Földmívelő - A MEDOSZ Lapja, 1969 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1969-08-30 / 17. szám

Megyei MEDOSZ spartakiád Gyulási 1969. augusztus 20-a felejt­hetetlen napja marad Gyula városának, Békés megye ME­­DOSZ-sportolóinak, a nagy számú nézőseregnek, amely az alkotmány ünnepén egész na­pos sportünnepség-sorozatban gyönyörködhetett a gyulai sport centenáriumának verse­nyén. Száz évvel ezelőtt, 1869- ben kezdődött el a gyulai sportmozgalom, amely az év­tizedek során egyre jobban terebélyesedett. Számos neves sportolót adván a magyar sport sok sikert arató népes táborának. S ebből az utóbbi közel két évtizedben a ME­­DOSZ-sportolók is kivették részüket. Elég, ha csak Me­­dovárszky nevét említjük, a volt magasugró-rekordert, a többszörös magyar bajnokot, vagy ha kisebb sikereket is érve el, a Gyulai MEDOSZ labdarúgócsapatát. Zeneszóra ébredt ezen a napon a Körös-parti város. A sarkadi fúvószenekar ébresz­tette Gyula lakóit, e kicsit bo­rongós reggelen. A hangula­tos városka lakói délelőtt ki­lenc órára nagy számban se­reglettek a labdarúgó pályára, ahol telt tribün előtt, több mint kétezer néző jelenlété­ben kezdődött el a sportolói­ felvonulása. A sarkadi fúvószenekar in­dulóira érkeztek a tribün elé a felvonulók: az MHSZ lövé­szei, a Mezőhegyesi ÁG, a Kétegyházi Gépjavító Állo­más sportolói, azután a Bé­késcsabai Honvéd cselgáncso­­zói, s a délutáni versenyek főszereplői: a labdarúgók, kö­zöttük a Szabadkáról érke­zett jugoszláv futballisták. A felvonulók sorát a Gy. ME­DOSZ röplabdázói zárták. Sarnyai Ferenc, a MEDOSZ Békés megyei bizottságának titkára üdvözölte a megjelen­teket, sportolókat és közönsé­get egyaránt. Elmondta, hogy ezt a mai versenysorozatot n­égy hónapon át tartó üzemi versenyek és területi selejtezők előzték meg. Több mint hat­ezer résztvevője volt e sport­versenyeknek. Samnyai Ferenc beszédében hangsúlyozta a sport min­d nagyobb szerepét, s a szakszervezet feladatát a sportolási tevékenység maxi­mális kielégítésében. A megnyitó után a Felsőnyo­mási ÁG leány tánccsoportja szórakoztatta szép táncaival a nagyszámú közönséget, majd elkezdődött az egész napon át tartó versenysorozat. Sokan a labdarúgópályán maradtak, hogy a harmadik helyet eldöntő futballmérkő­zést tekintsék m­eg, de a nézők nagy számban sereglettek át a szomszédos lovas pályára, ahol a MEDOSZ-lovasok mutatták be tudásukat, ügyességüket Nincs is szebb látvány a lova­sok vetélkedőjénél, s a nagy­számú közönség lelkesen tap­solta meg a kitűnően verseny­ző lovasokat. Az úszóversenyt a csodálato­san szép gyulai várfürdő 33 méteres versenyuszodájában tartották meg, ugyancsak nagy­számú érdeklődő jelenlétében. Ilyen szép környezetben öröm a versenyzés. A park ősfái kö­zött megtartott úszóversenyen sok szép siker született.­S közben — a spartakiád sokrétűsége folytán — a város különböző pontjain teke-, asz­talitenisz-, céllövő-versenyek zajlottak le. Természetesen a legnagyobb nézőközönség a labdarúgópályán izgulta végig az egész napos versenyeket Itt, délután a labdarúgódöntőt ját­szó két csapat, a Mezőhegyesi ÁG és a Gyulai ÁG csapatai küzdöttek, s a szünetben a gyu­lai modellezők nagyszerű raké­ta-, vitorlázó- és benzinmoto­ros repülőgép-bemutatókat tar­tottak, nagy közönségsikert aratva. Az egész napos versengés utolsó, s egyben nemzetközi eseménye a Gyulai MEDOSZ NB II-es labdarúgócsapata és a Palicsi AC megyei bajnokság­ban játszó labdarúgó-csapatai­nak mérkőzése volt. A nagyobb tudású gyulaiak könnyen győz­tek 7:2 arányban. Az egész napos MEDOSZ- spartakiadést nagyszerű szerve­zés, hatalmas előkészítő munka jellemezte, s a nagyszámú — s tegyük hozzá — fizető közön­ség kitűnő versenyek szemta­núja lehetett. A balesetek okai és megelőzésük A mezőgazdaságban 1988- ban mintegy 40 ezer üzemi baleset történt, közülük 260 halállal, mintegy 100 pedig csonkulással végződött Az idei év első 6 hónapjában a mezőgazdaság állami szekto­raiban körülbelül ugyanannyi baleset történt, mint tavaly. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a balesetek, különösen a súlyos és halálos balesetek többsége a régebbi balesetek­hez hasonló körülmények kö­zött, ugyanazon műszaki, mun­kaszervezési hiányosságok miatt következik be. A válla­latok egy része az új baleset­­elhárítási jogszabályokban el­rendelt kötelezettségnek nem, vagy csak­ részben, illetve ké­sedelmesen tesz eleget. A bal­esetek számának kedvezőtlen alakulása mögött elsősorban a szervezett intézkedések hiá­nyát, fegyelmezetlenséget, la­zaságot lehet felfedezni. A tapasztalatokat figyelembe véve a MÉM-mel közösen hív­tuk fel a figyelmet (MÉM, Ér­tesítő 18. szám) a leggyakoribb baleseti veszélyforrások felszá­molására. Veszélyes utakon A halálos üzemi balesetek zöme általában a szállítási munkák során következett be. Ezeknek jelentős része a szál­lítások szervezési hiányossá­gaira vezethető vissza. Az üze­mek egy része az — óvórend­­szabályok előírásai ellenére — nem méri fel előzetesen a szál- Utasok legmegfelelőbb útvona­lát, nem hívja fel a dolgozók figyelmét a veszélyes útszaka­szokra. Az utak minősége, ál­­lota és lejtési viszonyai a leg­több esetben előre meghatároz­zák­, hogy milyen járműveket, vagy szállítóeszközöket lehet használni baleseti veszély nél­kül. Az óvórendszabályok kü­lön előírásokat tartalmaznak arra, hogy lejtős területen a szállításnál használt jármű­vek különböző típusait mekko­ra lejtésszög mellett lehet még biztonságosan üzemeltetni (Mezőgazdasági Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendsza­bályok 1. fejezet, Mezőgazda­­sági gépi és kézi munkák 1262 és 1264 pontja). Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a különböző traktortípu­sok és egyéb járművek csak olyan utakon szállítsanak, amelyek megfelelnek a rájuk érvényes használati előírások­nak. A szállítást végző jármű­vezetőknek a szállítási útvona­lakat még a munkák megkez­dése előtt teljesen meg kell is­merniük, az utakat helyszíni bejáráson be kell mutatni ne­kik, és fel kell hívni a figyel­müket azokra az útszakaszok­ra, amelyek balesetveszélye­sek, és csak fokozott elővigyá­zatossággal használhatók. Utazás a rakomány tetején Általánosságban tapasztal­ható, hogy a szállítmányok fel­es lerakását végzők a rakomá­nyon utaznak. A legkisebb bil­lenés vagy zökkenés ilyenkor óhatatl­anul súlyos balesetek forrásává válhat. Megengedhe­tetlen az is, hogy az erőgépe­ken az előírásosnál többen utaznak­­. Számos baleset történik pót­kocsin való személyszállítás miatt is. Ezzel kapcsolatban az óvórendszabályok idevonatko­zó előírásait kell szigorúan megtartani, és ahol még nincs, ott indokolt a Veszprém Me­gyei Gépjavító Vállalat által gyártott biztonságos ülések felszerelése. Megfelelő munkaszervezeti intézkedésekkel elejét kell venni annak, hogy az időjárás miatt esetleg torlódó mezőgaz­dasági munkák ütemezése, zsúfolódása, baleseti veszély­­forrásokká váltak. Az óvórendszabályok előírá­sai szerint a mezőgazdasági erő- és munkagépeken a mun­ka megkezdése előtt minden nap kötelező a műszaki szem­le elvégzése. A munkacsoport felelős vezetője az erő- vagy munkagép vezetőjével együtt köteles meggyőződni különö­sen a fékek állapotáról, a kor­mányszerkezet rendeltetéssze­rű működéséről, a futómű ál­lapotáról, a lámpák használha­tóságáról, valamint a munka­gépek előírásszerű kapcsolási vagy függesztési módjáról. Sok balesetet okoz a járva­­silózó gépek pótkocsijainak helytelen üzemeltetése. A pót­kocsin menet közben gyakran taposó személy tartózkodik, akit az anyag felgyülemlésé­vel fokozott leesési veszély fe­nyeget. Ezeken a pótkocsikon megfelelő oldalmagasítót kell felszerelni, így a taposó al­kalmazása elkerülhető. Kazalsiló tömörítésénél a borulásos balesetek megelőzé­se érdekében ügyelni kell ar­ra, hogy az erőgép a kazal szé­lét ne közelítse meg túlságo­san. Ilyen munkáknál a kazal szélétől számítva legalább 0,5 m biztonsági sávot kell képez­ni. Veszélyes gépek A takarmányelőkészítő gé­pek nagy sebességgel forgó vá­gó- és aprítószerkezetei rend­kívül veszélyesek. Ha a ter­ményáram elakad, a dolgozók sokszor eltávolítják a védő­­burkolatot, és a hajtómű kiik­tatása nélkül kísérlik meg a zavar elhárítását. A legtöbb géptípusnál a védőburkolat nem kényszerzáras, tehát a gép üzemétől függetlenül is el lehet távolítani. A forgó gép­részek közvetlen közelében szabad kézzel végzett munka súlyos balesetet idézhet elő. Az aprítószerkezet ajtaját ezért a lehetőséghez képest olyan reteszeléssel kell ellátni, amely csak a gép teljes leál­lása esetén távolítható el. Ha ez nem lehetséges, a legszigo­rúbban meg­ítéli tiltani az aka­dály elhárításának a gép mű­ködése közbeni megkísérlését. A műhelyekben fokozott gondot kell fordítani a mun­kagépek, eszközök és anyagok műszaki állapotára, elhelyezé­sére, az elektromos berende­zések rendszeres felülvizsgá­latára, a műszáli hibák azon­nal megszüntetésére. Meg kell követelni, hogy a műhelyek rendjét, padozatának tisztasá­gát a nyári időszakban is megtartsák, hogy a zsúfoltság, a rendezetlen anyagtárolás ne váljék balesetek forrásává. Veszélyes vegyszerek A vegyszeres növényvéde­lemben foglalkoztatottaknál az orvosi vizsgálat gyakran álla­pít meg a szervezetben káros vegyi behatást, többnyire a védőöltözetek használatának mellőzése miatt, s ez idővel a belső szervek kóros elváltozá­sát idézheti elő. Emiatt néhány esetben az egészségügyi szer­vek egyes dolgozókat eltiltot­tak a növényvédelemben tör­ténő további foglalkoztatástól. Ez alkalommal is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korábbi, DDT hatóanyagtartalmú nö­vényvédőszerek helyett ma használt foszforsavészter típu­sú vegyületek jóval előnyö­sebbek, mert viszonylag gyor­san bomlanak, heveny mérge­ző hatásuk azonban nagyobb. Az óvórendszabályok előír­ják, hogy a foszforsavészter típusú vegyszerekkel rendsze­resen dolgozókat 6 napi folya­matos munka után orvosi vizs­gálatra kell küldeni, és vegy­szeres védekezésnél csak or­vosi engedéllyel foglalkoztat­hatók tovább. Ezért az üzem­ben gondoskodni kell arról, hogy megfelelő létszámú, a vegyszeres munka védekezé­si szabályaira kioktatott dol­gozó álljon rendelkezésre, ha váltásra van szükség. Kormosai László A gyulai sport 100 éves cen­tenáriumán kitűnő versenyek szemtanúja lehetett a közönség. A MEDOSZ Békés megyei bi­zottsága minden elismerést megérdemel a versenyek lebo­nyolításában részt vevő nagy létszámú rendezőkkel, közre­működőkkel együtt. További sikert kívánunk az újabb sporttevékenységhez. 803 sportoló szívpompás felvonulása, izgalmas versenyek a Pest megyei sportnapon A MEDOSZ Pest megyei bi­zottsága, a KISZ megyei bi­zottsága és a Soroksári Álla­mi Gazdaság augusztus 17-én a gazdaság pétermajori sport­telepén rendezte meg megyei sportünnepélyét A szép környezetben fekvő, nagyszerű sporttelepet már a kora reggeli órákban nagyszá­mú közönsége vette körül. A pompásan előkészített pályá­kon egész nap érdemes, izgal­mas és színvonalas küzdelmek folytak. A 10x200 méteres ünnepi váltófutás után felvonultak a résztvevők. Szemet-lelket gyö­nyörködtető látvány volt amint a dísztribün előtt zászlók alatt, sokszínű léggöm­bökkel, mezben öltözött fiúk, lányok, fiatalok, idősebbek vo­nultak el. Pattogó zene üze­mére foglalták el helyüket hogy meghallgassák Farkas Ottó szid-titkár jelentését. A jelentést Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei bizott­ságának titkára fogadta, majd rövid beszédben méltatta a sportünnepély jelentőségét. El­mondotta, hogy 22 megyei me­zőgazdasági üzem — köztük termelőszövetkezetek, vízügyi, erdőgazdasági és gépjavító üzemek — több, mint 800 sportolója adott itt találkozót. A színpompás felvonulás, a fegyelmezett magatartás mél­tó a MEDOSZ-sportolókhoz. Palotás Károly, az SZMT megyei titkára ünnepi beszéd­ben köszöntötte a sportolókat és a vendégeket. A beszédek után sok-sok színes léggömb emelkedett a magasba, vitte magával a táb­lát, rajta felírással: Éljen augusztus 20! Ezután kezdetét vette a sportvetélkedő. Zömével falusi sportolók erejük megfeszíté­sével tudásuk legjavát nyúj­tották, hogy sportágukban el­sők legyenek. Nem születtek kimagasló eredmények — a megyei sportversenyeknek nem is ez a céljuk —, de sportsze­rűségből, küzdeni tudásból mindenki jelesre vizsgázott. Óraműpontossággal peregtek a számok. Atlétikai versenyek, kézilabda-, röplabda-, kispályás foci, asztalitenisz-, tekeverseny számai forgós­zínpadszerűen váltották egymást. Boldog győzteseknek szívből fejezték ki jókívánságaikat a helyezet­tek, még boldogabb vezetők pedig örömmel fogadták a gra­tulációkat. A nagy nap egyik fénypontja az NDK-ás Jéna a Soroksári MEDOSZ labdarúgó­­mérkőzés volt. Sajnos a hazai csapat 6:5-re kikapott a két kapusuk „jóvoltából”. A sportnap méltó befejezése a Kiskunsági ÁG ifjú lovasai­nak kirobbanó sikert aratott bemutatója volt. A versenyek után Major Péter adta át az értékes tiszte­letdíjaikat a győzteseknek és érmeket a helyezetteknek. Az összetett pontversenyt és a vándordíját a Soroksári ÁG nyerte 65 ponttal. 2. Abonyi Kossuth Tsz 57 pont, 3. Ceglé­di Gépjavító V. 47 pont. Tanévnyitó igazgatói értekezlet Szarvason A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium szak­­oktatási intézményeiben fel­készültek az 1969—70-es tan­évre. Az előkészületek befejező aktusaként augusztus 27-én 9 órai kezdettel Szarvason tartották a tartalmában és kül­sőségeiben is jelentős tanév­nyitó igazgatói értekezletet. Az értekezleten dr. Szűcs Kálmán főosztályvezető tájé­koztatta a résztvevőket azok­ról az oktatáspolitikai, szerve­zeti és tartalmi irányelvekről, amelyeket a jövő tanév mun­kája során érvényesíteni kell. Befejeződtek a felvételek a MÉM szakoktatási intézményeiben A szakoktatási intézmények felvételi munkájukat az egy­séges közoktatáspolitikai célkitűzéseknek megfelelően, az élelmiszergazdaság és fagazdaság igényeinek érvényesítésével végezték. Az egyetemek és főiskolák 1000, a felsőfokú technikumok 1160­­. éves hallgatót vették fel. A szakközépiskolákban 2500, a szakmunkásképző iskolákban pedig 7800­­ osztályos tanul tovább. Kedvezően alakult a fizikai dolgozók és ezen belül a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. A fel­­vettekből egyetemeken, főiskolákon 44%, a felsőfokú techni­kumokban 56%, a szakközépiskolákban 61%, a szakmunkás­képző iskolákban 80% a fizikai dolgozók gyermeke. A Kecskeméti Felsőfokú Kertészeti Technikum ünnepélyes alapkő-letétele Augusztus 28-án került sor a kecskeméti Felsőfokú Kerté­szeti Technikum ünnepélyes alapkő-letételére, ami a most induló 78 millió forintos beru­házás megvalósításának kez­detét jelzi. Az építkezés során modern, a korszerű követel­ményeket kielégítő tanügyi, kollégiumi épületek létesül­nek. Tudnivalók az illetményföld­­ használatáról Gyermekgondozási segély­ben részesülő nőik illetmény­föld-használata. (A MÉM Muvelaügyi és Szociálpolitikai Főosztály közleménye) A gyermekgondozási segély­ben részesülő nők illetmény­föld-használatához való jogá­nak elismerése kérdésében a gazdaságok, vállalatok egy­mástól eltérő, gyakran jogsza­bállyal ellentétes gyakorlatot folytatnak. Az illetményföld­használatra vonatkozó jogsza­bályi rendelkezések egységes értelmezése és gyakorlati vég­rehajtása, a szülő nők törvé­nyes jogainak védelme érdeké­ben az alábbiakra hívjuk fel a gazdaságok, vállalatok fi­gyelmét Az állami szervek, termelő­­szövetkezetek és más szocia­lista szervezetek dolgozóinak illetményföld-használati joga a földtulajdon és a földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. sz. törvény (FTT) 24. §-ában foglalt rendelkezé­sen alapul. Az illetményföld haszná­latára jogosító munkaköröket a 12/1968. (III. 16.) MÉM szá­mú rendelet 1. §-a állapítja meg. A földhasználatra jogosí­tó munkakörben dolgozók földhasználatát az FTT végre­hajtására kiadott 35/1987. (X. 11.) Korm. számú rendelet (FR) 35. §-a szerint csak­ a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni, il­letőleg megvonni. A földhasz­nálat megszűnésének eseteit az FB. 35. §-ának (4) bekezdése felsorolja. Ennek értelmében a földhasználat akkor szűnik meg, ha — a jogosult arról lemond, — a jogosult használatába az illetményföld kiadása után bármilyen címen föld kerül és emiatt a földhasználatot meg kell vonni; — a jogosult a földhasználat jogának átengedésére vonatko­zó tilalmat megszegi; — a jogosultat más — föld­­használatra nem jogosító — munkakörbe helyezik át; — a jogosult munkaviszonya, megszűnik. Téves és a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban nem álló az a munkáltatóik részéről követett gyakorlat, amely a gyermekgondozási se­gélyben részesülő nők illet­ményföld-használatára vonat­kozó jogosultságot nem ismeri el, mert — mint arra már utaltunk — a munkáltató az illetményföld használatát csak a jogszabályokban meghatáro­zott esetekben korlátozhatja, illetőleg vonhatja meg, ezek között pedig a gyermekgondo-­ zási segélyben való részesülés nem szerepel. Nem lehet a földhasználatot megvonni azon a címen sem, hogy az érdekelt nő gyermeke gondozása céljából fizetés nél­küli szabadságot vesz igénybe. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-ának (1) bekez­dése értelmében ugyanis gyer­mekgondozási segélyben az a nő részesülhet, aki az ott fel­sorolt feltételeknek megfelel és gyermeke gondozása céljá­ból az Mt. V. 57. §-a (2) be­kezdésében biztosított fizetés nélküli szabadságot igénybe veszi. A segélyre jogosultság feltétele tehát, hogy a nő fize­tés nélküli szabadságon legyen. A fizetés nélküli szabadság igénybevétele nem jelenti a munkaviszony megszűnését, annak tartama alatt a munka­­viszony csak szünetel. A munkaviszony megszűnésének hiányában pedig nem szűnik meg a segélyben részesülő nő illetményföld-használatra vo­natkozó jogosultsága sem. SÓS GYÜMÖLCS A SZOV­JETUNIÓBAN: Érdekes megállapításra ju­tottak Délkelet-Kazah SZSZK kísérleti intézeteiben a kuta­tók a gyümölcsfák permetezé­sét illetően. Megállapították, hogy a gyümölcsfák permete­zése sós oldattal a beérés előtt rendkívül jó hatással van a gyümölcs minőségére. A sós oldattal történő permetezés ugyanis megakadályozza az al­ma hullását, megrövidíti a be­érés idejét, s élénkebb színű, több vitamintartalmú lesz. Ve­gyi elemzéssel bebizonyították, hogy a sós oldat hatására az almának 14,2 százalékkal, a szilvának 17, a cseresznyének pedig 18 százalékkal fokozódik a cukortartalma. CSIGOLYAÁTÜLTETÉSEK ÁLLATOKON­ Grúz tudósok első ízben vé­geztek csigolyaátültetést álla­tokon, nevezetesen galléros pá­viánokon. Az operáció kitű­nően sikerült és a beteg álla­tok jól érzik magukat. A röntgenvizsgálatok azt mutat­ják, hogy az új csontszövetek igen jól összenőttek. 5

Next