Földmívelő, 1967 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1967-03-01 / 5. szám
Választások Indiában Februárban választások voltak a Föld második legnagyobb népességű országában, Indiában. Az 500 millió lakosból 240 milliónak volt választójoga és közülük mintegy háromnegyed részük élt is azzal. A szavazás végeredménye csak március folyamán válik ismeretessé, mert a földrésznyi ország egyes távollévő részeiből csak később érkeznek be a jelentések és csak azok ismeretében tudnak végleges adatokat közölni. Az már bizonyos, hogy az ország 17 államából — az eddigi adatok szerint — csupán hétben sikerült abszolút többséget szereznie az indiai kormánypártnak, az úgynevezett Nemzeti Kongresszus Pártnak. A mostani szavazáson az ország fővárosában ülésező központi parlament 521 és az államok helyi parlamentjeinek 3563 mandátumáról döntöttek. A lapzártáig beérkezett jelentések szerint a központi parlament 180 mandátuma közül 92 jutott a kormánypártnak. 22 a szent tehenek vágási tilalmát követelő Dzsana Szangh Pártnak, a jobboldali Szvatantra Pártnak 14, a két kommunista pártnak pedig 10—10. Indiában két párhuzamos kommunista párt működik. Az Indiai Kommunista Párt melyet Dange és a Kommunista (marxista) Párt melyet Nambudhripad vezet. E két párt szerezte meg Kerala államban a szavazatok többségét és hasonló eredményeket ért el még két más államban is. A választások előtt kialakult politikai küzdelem az ország számos megoldatlan problémájára hívta fel ismét a figyelmet. Az egykori angol gyarmatból a második világháborút követően függetlenné vált India rengeteg nehézséggel találta magát szemközt amikor önálló életet kezdett. Ezek részben a brit kolonializmus idejéből származtak, másrészt pedig abból adódtak, hogy az országban élő számtalan népet nyelvi, faji, vallási és más egyéb megosztottság választja el egymástól. Ezek közül az elmúlt hetekben sokat emlegették az ú. n. szent tehenek ügyét. Egyes államokban nem engedik levágni a teheneket, mert azok szent állatok. Ez valójában a legkülönfélébb eseteket szüli azon túlmenő-en, hogy az állatok hasznot nem hajtó etetése mennyi takarmányt von el a mezőgazdaságtól. Előfordul pl., hogy sikerül ugyan rávenni az embereket arra, hogy istállózzák fejjék a teheneket, de kiöregedésükkor nem engedik levágni azokat, hanem valami- féle tehenek „aggok háza- ban” tartják tovább őket. A kasztrendszer — noha törvénnyel szüntették meg — nehezen irtható ki az emberek gondolkodásából, megszokásából. így fordulhat elő pl. olyasmi, hogy a kormány mezőgazdasági reformintézkedései során az egyik helyen nem tudták az öntözőcsatornát átvezetni egy olyan területen ahol pásztorok éltek, mert a pásztorok kasztja megtagadta a számára alacsonyabbrendűnek vélt földműveléssel való foglalkozást. Vagy például ha zöldségtermelést javasolnak egy falunak, a terv könnyen megbukhat azon, hogy a parasztok nem akarják a zöldséget a piacra vinni, mert a teherhordás egy másik kaszt dolga. A másfél évtizeddel ezelőtt hozott földbirtokreform ellenére is az indiai falvak százezreinek lakosai a nagybirtokosok és gabonauzsorások uralma alatt állnak. A földbirtokosok 1 százaléka tartja kezében a földek 20 százalékát. A többin a parasztok felesbérlőként vagy napszámosként dolgoznak. Földjeiket primitív eszközökkel művelik, sok helyen még ma is faekével szántanak. Az élelmiszerválság állandó problémája az országnak. Ennek súlyosságát fokozza az is, hogy az ország lakosainak a száma 10—12 millióval, tehát hazánk népességénél nagyobbal növekszik évenként. India nemzeti jövedelme a függetlenség kivívása óta mintegy másfélszeresére emelkedett. Ipari termelése háromszorosára nőtt. Hatalmas acélművek épültek, köztük a Bhilai Acélmű, szovjet segítséggel. Mindezek ellenére még számos sürgősen megoldandó probléma áll az ország előtt. A gazdasági fejlődés korábbi üteme lelassult, az állami ipar növekedése csökkent a tőkések törekvéseinek eredményeként. Az ötéves terveket nem teljesítik az előírtaknak megfelelően. Egy példa: az 1965—66-os gazdasági évben a tervezett 100 millió tonna gabona helyett csak 72,3 milliót termeltek, kevesebbet, mint a harmadik ötéves terv első évében. (Most indul az 1971-ig tartó negyedik ötéves terv.) A februári szavazások előtti választási küzdelemben az Indiai Kommunista Párt olyan programot ajánlott, mely kivezetné a jelenlegi válságból az országot. Fokozná az ipari és mezőgazdasági termelést, fejlesztené a demokráciát és megszüntetné azt az egyre fokozódó függőséget amelybe az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatai vitték az országot. Az IKP ezért követeli azt, hogy véget kell vetni a külföldi kizsákmányolásnak, meg kell fékezni a monopóliumokat, államosítani kell a bankokat. Be kell zárni a feketepiacokat és a tőzsdéket, enyhíteni kell az adóterheket és át kell szervezni, demokratizálni kell az állami szektort. Garantálni kell a munkások minimális bérét, hatékony és átfogó földreformot kell végrehajtani. Felvilágosító munkát kell végezni abból a célból, hogy a társadalom valamenynyi rétegéből, de elsősorban a munkásság köréből ki lehessen irtani a kasztszellemet. Meg kell tisztítani és át kell szervezni az államapparátust, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen végrehajtani a demokratikus reformokat. Mindent el kell követni a nők felszabadítása érdekében, minden gyermek számára — középiskolás fokig — biztosítani kell az ingyenes és általános oktatást — hangoztatta az Indiai Kommunista Párt választási felhívása. Új módon segíti a mezőgazdasági üzemeket a szarvasi ORKI kutatócsoportja A szarvasi öntözéses és Rizstermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársai már az elmúlt években is komoly segítséget nyújtottak a Kőrös- és Tiszamenti termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Az öntözési módok kidolgozásában, a rédegelőgazdálkodásban és egyéb munkában tanulhattak sokat Szarvason a tapasztalatcseréken, de kint helyszínen is szívesen adtak szaktanácsot a kutatók. 1967-ben új tartalommal töltötték meg a tudomány segítését. Olyan szerződést kötnek a termelőszövetkezetekkel, amely nagyobb felelősséget ró a kutatókra, de anyagilag érdekeltté teszi őket a magasabb hozamok elérésében. Békés megyében és a Hajdúságban összesen 2100 holdon termelnek jugoszláv hibridkukoricát az ÖRKI tudományos kutatóinak irányításával. Már a korábbi években kisparcellás és nagyüzemi kísérletben holdankint 48—56 mázsa szemes terményt takarítottak be az SK—1, SK—4 és az SK—6 jugoszláv hibridkukoricából. A kutatók a kijelölt gazdaságokban, termelőszövetkezetekben talajtani vizsgálatot végeznek, így állapítják meg a tápanyagszükségletet, a helyes talajművelési mélységet, a vetés módját, idejét, a tőádományt. A technológiát a termelőüzemek vezetőivel együtt dolgozzák ki Az ORKI vállalja: ha betartják a kidolgozott technológiai eljárásokat, legalább 46 mázsa szemeskukoricát termelnek holdanként. Szárazművelés esetében 35, öntözéssel pedig negyven mázsa feletti termésből 30 százalék illeti az intézetet. Ebből a tudományos kutatók és azok a gazdasági vezetők, akik segítettek a technológiai utasítások betartásával a bő termés elérésében, jutalmat kapnak. MÁRCIUS 8. Köszöntjük a nőket Mancika a bizalmi... A szilvásváradi Állami Gazdaság lótenyésztő telepén sűrűn felhangzik a kiáltás: Mancika! ... És ilyenkor, hol az istállóból, hol a magtárból, vagy éppen a szálastakarmány-telepről jön a válasz: — Megyek már!... Szőke, fiatal, csinos nő, Borcsa Istvánná — a Mancika — kerül elő a hívásra. Nadrágosan, kendősen, csizmásan és — örökké mosolygó arccal. A fiatalasszony a telep magtárában dolgozók bizalmija 1959 óta. Csoportja most mindössze 10 tagból áll, de amikor az időszaki munkások megérkeznek, a létszám jóval nagyobb. Hozzászokott ahhoz, ha hangos szóval keresik, akkor legtöbbször szakszervezeti, vagy pedig „magán”-ügyben hívják. Nem véletlen, hogy már nyolcadik éve élvezi a dolgozók bizalmát. Messziről, Hajdúböszörményből került ide a hegyek közé, a szép Szalajkavölgybe. Munkatársai mondják, nem tudnak olyan kéréssel fordulni hozzá, hogy ne segítsen. Amikor megkérdezem, hogy van ennyi ideje, miért csinálja, természetes egyszerűséggel felelt: — Mert szeretem az embereket és szeretem a munkát. Mind a kettő így igaz, ahogy mondja. 1966-ban „Kiváló dolgozó” jelvényt kapott, előzőleg oklevelet, otthon pedig férjével együtt néhány év alatt „összehozott” egy összkomfortos családi házat. Nem hiába mondják, aki munkahelyén jól megállja helyét, annak a magánélete is kiegyensúlyozott. A gazdaság szb-titkára szerint a legjobb bizalmi. Fő erénye: Kérés nélkül segít minden rászorulónak. Mancika elve: A szakszervezet akkor is segítsen, ha a bajbajutott nem tag, így érthető, hogy jó híre van „Mancika bizalmának’*, és hogy környezetében mindennfi szakszervezeti tag és a tagdíjfizetés is száz százalékos. Ahogy száz százalékos ember, és szakszervezeti társadalmi munkás Mancika bizalmi ... ro A „Tisza II." osztály bizalmija... Helyszín: Budapest, V., Zrínyi utca 1. sz., a Vízügyi Építési Vállalat „Tisza II.” osztálya. Szereplő: Gábri Mihályné diszpécser, az osztály bizalmija.Súgó: Máté Imre a vállalat szb-titkára. Máté elvtárs mondotta: — Ha műszaki, értelmiségi bizalmiról akarnak írni, keresve sem találnak jobbat, mint a Tisza II. osztályon Gábri Mihálynét. Megköszöntük a „súgást” és máris Gábri Mihályné íróasztala mellett ülünk. A falakon színes térképek, fényképek, vázlatok. Az elkövetkezendő évek egyik legjelentősebb munkájának, a kiskörei vízlépcső, a „Tisza II.” dokumentuma. Az asztalon tervek, műszaki leírások, iratok. Innét irányítják a nagy jelentőségű építkezést. Kilenc ember dolgozik az osztályon, négy mérnök, két műszaki beosztású és három adminisztrátor. Gábriné, az osztály diszpécsere eleinte szabadkozik, semmi különös nincs a bizalmi munkájában. Mi azonban emlékeztünk a „súgásra” és könnyű szerrel tettük fel a „keresztkérdéseket”, aminek eredménye. Megtudtuk, hogy a vállalat munkáját és kollégáit megbecsülő és szerető értelmiségi bizalmi, milyen hasznára lehet a gazdasági munkának. A Tisza II. egy éve alakult meg, csupa külső emberrel. Egyedül Gábriné volt régi vállalati dolgozó. Mint általában történni szokott, az új emberek úgy érezték, mintha a régi dolgozók kissé hűvösebben viselkednének velük szemben. A vállalati központ munkatársai pedig az új osztály feladatával nem voltak tisztában. Röviden: Kissé ide_g£s, hideg légkör alakult volna ki — ok nélkül, ha nem lép színre az osztály* bizalmija Gábri Mihályné. Most már vidáman, mosolyogva mondja, hogy a kollé- gákkal soha nem volt baj, rendesen fizették a tagdíjat, különösebb kérésük, problémájuk nem akadt, de érezni lehetett a feszültséget. Pedig jól dolgozni csak nyugodt légkörben lehet, így tehát egyenként beszélt a kollégákkal, a vállalat más osztályain dolgozókkal, a műsarki és gazdasági vezetőkkel. Saját osztályán ismertette a vállalat széles körű feladatait, a vállalat dolgozóival pedig arról beszélt, milyen óriási jelentőségű az a munka, amit a Tisza II. kollektívája végez. Minden alkalmat megragadott, hogy a vállalat és az osztály belső egyensúlyát helyrebillentse. A különböző helyekről érkezett embereket össze kellett fogni, hogy zökkenőmentesen megoldható legyen a vállalat szervezetébe való beilleszkedésük, termelési és szakszervezeti téren egyaránt — mondotta Gábriné. (A súgótól tudjuk, ez a legteljesebb mértékben sikerült is.) További terv? — Az egyéni kezdeményezést, az egyéni lelkesedést és az egyéni munka színvonalának emelkedését a közös cél érdekébe, a vállalat szolgálatába állítani. Biztosra vehető, ez is megvalósul. Kagylófélék közvetítette betegségek leküzdése A tengerparttal rendelkező államokban az osztriga igen kedvelt csemege, egyben jelentős exportcikk. Kevesen gondolnák azonban, hogy az egészségügyi szerveknek időnként meggyűlik a bajuk az osztrigával. A második világháború után első ízben 1956- ban és 1961-ben észleltek az Egyesült Államokban osztrigák közvetítette súlyos sárgaságjárványt. A hatvanas évek közepén az elmúlt két évben Svédország területén tapasztaltak hasonló járványt mintegy 700 megbetegedéssel. Ennek folyamán a svéd egészségügyi hatóságok kénytelenek voltak az osztrigahalász területeket korlátozni. Tehát azokon a vizeken, ahol a bakteriológiai vizsgálatok 100 ml vízben legfeljebb 2 hőálló céli baktériumot kimutatnak, tilos az osztrigahalászat. Régi bizalmiak - új feladatok A Hortobágyi Állami Gazdaságban a tagság a régi bizalmiak 85 százalékát ismét megválasztotta, de a hozzászólások világosan megmutatták, hogy nagyobb igényeket támasztanik a munkájuk iránt. Gazdaságunk területén valamennyi kerületben vannak olyan közmegbecsülésnek örvendő bizalmiak, akiket a tagság 4—5, sőt már több alkalommal ismét megválasztott A szakszervezeti bizottság a pártbizottsággal és a gazdasági vezetéssel együtt az utóbbi években arra törekedett, hogy a bizalmiak szerepe növekedjen. Ennek előfeltétele volt, hogy a kerületvezetés és az üzemi szakszervezeti bizottságok hatáskörét növeltük. A dolgozókat érintő alapvető kérdésekben — felvétel, fegyelmi jogkör, bérezés, jutalmazás, segélyezés, üdültetés stb. — a kerület vezetősége az illetékes szervek bevonásával dönt. Mielőtt azonban az üzemi szakszervezeti bizottság állást foglal egyegy kérdésben, köteles a bizalmi véleményét meghallgatni. A bizalmiakat minden évben 5—6 előadáson továbbképzésben részesítettük, ezenkívül évenként két alkalommal a feladatokat körzeti bizalmi tanácskozásokon vitattuk meg. Bizalmijaink a termelési feladatok, a versenyvállalások segítését fő feladatuknak tekintik. Az ő munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista brigádmozgalom szervezésében és a vállalások teljesítésében sokat haladtunk előre. Míg 1965-ben 10 brigád 168 taggal versenyzett a megtisztelő címért, addig 1966-ban már 22 brigád 308 tagja lépett versenybe. A dolgozók ma már a legtöbb esetben elsősorban a bizalmihoz fordulnak problémáikkal, s amit lehet, helyben megoldanak. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a felsőbb szervekhez juttatott panaszok lényegesen leapadtak. Al vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz érkező munkaügyi viták is lényegesen csökkentek. , Igen jelentős szerepet kap a bizalmiak munkájában az újonnan belépő dolgozók segítése. Szép példáját mutatta ennek legutóbb az ohati kerület sertéstelepén Mucza József bizalmi, aki az újonnan belépő Novák Jánost tanácsokkal segítette, megszerettette vele új munkahelyét, és azonnal megnyerte szakszervezeti tagnak. Ugyancsak ez a csoport múlt év decemberében ünnepélyesen búcsúztatta a nyugdíjba vonuló Jamriska Istvánt. Hasonló példákat lehetne felsorolni a többi bizalmi csoport életéből is. Már szinte minden kerületben névadó ünnepségeket, szocialista házasságkötéseket szerveznek az üzemi szakszervezeti bizottság segítségével. Több bizalmi kezdeményezésére a csoportok tagjai előfizetői a Földmívelőnek. Jelentős előrehaladást értünk el a dolgozók politikai, szakmai és általános ismereteinek bővítésében is. A szervezett pártoktatásokon kívül 217-en járnak a szakszervezeti politikai iskola különböző évfolyamaira. Ezt az oktatási formát különösen szeretik dolgozóink, mivel megismerik a mindennapi életben előforduló kérdéseket, nem utolsósorban a szakszervezetek feladatait, jogait. A bizalmiak maguk is együtt járnak az iskolára csoportjuk tagjaival. Arra törekszünk, hogy ne csak vállalati és üzemi szinten működjön együtt a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság, hanem a bizalmi a brigádvezetővel éppen úgy együtt dolgozáson, mozgósítson a feladatok végrehajtására, tegyen javaslatot a dolgozókat érintő kérdések eldöntésére. Ebben már vannak eredményeink, de még sokat kell tennünk a párt- és a gazdasági vezetéssel közösen. Azt tervezzük, hogy a vállalati szakszervezeti tanács megválasztása után, még márciusban megszervezzük a bizalmiak továbbképzését, s így mielőbb ismerkedjenek meg az új feladatokkal, és még eredményesebb munkát végezzenek a szocializmus építésének meggyorsításáért. Lukács László szb-titkár Kuba tojástermelése Kuba évi tojástermelése a forradalom óta 13 millióról 60 millióra, azaz 400 százalékkal emelkedett összesen. Kuba nemrég 1 250 000 tojást exportált Angliába és ezt a szállítást a közeljövőben további másfél millió követi szintén az angol szigetországba. Szakértők szerint a csomagolási technikán kellene még javítani, mert a sok esetben nem a megfelelő minőségű csomago-lás miatt a tojást a megren- I delő fél alacsonyabb áron veszi át. A termeléssel egyenrangú feladat Borsod megye állami mezőgazdasági üzemeiben egyre jobban érvényesül a „Legfőbb érték az ember” elve. A gazdasági vezetők, a szakszervezeti bizottságok többet tesznek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, a biztonságos munka megteremtéséért és a balesetelhárításért. Nagy munka eredménye ez, de nem volt hiábavaló, mert 1966-ban — 1965-höz viszonyítva — 122 három napon túl gyógyuló balesettel történt kevesebb és a kiesett munkanapok száma 1220 nappal volt kevesebb, az 1000 dolgozóra jutó balesetek száma pedig 39-ről 32-re csökkent. A termeléssel egyenrangú feladatnak tekintettük a munkásvédelmet, a balesetelhárítást. Sikerült társadalmi üggyé tenni a dolgozók védelmét. 750—800 munkavédelmi őr tevékenykedik üzemeinkben, gazdaságainkban. A munkavédelmi őröket havonként váltják. Szinte valamennyi üzemünk gazdasági vezetői és szakszervezeti bizottságai értékelik a munkavédelmi őrök munkáját, a legjobbakat rendszeresen jutalmazzák. A termelő üzemekben a gazdasági vezetés a szakszervezeti bizottsággal közösen éves munkás- és egészségvédelmi intézkedési tervet készített, s a terveket majdnem maradéktalanul teljesítették is. A baleseteket alaposan és körültekintően, az előírásnál megfelelően vizsgálják ki. A bekövetkezett balesetekért nem marad el a felelősségrevonás. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága a Megyei Bizottsággal egyetértésben céljutalmat tűzött ki a balesetek csökkentésére. Azoknak a gazdaságoknak a vezetőivel szemben viszont, ahol romlott a baleseti helyzet, prémiumcsökkentést alkalmazunk. Javult a balesetelhárítási oktatások színvonala. Az oktatások megtartása elméleti és gyakorlati szinten már természetessé vált. A szocialista brigád címért küzdők vállalásaiban szerepel a balesetmentes munkavégzés is. Megyei Bizottságunk munkavédelmi bizottsága elsősorban azoknak az üzemeknek a munkavédelmi és balesetelhárítási tevékenységét vizsgálja, amelyekben a baleseti statisztika alapján rosszabbodást tapasztalunk. Ezeknek az üzemeknek a gazdasági vezetőit és szakszervezeti bizottságait munkavédelmi bizottsági ülésen beszámoltatjuk. Bízunk abban, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az idén is további eredményeket tudunk elérni a balesetek és a kiesett munkanapok számának a csökkentésében. Rigó Géza MB szoc. pol, felelős FÖLDMÍVELŐ 3