A MEDOSZ Lapja, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1971-01-16 / 2. szám

\J > VILÁG PROLIT­ÁRJAI, CGYESYTETIK! A MEZŐGAZDASÁGI, ERDÉSZETI ÉS VÍZÜGYI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ARA: 80 FILLÉRI _ 1t­.ZT * J . 1971. JANUÁR 16. Orvosolják a dolgozók jogos panaszait Küldöttgyűlésen a Hercegfalmi Kísérleti Gazdaságban Ha a véleményemet kér­dezték volna, közvetlen azu­tán, hogy részt vettem a Her­­ceghalmi Kísérleti Gazdaság vszt-t és vszb-t választó kül­döttértekezletén, hirtelen ne­hezen tudtam volna eldönteni, mi is ragadta meg figyelme­met legjobban. A gazdaság elmúlt években elért nagysze­rű termelési eredményei, a jövő fejlődését érzékeltető szá­mok? A dolgozók élet-és mun­kakörülménye, szociális ellá­tásának javítása érdekében tett intézkedések? Az az akti­vitás,­ amellyel a szakszerve­zeti küldöttek részt vettek a küldöttértekezlet munkájában, vagy talán az, hogy a hozzá­szólók fejből mondták el vilá­gos, és a legtöbb esetben hasznos észrevételeiket? Eset­leg a tanácskozás légköre, amely szabad teret engedett a vitának, a jó szándékú bírá­latnak? Mindez együttesen a leg­főbb értéke volt annak a vitá­nak, amelynek során a szak­­szervezet aktivistái számot vetettek a vszb legutóbbi két esztendőben végzett munkájá­ról. Mindezeken túl nekem az tetszett a legjobban, ahogyan a gazdaság és a szakszerve­zet vezetői reagáltak a dolgo­zók észrevételeire. A küldöttértekezletre ugyan­is már összegezve jutottak el a 26 bizalmi és 3 vszb. választá­son elhangzott sérelmek. A vszb. helyesen tette, hogy a szóbeli beszámolón mindezek­nek helyt adott. Gondok, sérelmek, kívánságok A bizalmiak a rendszeres tá­jékoztatás, a jobb felkészítés hiányát és azt tették szóvá, hogy a gazdasági­ és a szak­­szervezeti vezetők ritkán ke­resik fel őket munkahelyeiken. Jár-e az építőmunkásoknak különélési pótlék? Miért ala­csony a műhelyi dolgozók ke­resete? Miért nem konkrét a prémiumkitűzés, s mi az aka­dálya, hogy azt ismertessék a dolgozókkal? Az új munkásokat teljesít­ményben dolgoztatják és óra­bérben számolják el. Szóba ke­rült még a szolgálati lakások felújítása, a törzsgárdatagok fokozottabb megbecsülése, a juhászok végtermék, vagy da­rabbéremelése, az üzletek nyitva tartási idejének meg­változtatása. Többen a mun­karuha-kihordási idejét sokal­­ták. Volt, aki bojlert, televí­ziót és rádiót kért a munkás­­szállásokra. Az üzemi kony­hától pedig külön kosztot kér­tek az óvodás gyermekek ré­szére. A kérések zömét a küldött értekezletig megoldotta a gaz­daság vezetősége, s ígéretet kaptak arra is a dolgozók, hogy a még meglévő jogos sé­relmeket is folyamatosan or­vosolni fogják. Kiváló termelési eredmények A szakszervezeti bizottság írásos és szóbeli beszámolójá­ban és a vitában azonban nem­csak a gondok és a sérelmek, hanem a gazdaság eredményei, főbb célkitűzései is szóba ke­rültek. A többi között az, hogy az utóbbi években mindig nye­reséggel zárt­ a gazdaság, és egyre több húst és gabonát termeltek. 1970-ben a gazda­ság halmozott termelési érté­ke meghaladta a 100 millió forintot, s a­­rendkívüli időjá­rás, az elemi és vadkárok elle­nére is előreláthatólag 20 mil­lió forint lesz a nyereség. Fo­lyamatosan nőtt az egy főre eső termelési érték, valamint a dolgozók évi átlagkeresete is. 1967-ben 22 477, 1970-ben pe­dig már 27 572 forint volt egy dolgozó évi átlagkeresete. Az eredmények elérésében jelentős szerepük volt a szo­cialista brigádoknak. A divat­majori „Táncsics" brigád az itatásos borjúnevelésben, a Richard-majori Leimann-bri­­gád a súlygyarapodás növelé­sében, a Gagarin traktoros­brigád a betakarítási és az őszi vetési munkában, az épí­tési brigádok pedig a takar­mánytároló és a szárítóüzem határidőre való elkészítésében értek el kiváló eredményt. A X. pártkongresszus tiszteleté­re nyereségtervük 10 százalé­kos túlteljesítését vállalták a dolgozók. Az előzetes számítá­sok szerint ezt a vállalásukat is becsülettel teljesítették. Lakáskarbantartásra, mun­kásszállásra, az üzemi konyha fenntartására, öltözők, mosdók, zuhanyozók fenntartására 1970-ben 1,5 millió forintot köl­tött a gazdaság. A kislakás­építési akció keretében 25 dol­gozó kezdte meg saját házá­nak építését. A többi között ezt hangsú­lyozta hozzászólásában Mi­­csuch László, szakszerveze­tünk titkára, amikor az elnök­ség nevében köszöntötte az értekezlet résztvevőit. Elismerés a szakszervezeti aktíváknak — Nincs szégyenkezni valója a szakszervezeti bizottságnak,, mert eredményesen segítette a termelést és jól szolgálta — a meglevő gondok ellenére is — a dolgozók érdekvédelmét. A szakszervezet megnövekedett hatás- és jogköréről, majd ar­ról szólt a titkár, hogy a sok vita után eldőlt: az állami gazdaságokban továbbra is megmarad a bértömeg-gaz­dálkodás és folytatjuk a tíz­ezer lakás építését is. A közeljövőben 20 főfoglalko­zású üzemorvost állítunk be a nagyobb létszámmal dolgozó gazdaságokba. Szakszerveze­tünk titkára a továbbiak során a lakásépítéssel és a munka­idő-csökkentéssel való foglal­kozásra hívta fel a szakszerve­zeti bizottság figyelmét. — Szakszervezetünk csúcs­munkák idején nem ellenzi a nyújtott műszakban, vagy az ünnepnapon végzett munkát, de a túlmunkát az előírásnak megfelelően fizesse is meg a gazdaság. Befejezésül a jövedelmi szint tartására, a négyszázalé­kos bérfejlesztés kifizetésére, a differenciált elosztásra, a nők, a fiatalok és a törzsgárdata­­gok fokozottabb megbecsülé­sére hívta fel a figyelmet. A beszámolót követő vita után került sor a választásra. Továbbra is Farkas Ottó lett a vállalati szakszervezeti bizott­ság titkára. Sz. B. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári kara 1962 óta folytat tudományos kísérleteket a savanyú ta­laj fellazítására. A kísérletek vezetője dr. Varga János pro­fesszor, az egyetem rektora. Az eredmények nemzetközi vi­szonylatban is kedvezőek. Képünkön dr. Nosficius Árpádné, Somogyi Sándorné és dr. Varga János különböző szénaminták botanikai vizsgálata közben. ...... I * I V.v.-Választás Nagyszentjánoson A küldöttek átérezték megbízatásuk felelősségét A választás napján ünnep­lőbe öltözött küldöttekkel ta­lálkoztunk a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság központjá­ban. Magatartásukon is érző­dött, hogy „küldetést”, fontos megbízatást teljesítenek. Egyi­­kük-másikuk még a választás­ra jelöltek névsorát olvas­gatta. Keresték benne, hogyan érvényesülnek a jelölő bizott­sági tagoknak elmondott vé­lemények. Megjegyezték, hogy a kontroll is fontos része a demokrácia fejlesztésének. Né­hány évvel ezelőtt még a vá­lasztás kitűzött kezdési ideje is „csúszott” egy kicsit. Min­denki úgy gondolkozott — ak­kori szokás szerint —, hogy „úgy is késik a kezdés”. Ez­úttal ebben is változás történt. Pontosan ha. egy órakor a gazdaság vállalati szakszerve­zeti bizottságának elnöke be­jelentette a 100 százalékban megjelent 81 küldött előtt, hogy a „MEDOSZ kv 1970. július 3-i irányelveinek meg­felelően a küldöttértekezlet megkezdi munkáját”. A kezdés pontossága, a kül­döttek fegyelmezett, komoly magatartása, a központi ebéd­lő ízléses dekorációja mind azt bizonyította, hogy a kül­döttek készültek funkciójuk gyakorlására, s hogy az újjá­­választás politikai előkészíté­sére nagy gondot fordítottak. A fejlődés útja Gyenese László vszb-titkár mondta el a küldöttértekez­let előtt a vállalati szakszer­vezeti tanács által november­ben már jóváhagyott beszámo­lójelentést a két év munká­járól. A beszámoló visszapillantott a gazdaság egész történetére, a kezdeti lépésektől kezdve. Jól érzékeltette így, hogy a gazdasággal együtt fejlődött a dolgozó ember tudata, maga­tartása is. A beszámoló nyo­mán szinte láthatóan nőtt a gazdaság a mai, csaknem 120 millió Ft halmozott termelési értékével, országos méretben is a legjelentősebb állami gaz­daságok sorába. A több mint 800 állandó dolgozó átlagke­resete havi 2141 Ft, s ez me­­gyeszerte elismerésre méltó. Sikerült a dolgozók nevelé­sében, kulturáltságában is előbbre lépni. Javult a mun­kavédelem. A szociális gon­doskodás is jó úton halad. Tóth László, az „új” igazga­tó vezetésével a vállalati tö­rekvéseket hatékony munka­verseny, fejlődő szocialista brigádmozgalom segíti. A leg­jobbak jutalmazására 40 000 Ft-ot fordítottak. Egyértelműen kiderült az szt beszámolójából, hogy a he­lyi pártszervezet irányító sze­repét elvszerű együttműködés biztosítja. Az új gazdasági ve­zetés is — ellentétben az elő­zővel — decentralizálja joga­it, a szakszervezetre támasz­kodik döntéseiben és biztosít­ja a demokrácia gyakorlásá­hoz szükséges feltételeket is. A dolgozók rendszeres tájé­koztatását mindezek ellenére is tovább kell fokozni. Azt is érzékeltette a beszá­moló, hogy az új szakszerve­zeti jog- és hatáskörök gya­korlásában még van tenni­való és főleg a párt réteg­­­­politikájának megvalósításá­ért, a dolgozó nők és a fia­talok érdekében kell helyileg többet tenni. Ebből a szem­pontból az öt évre kötendő kollektív szerződések jó elő­készítésével és megalkotásá­val szándékoznak konkrét in­tézkedéseket tenni. Értékes vita A küldöttek a beszámolót, a számvizsgáló bizottság je­lentését és a határozati javas­latot együttesen vitatták meg. Elsőként Kovács Sándor gép­kocsivezető, majd Pulai János hegesztő, továbbá traktorosok, állattenyésztők és szállító­­munkások kértek szót. A vita is bizonyította a felkészülést, a küldöttek politikai érettsé­gét, a hozzáértést és a meg­bízatás felelősségét. Az el­hangzott javaslatok, ajánlások is kiterjedtek a szakszervezet egész tevékenységére, a terme­lés segítésére, a munkaver­senyre; a küldöttek rámutat­tak arra is, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók munkaideje jóval több, mint az ipari munkásoké, s ajánlották, hogy ezt a tényt vegyék az illeté­kesek figyelembe a nyugdíj megállapításánál is. Az újítá­sokról is ugyanolyan hévvel beszéltek, mint a MEDOSZ központban, a szocialista bri­gádvezetők országos tanácsko­zásán. A küldöttek azt is ja­vasolták, hogy az előző gaz­dasági vezetés által elrendelt „fix bérlapokat” szüntessék meg és megelégedéssel nyug­tázták az új vezetés kezdő lé­péseit a legjobb teljesítmé­nyek demokratikus értékelé­sében, nyilvánosságának biz­tosításában. Könnyes ünnep Karácsony volt. Az AGRO­­KER debreceni telepének kul­túrtermében rendezték meg a szerény ünnepséget. Az első padsorokban öregek, nyugdí­jasok, volt vállalati dolgozók ültek. És kezükben zsebken­dővel a szemüket törölgették. Mert az szb-titkár éppen ró­luk, öregekről beszélt, akik alapítói voltak valamikor a vállalatnak, s évtizedeken át kitartottak munkahelyük mel­lett, innen is mentek nyugdíj­ba. Nem, nem az a háromszáz forint ajándék nőtt ennyire szívet feszítő boldogsággá, de mégis a jóleső boldogság, az emberség csalta ki az öregek szeméből a könnyet. Hogy nem feledkeztek meg róluk, öreg nyugdíjasokról sem a gyerme­kek mellett, róluk, akik már nem hoznak a vállalatnak annyi hasznot, mint még a gyermekektől várható. Az ünnepség vége felé még­is nevetéssé oldódott fel a könnyes boldogság, amikor összekoccantak a fiatalok és öregek poharai és kívánták egymásnak: jövő karácsony­kor és újévkor ugyanitt, ugyanebben az időben talál­koztunk. Dénes Géza A TARTALOMBÓL: VERSENY AZ ÚJÍTÓ­­MOZGALOM FELLEN­DÍTÉSÉRE (2. OLDAL) TÚLMUNKÁÉRT PÓTLÉK JÁR­T (2. OLDAL) GONDOSKODÁS A NAGYCSALÁDOK­RÓL (3. OLDAL) MILYENEK LEGYE­NEK A KULTURÁLIS VÁLLALÁSOK (4. OLDAL) GÉPESÍTIK A NEHÉZ FIZIKAI MUNKÁT TUZSÉRON (5. OLDAL) A BÉRSZABÁLYOZÁS RENDSZERE (7. OLDAL) A bizottságok hivatásuk magaslatán álltak összességében a demokra­tizmus követelményei betartá­sának, jó beszámolónak, érté­kes vitának lehettünk tanúi. A párt és a gazdasági veze­tés képviselői — miközben el­ismerték a szakszervezeti ta­nács jó munkáját —, jelentős segítséget nyújtottak a mun­kaértekezlet jellegű szt válasz­tás érdemi munkájához. Az szt munkáját Vaskó Miklós, a MEDOSZ Győr-Sopron me­gyei Bizottságának titkára mi­nősítette. A jelölő, mandátum­vizsgáló és szavazatszedő bi­zottságok hivatásuk magasla­tán álltak. Mindezek együtt jól szolgálták a MEDOSZ kv 1970. július 3-i választási, po­litikai célkitűzéseit. A küldöttek jól választottak. A megválasztott 27 tagú szak­­szervezeti tanács összetételé­ben a fizikai dolgozók rész­vétele mintegy 70 százalék­ban, a nőké 20 százalékban, a fiataloké 20 százalékban ér­vényesült, s ez helyesen tük­rözi a gazdaság dolgozóinak arányos képviseletét. A ká­derkiválasztási elvek helyes alkalmazása érvényesült a vszb megválasztásakor is, amelynek titkára ismét Gye­nese László lett. Beszámolónk margójára csu­pán az kívánkozik, hogy a beszámolójelentést és határo­zati javaslatot célszerűbb lett volna sokszorosítani és a vá­lasztás előtt néhány nappal közreadni. Bátori Sándor Kisházi Ödön látogatása a M­EDOSZ-ban Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke január 13-án látogatást tett a ME­­DOSZ-központban, ahol szak­­szervezetünk főtitkára, Ko­vács István, és szakszerveze­tünk elnöke, Hunya István fo­gadta. Tájékoztatták a szak­­szervezeti választások eddigi lefolyásáról, a dolgozók han­gulatáról, a szociális helyzet­ről, a soron levő feladatokról és a szakszervezet előtt álló tennivalókról. A találkozó elv­társi, baráti légkörben folyt le. A megbeszélés befejeztével Kisházi Ödön elvtárs a J­IE­­DOSZ központi vezetőségé­nek, az elnökségnek és rajta keresztül az egész tagságnak jó munkát kívánt az idei esz­tendőben, erőt, egészséget a feladatok elvégzéséhez.

Next