A MEDOSZ Lapja, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1970-07-01 / 13. szám
Segítség az árvízkárosultaknak Az ország minden részéből milliók segítsége árad a katasztrófa sújtotta Szabolcs- Szatmár megyei falvakba. A tenni akarás számtalan példájával találkozhattunk a bajban, de az együttérzés, a Segítőkészség, az ár elvonultával sem szűnt meg. A bajban megmutatkozott nemes emberi tulajdonságok most a hétköznapi alkotó munkában is jelentkeznek. Egymás után kapunk hírt üzemek, vállalatok felajánlásairól, hogy anyagi erejükkel is hozzájáruljanak az árvíz sújtotta országrész újjáépítéséhez. Az Állattenyésztési KutatóIntézet kollektívája egy egyszerű kivitelű, olcsó anyagokból felépíthető, majd később tovább fejleszthető szarvas- Tarha-telep kiviteli tervének elkészítéséhez szükséges tervtanulmány kidolgozását ajánlotta fel. A fejlesztési alapból egészítette ki 40 000 forinttal dolgozóinak készpénzadományát a Közép-tiszai Állami Gazda- Körös-vidék veszélyeztetett falvaiból több tízezer jószágot szállítottak biztonságos helyre. A befogadó mezőgazdasági nagyüzemek haladéktalanul intézkedtek a menekített állatok ellátásáról. A tbc-mentes tehenek fertőtlenített területre, külön csoportba kerültek. A takarmánykeverő üzemek dolgozói vállalták az éjszakai műszakot, hogy az ellátásban ne legyen fennakadás. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói az árvíz elvonultával azonnal hozzákezdtek a megrongálódott erő- és munkagépek díjmentes javításához. Azóta 10 brigádban 60 szakember dolgozik a kárt szenvedett gazdaságokban. Az alkatrész-szükségletet részben a tartalékokból fedezték, részben pedig Tiszavasváriban állították elő éjjeli műszakban. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat azzal is segít, hogy összesen 1 millió forint értékű vetőmagot ingyen bocsátott az árvíz sújtotta közös gazdaságok rendelkezésére. A megsegített gazdaságoknak a szállításért sem kell fizetniök, a helyi telepek bérmentesítve küldik ki a vetőmagot. Az illetékes Szabolcs- Szatmár megyei szervek felmérték, hogy melyik gazdaságnak milyen vetőmagra van szüksége. Épül Antal László házaság. A fochr. -műhely A Lenin Kohászati Művek asztalosüzemének dolgozói az előre elkészített paneleket teherautóra rakják A Tisza-part mellett, Tápén, a vízügyi szakközépiskola sze- V fedi II. éves növendékei bontják az elázott házakat Vízrendezés Békésben Elkészült az üzemi vízrendezés többlépcsős terve Békés megyében. Különösen közvetlenül a Körös völgyben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek évente — ha csapadékosabb az időjárás, vagy későn és hirtelen olvad a hó — 100—150 millió forint belvízkárt szenvednek. Ezeknek a károknak szeretnének végetvetni, ezért fogott össze a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a megye vízműtársulatai és mezőgazdasági üzemei. 1973 végéig — több lépcsős megoldásban — összesen 129 ezer holdon oldják meg az üzemi vízrendezést. A munkálatok már javában folynak. Az idén 16 ezer hold üzemi vízrendezését fejezik be, újabb 33 és fél ezer holdra megkezdték a tervek elkészítését, a többit folyamatosan valósítják meg. A műszaki és agronómiai feltételeket mindenütt biztosítják. Állami és saját erőből mintegy negyed milliárd forintot költenek a Körösök völgyében üzemi vízrendezésre. A beruházási költség már két csapadékos év alatt megtérül, azután biztonságos lesz a termelés több tízezer hold olyan földön, ahol koráb- I ban rendszeres volt a belvízkár. Mary— A KRESZ-PÁLYÁZAT NYERTESEI Lapunk 6. számában pályá- I zati felhívást közöltünk „Tanuljunk KRESZ-t szórakozva” címmel. A beérkezett megfej- I tések közül az alábbiakat sor-soltuk ki: Czeglédi Lajos, Ebes, Csatári Imre, Mezőberény, Egri Lajos, Szerep, Halász József, Bedegkér, Katona Sándorné, Hortobágy, Kránitz Lászlóné, Zsák, Kiss István, Debrecen, Kocsis Péter, Gödöllő, Varga I Gyula, Hortobágy és Villányi Sándor, Tolna. A nyereményeket — egy-egy könyveit — postán, fenti címekre elküldöttük. A megtoldottak... Kétmillió forint terven felül húsóbb takarmányozással, a tervezett takarmánymennyiséggel, 181 mázsa többlet hús termelését ígérték. Ez több mint 400 ezer forint. A második kerület javítóműhelyének dolgozói az anyagköltség két százalékát kívánják lefaragni. Jó néhány vállalást nem lehet pénzben értékelni, de talán éppen ezek a felajánlások azok, amelyek a legjobban igazolják, hogy a szocialista közösségekben dolgozó emberek gondolkodása, tudata ígéretes irányban formálódik. A munkahelyek rendjét, tisztaságát, a gépek rendszeres karbantartását, a munkarend pontos betartását, az utak, parkok csinosítását, a kombájnszerűk, a trágyaszarvasok állandó szakszerű kezelését, a szociális és kulturális épületek belső és külső tisztaságának védelmét valóban az általános értékmérővel, a pénzzel nem lehet kifejezni. De ahol már más értékmérőt is ismernek, mint a Jászsági Állami Gazdaságban, a jól végzett munka utáni megnyugtató érzést, ott semmiképpen nem maradhat el az anyagi elismerés. Aki becsületből végzi el jól a munkáját, az gazdaságosan dolgozik. Akkor pedig a nyereségrészesedés is emelkedik. Annak idején a vezetők egyszázalékos termelési értéknövelést vártak a vállalások nyomán. Amint Gáspár Imre üzemgazdász, a pártszervezet csúcsvezetőségének titkára mondta: az összesítésnél kiderült, hogy a dolgozók megcáfolták a vezetőket. A jászságiak egy egész héttized százalékos terven felüli eredménynöveléssel kívánnak hozzájárulni a népgazdasági terv túlteljesítéséhez. V. O. Amikor a Jászsági Állami Gazdaság igazgatója, Tuza Imre, a két szakszervezeti vezetővel, Bathó Istvánnal, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkárával és Gáspár Imre üzemgazdásszal, a szakszervezet csúcsvezetőségének titkárával aláírták a Sokszorosításra kerülő versenyfelhívást, nem sajnálták a fáradságot, hogy egy külön papíron összeállítsák: milyen területeken kellene és lehet a legtöbbet tenni a fő cél, a termelési terv minél magasabb túlteljesítése érdekében. Néhány példa az ajánlásból: a növényvédelem hatékonyságának növelése, balesetmentes munkavégzéssel — a betakarítási munkák végzése veszteségmentesen —, a beruházások, felújítások tervezett időre való elkészítése, és ezen belül önköltségcsökkentés. A hazánk felszabadulásának huszonötödik, Lenin születésének századik évfordulójára és a Magyar Szocialista Munkáspárt tizedik kongreszszusának tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny sikere már az első szakaszban, a vállalások idején megmutatkozott. Minden részvállalást csak egy külön kiadásban lehetne ismertetni, de egynéhányat mindenképpen szükséges, mert csak így derül ki, milyen túlteljesítésekből áll össze az a 2 millió 40 ezer forint, amellyel a brigádok megtoldották a gazdaság ez évre tervezett termelési értékét. Még annyit előzetesen, hogy majd mindenki, összesen 840 dolgozó, érdekelt a vállalásokban. Az időszaki munkásokkal együtt kilencszázan dolgoznak a gazdaságban. Az első kerület tehenészetében dolgozó szocialista brigád tagjai az egy-egy tehénre tervezett 3100 liter tejtermelést 50—50 literrel toldották meg. A több tej, a gazdaságosabb takarmányfelhasználás jóval több mint ötvenezer forint pluszt hoz. A sertéshizlalók csupán gon fi"-, ..... V. : Új családi házak a gazdaságban Az Új Erdőkerület üzemi konyhája A SZOLGÁLAT NEHÉZ POSZTJAIN Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. tavaszán a földreform végrehajtásával megbízott Országos Földbirtokrendező Tanács akkoriban kinevezett tagjai rövid megbeszélésre ültek össze a debreceni kormánypalota egyik kopár szobájában. Költözködött már akkor a kormány, s vele az Országos Tanács is. Apró, de akkor fontos gyakorlati tennivalókról esett szó. Talán négyen-öten voltak. Én, mint megyei miniszteri biztos szintén ott lehettem néhányad magammal. Az országos tanács tagjai között ott volt egy zömök, bajuszos, energikus tekintetű férfi is. Nem ismertem. — Dégen Imre — mondta az egyik debreceni elvtárs — agrár specialista és mérnök, Donátii Ferenccel együtt a pártot képviseli a tanácsban. Ettől kezdve, bár ritkán láttam, de sokat hallottam Dégen Imréről. Az emlékezet mindig a szívet szolgálja. Különösen, ha rokonszenvünk a közösségi elkötelezettségű embereké. Az ő elkötelezettsége a szolgálattal párosult. Mikor a földhözjuttatottak pénzügyi megsegítését kellett megszervezni, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet élére küldték. A gondolatok és emlékek, melyeket most a koalíció évéből előhívogatok, nem menekülnek el — újságíróval ilyesmi gyakran megesik — előlem, sőt elkergetni sera tudom őket. Különösen méla éjjel, mikor megszálljákaz agyat, és elűzik az álmot. J A koalíció: harc volt! Indulatok és előítéletek csaptak öszsze a szívós céltudatossággal ,s a türelmetlenséggel. A poszt,ahol abban az időben Dégen Imre dolgozott, az ország szemtüzében volt. Rokoni szenv, figyelem és ellenző I szenvedélyek csapkodtak kö- Irülötte. Aztán a különböző I múltú, a falusi társadalom [más és más rétegek tömörítő egyesülése után megalakult a ISZÖVOSZ. A forradalom szülte, s egy téves politikai kon- I cepció tehertételével kellett itt I birkózni. Tehetséges emberek birkóztak itt Dégen Imrével együtt, néha a lehetetlennel. Amit alkottak, abból megmaradt és megmarad ami kiállta a való élet próbáit Egy nagy építkezés, ha kezdetben látja az ember, ritkán mutatja az építők céljait. Úgy tűnik, mintha sok lenne a tétovázás, a céltalan kitérő. Aztán lassan bontakoznak a részletek, s formát kezd ölteni az építők szándéka. Ilyen óriási, az egész országot átfogó építkezéshez lehet hasonlítani az Országos Vízügyi Hivatal irányítása alatt dolgozó apparátus munkáját. A Kárpát medencében elterülő országunk egynegyede mélyebben fekszik az árvizek szintjénél. Ezen a területen van a megművelt terület jó harmada, s itt él az ország lakosságának fele. Töltések védik ezeket a földeket, s védték régebben is. De csak az építők látták, amit a laikusok nem, hogy alig volt nagy árvíz, mely régen nem törte át a gátakat. A szorgos és szüntelen munkával új töltéseket építettek, s megerősítették a régieket. A közepes árvizekre már fel sem figyel az ország. Ezeket biztonságosan ki lehetett védeni, és ki is védték. Megteremtettek egy átfogó, a népgazdaság igényeire figyelő vízgazdálkodási koncepciót Gondoltak a vízkészletek és igények idő és térbeni egyenetlenségeinek áthidalására. Terveiket a távlatos telepítés politikájához igazították. Elkészítették az úgynevezett vízgazdálkodási kerettervet, hogy megépíthessék az új mesterséges folyókat, vízpótló berendezéseket a Tisza-völgyében. Megkezdték a lakott területek, városok, falvak vízvezetékrendszerének kiépítését. Kiépülnek a mezőgazdasági nagyüzemek öntözőrendszerei. Létrejöttek a Vízgazdálkodási Társulatok. A sokrétű és szívós, az egész országra kiterjedő munkának immár több mint egy évtizede Dégen Imre államtitkár az irányítója. Minden önreklám, csinnadratta nélkül, szívósan, csöndben, nagy hozzáértéssel. Erről a hozzáértésről éppen most, ezek a hetek, hónapok tesznek tanúságot. Azt szokták mondani: az események leírása sokszor megkapóbb a látványosságnál. Van-e toll, mely le tudná írni a vízügyiek és az általuk irányított tízezrek hősies erőfeszítéseit. S a fegyelmet, a szervezettséget, mely a budapesti Alkotmány utcától le a Tiszáig, a legkisebb őrbódéig és brigádig terjed. Nádasdi Péter **-' - гy-1 i--':-! — Hová viszi már megint azt a sok sót üdülési felelős kartárs? ■5 A műhelybe, mert rá szeretném sózni valakire.