A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-07-01 / 13. szám

Segítség az árvízkárosultaknak­ ­ Az ország minden részéből milliók segítsége árad a ka­tasztrófa sújtotta Szabolcs- Szatmár megyei falvakba. A tenni akarás számtalan pél­dájával találkozhattunk a bajban, de az együttérzés, a Segítőkészség, az ár elvonul­tával sem szűnt meg. A baj­ban megmutatkozott nemes emberi tulajdonságok most a hétköznapi alkotó munkában is jelentkeznek. Egymás után kapunk hírt üzemek, vállala­tok felajánlásairól, hogy anyagi erejükkel is hozzájá­ruljanak az árvíz sújtotta or­szágrész újjáépítéséhez. Az Állattenyésztési Kutató­­Intézet kollektívája egy egy­szerű kivitelű, olcsó anyagok­ból felépíthető, majd később tovább fejleszthető szarvas- T­arha-telep kiviteli tervé­nek elkészítéséhez szükséges tervtanulmány kidolgozását ajánlotta fel. A fejlesztési alapból egé­szítette ki 40 000 forinttal dol­gozóinak készpénzadományát a Közép-tiszai Állami Gazda­- Körös-vidék veszélyezte­tett falvaiból több tízezer jó­szágot szállítottak biztonsá­gos helyre. A befogadó mező­­gazdasági nagyüzemek hala­déktalanul intézkedtek a me­nekített állatok ellátásáról. A tbc-mentes tehenek fertőtle­nített területre, külön cso­portba kerültek. A takar­mánykeverő üzemek dolgozói vállalták az éjszakai műsza­kot, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat dolgozói az árvíz elvo­nultával azonnal hozzákezd­tek a megrongálódott erő- és munkagépek díjmentes javí­tásához. Azóta 10 brigádban 60 szakember dolgozik a kárt szenvedett gazdaságokban. Az alkatrész-szükségletet részben a tartalékokból fedezték, rész­ben pedig Tiszavasváriban ál­lították elő éjjeli műszakban. A Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat azzal is segít, hogy összesen 1 millió­­ forint értékű vetőmagot ingyen bo­csátott az árvíz sújtotta kö­zös gazdaságok rendelkezésé­re. A megsegített gazdaságok­nak a szállításért sem kell fizetniök, a helyi telepek bér­mentesítve küldik ki a vető­magot. Az illetékes Szabolcs- Szatmár megyei szervek fel­mérték, hogy melyik gazda­ságnak milyen vetőmagra van szüksége. Épül Antal László háza­ság. A fochr­. -műhely A Lenin Kohászati Művek asztalosüzemének dolgozói az előre elkészített paneleket teherautóra rakják A Tisza-part mellett, Tápén, a vízügyi szakközépiskola sze- V fedi II­. éves növendékei bontják az elázott házakat Vízrendezés Békésben Elkészült az üzemi vízren­dezés többlépcsős terve Békés megyében. Különösen közvet­lenül a Körös völgyben gaz­dálkodó mezőgazdasági üze­mek évente — ha csapadéko­sabb az időjárás, vagy későn és hirtelen olvad a hó — 100—150 millió forint belvíz­kárt szenvednek. Ezeknek a károknak szeretnének véget­­vetni, ezért fogott össze a Körös-vidéki Vízügyi Igazga­tóság, a megye vízműtársula­tai és mezőgazdasági üze­mei. 1973 végéig — több lépcsős megoldásban — összesen 129 ezer holdon oldják meg az üzemi vízrendezést. A munká­latok már javában folynak. Az idén 16 ezer hold üzemi vízrendezését fejezik be, újabb 33 és fél ezer hold­ra megkezdték a tervek elkészítését, a többit fo­lyamatosan valósítják meg. A műszaki és agronó­miai feltételeket mindenütt biztosítják. Állami és saját erőből mintegy negyed milli­árd forintot költenek a Körö­sök völgy­ében üzemi vízren­dezésre. A beruházási költség már két csapadékos év alatt megtérül, azután biztonságos­­ lesz a termelés több tízezer­­ hold olyan földön, ahol koráb- I ban rendszeres volt a belvíz­­­­kár. Mary— A KRESZ-PÁLYÁZAT NYERTESEI Lapunk 6. számában pályá- I zati felhívást közöltünk „Ta­­­­nuljunk KRESZ-t szórakozva” címmel. A beérkezett megfej- I tések közül az alábbiakat sor-­­­soltuk ki: Czeglédi Lajos, Ebes, Csa­tári Imre, Mezőberény, Egri Lajos, Szerep, Halász József, Bedegkér, Katona Sándorné, Hortobágy, Kránitz Lászlóné, Z­sák, Kiss István, Debrecen, Kocsis Péter, Gödöllő, Varga I Gyula, Hortobágy és Villányi Sándor, Tolna. A nyeremé­­­­nyeket — egy-egy könyveit —­­ postán, fenti címekre elküldö­t­tük. A megtoldottak... Kétmillió forint terven felül húsóbb takarmányozással, a tervezett takarmánymennyi­­séggel, 181 mázsa többlet hús termelését ígérték. Ez több mint 400 ezer forint. A második kerület javító­­műhelyének dolgozói az anyagköltség két százalékát kívánják lefaragni. Jó néhány vállalást nem lehet pénzben értékelni,­ de talán éppen ezek a fel­ajánlások azok, amelyek a leg­jobban igazolják, hogy a szo­cialista közösségekben dolgo­zó emberek gondolkodása, tu­data ígéretes irányban formá­lódik. A munkahelyek rend­jét, tisztaságát, a gépek rend­szeres karbantartását, a mun­karend pontos betartását, az utak, parkok csinosítását, a kombájnszerűk, a trágya­­szarvasok állandó szakszerű kezelését, a szociális és kultu­rális épületek belső és külső tisztaságának védelmét való­ban az általános értékmérővel, a pénzzel nem lehet kifejezni. De ahol már más értékmérőt is ismernek, mint a Jászsági Állami Gazdaságban, a jól végzett munka utáni meg­nyugtató érzést, ott semmikép­pen nem maradhat el az anya­gi elismerés. Aki becsületből végzi el jól a munkáját, az gazdaságosan dolgozik. Akkor pedig a nyereségrészesedés is emelkedik. Annak idején a ve­zetők egyszázalékos termelési értéknövelést vártak a válla­lások nyomán. Amint Gáspár Imre üzemgazdász, a pártszer­vezet csúcsvezetőségének tit­kára mondta: az összesítésnél kiderült, hogy a dolgozók megcáfolták a vezetőket. A jászságiak egy egész héttized százalékos terven felüli ered­ménynöveléssel kívánnak hoz­zájárulni a népgazdasági terv túlteljesítéséhez. V. O. Amikor a Jászsági Állami Gazdaság igazgatója, Tu­­za Imre, a két szakszervezeti vezetővel, Bathó Istvánnal, a vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkárával és Gáspár Imre üzemgazdásszal, a szak­­szervezet csúcsvezetőségé­nek titkárával aláírták a Sok­szorosításra kerülő verseny­­felhívást, nem sajnálták a fá­radságot, hogy egy külön pa­píron összeállítsák: milyen te­rületeken kellene és lehet a legtöbbet tenni a fő cél, a ter­melési terv minél magasabb túlteljesítése érdekében. Néhány példa az ajánlás­ból: a növényvédelem haté­konyságának növelése, bal­esetmentes munkavégzéssel — a betakarítási munkák végzé­se veszteségmentesen —, a be­ruházások, felújítások terve­zett időre való elkészítése, és ezen belül önköltségcsökken­tés. A hazánk felszabadulásá­nak huszonötödik, Lenin szü­letésének századik évforduló­jára és a Magyar Szocialista Munkáspárt tizedik kongresz­­szusának tiszteletére meghir­detett szocialista munkaver­seny sikere már az első sza­kaszban, a vállalások idején megmutatkozott. Minden részvállalást csak egy külön kiadásban le­hetne ismertetni, de egynéhá­nyat mindenképpen szüksé­ges, mert csak így derül ki, milyen túlteljesítésekből áll össze az a 2 millió 40 ezer fo­rint, amellyel a brigádok meg­toldották a gazdaság ez évre tervezett termelési értékét. Még annyit előzetesen, hogy majd mindenki, összesen 840 dolgozó, érdekelt a vállalá­sokban. Az időszaki munká­sokkal együtt kilencszázan dolgoznak a gazdaságban. Az első kerület tehenészeté­ben dolgozó szocialista brigád tagjai az egy-egy tehénre ter­vezett 3100 liter tejtermelést 50—50 literrel toldották meg. A több tej, a gazdaságosabb takarmányfelhasználás jóval több mint ötvenezer forint pluszt hoz. A sertéshizlalók csupán gon­­ fi"-, ..... V. : Új családi házak a gazdaságban Az Új Erdő­kerület üzemi konyhája A SZOLGÁLAT NEHÉZ POSZTJAIN Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. tavaszán a földreform végrehajtásával megbízott Or­szágos Földbirtokrendező Ta­nács akkoriban kinevezett tagjai rövid megbeszélésre ül­tek össze a debreceni kor­mánypalota egyik kopár szo­bájában. Költözködött már akkor a kormány, s vele az Országos Tanács is. Apró, de akk­or fontos gyakorlati tenni­valókról esett szó. Talán né­­gyen-öten voltak. Én, mint megyei miniszteri biztos szin­tén ott lehettem néhányad magammal. Az országos ta­nács tagjai között ott volt egy zömök, bajuszos, energi­kus tekintetű férfi is. Nem is­mertem. —­­ Dégen Imre — mondta az egyik debreceni elvtárs — agrár specialista és mérnök, Donátii Ferenccel együtt a pártot képviseli a ta­nácsban. Ettől kezdve, bár ritkán lát­tam, de sokat hallottam Dé­gen Imréről. Az emlékezet mindig a szívet szolgálja. Kü­lönösen, ha rokonszenvünk a közösségi elkötelezettségű embereké. Az ő elkötelezettsé­ge a szolgálattal párosult. Mi­kor a földhözjuttatottak pénz­ügyi megsegítését kellett meg­szervezni, az Országos Szövet­kezeti Hitelintézet élére küld­ték. A gondolatok és emlé­kek, melyeket most a koalíció évéből előhívogatok, nem menekülnek el — újság­íróval ilyesmi gyakran meg­esik — előlem, sőt elkergetni­­ sera tudom őket. Különösen m­éla éjjel, mikor megszállják­­az agyat, és elűzik az álmot. J A koalíció: harc volt! Indula­tok és előítéletek csaptak ösz­­­­sze a szívós céltudatossággal ,­s a türelmetlenséggel. A poszt,­­ahol abban az időben Dégen­­ Imre dolgozott, az ország­­ szemtüzében volt. Rokon­­i szenv, figyelem és ellenző I szenvedélyek csapkodtak kö- I­rülötte. Aztán a különböző I múltú, a falusi társadalom [más és más rétegek­ tömörítő­­ egyesülése után megalakult a ISZÖVOSZ. A forradalom szül­­­­te, s egy téves politikai kon- I cepció tehertételével kellett itt I birkózni. Tehetséges emberek­­ birkóztak itt Dégen Imrével együtt, néha a lehetetlennel. Amit alkottak, abból megma­radt és megmarad ami kiállta a való élet próbáit Egy nagy építkezés, ha kez­detben látja az ember, ritkán mutatja az építők cél­jait. Úgy tűnik, mintha sok lenne a tétovázás, a céltalan kitérő. Aztán lassan bontakoz­nak a részletek, s formát kezd ölteni az építők szándéka. Ilyen óriási, az egész országot átfogó építkezéshez lehet ha­sonlítani az Országos Vízügyi Hivatal irányítása alatt dolgo­zó apparátus munkáját. A Kárpát medencében elte­rülő országunk egynegyede mélyebben fek­szik az árvizek szintjénél. Ezen a területen van a megművelt terület jó harmada, s itt él az ország la­kosságának fele. Töltések vé­dik ezeket a földeket, s véd­ték régebben is. De csak az építők látták, amit a laikusok nem, hogy alig volt nagy ár­víz, mely régen nem törte át a gátakat. A szorgos és szün­telen munkával új töltéseket építettek, s megerősítették a régieket. A közepes árvizekre már fel sem figyel az ország. Ezeket biztonságosan ki lehe­tett védeni, és ki is védték. Megteremtettek egy átfogó, a népgazdaság igényeire figye­lő vízgazdálkodási koncepciót Gondoltak a vízkészletek és igények idő és térbeni egye­netlenségeinek áthidalására. Terveiket a távlatos telepítés politikájához igazították. El­készítették az úgynevezett vízgazdálkodási kerettervet, hogy megépíthessék az új mesterséges folyókat, vízpótló berendezéseket a Tisza-völ­­gyében. Megkezdték a lakott területek, városok, falvak víz­vezetékrendszerének kiépíté­sét. Kiépülnek a mezőgazda­­sági nagyüzemek öntözőrend­szerei. Létrejöttek a Vízgaz­dálkodási Társulatok. A sokrétű és szívós, az egész országra kiterjedő munkának immár több mint egy évtizede Dégen Imre ál­lamtitkár az irányítója. Min­den önreklám, csinnadratta nélkül, szívósan, csöndben, nagy hozzáértéssel. Erről a hozzáértésről éppen most, ezek a hetek, hónapok tesznek tanúságot. Azt szokták mondani: az események leírása sokszor megkapóbb a látványosság­nál. Van-e toll, mely le tud­ná írni a vízügyiek és az ál­taluk irányított tízezrek hő­sies erőfeszítéseit. S a fegyel­met, a szervezettséget, mely a budapesti Alkotmány utcától le a Tiszáig, a legkisebb őrbó­déig és brigádig terjed. Nádasdi Péter **-' - гy-1 i--':-! — Hová viszi már megint azt a sok sót üdülési felelős kar­társ? ■5 A műhelybe, mert rá szeretném sózni valakire.

Next