A MEDOSZ Lapja, 1977 (21. évfolyam, 1-24. szám)
1977-04-15 / 8. szám
„Betakarítás 77” mozgalom a Szovjetunióban Munkaverseny a terv túlteljesítésére Március 17-én Taskentben és Jerevánban a hőmérő 17°C meleget mutatott, Omszkban viszont 12°C hideget. Dél-Ukrajna és Kazahsztán földjein munkába álltak a traktorok, teljes lendülettel vetik a gabonaféléket, a pillangósokat, és a gyapotot. Pedig az ország nagy részét még hó borítja. A déli részeken viszont a kolhozokban és szovhozokban már előkészítették a vetőmagokat, javítják a gépeket. A közelmúltban Ivan Skuratov, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyilatkozott arról, hogyan vesznek részt aszovjet szakszervezetek a mezőgazdasági „Betakarítás ’77” mozgalomban. A többi között elmondta, hogy az idén a kubányi földművesek ma versenyt indítottak a gabona és más növénytermelési termék állami felvásárlási tervének túlteljesítésére. Kezdeményezésüket felkarolták az ország többi területének dolgozói is. Az idén, az októberi jubileum évében nagy jelentőséget tulajdonítanak a magas termelési kultúrák elterjesztésének, a gazdaságosság és takarékosság további kiszélesítésének. A kubányi földművesek például a magas földművelési kultúráért és a termékek, minőségéért indított mozgalom kezdeményezői pótlólag húszmillió rubelt kaptak azért, mert acélos, értékes tulajdonságú búzafajtákat adtak el az államnak. Az észt kolhozokban és szovhozokban a jövedelem kétharmad részét képezték azok a többletek, amelyek a jobb minőségű állati termékek realizálásából származtak. A kiváló eredmények elsősorban az intenzív gazdálkodásnak, a szakemberek és a dolgozók szakmai továbbképzésének, a munka hatékonyságában való érdekeltség megteremtésének köszönhetők. A „Betakarítás ’77” mozgalom érdekében nemcsak a gazdasági, de a szakszervezeti szervek is aktivizálódtak. A kijevi terület állattenyésztői elhatározták, hogy a határidőnél egy évvel korábban érik el az állami tej és húsfelvásárlási tervnek az ötéves terv végére kitűzött volumenét. Az idei jubileumi évben vállalták, hogy tehenenként legalább 300 kg-mal növelik a fejési átlagot. Még csak négy hónap telt el a vállalás óta, s máris 120 kg-mal több tejet kaptak tehenenként, mint az elmúlt évben. A mezőgazdasági szakszervezetnek a Szovjetunióban több, mint húszmillió ötszázezer tagja van. A kolhozokéban működő szakszervezeti szervezetek munkájának tapasztalata arról tanúskodik, hogy egyre szélesebb körben vonják be a dolgozókat a termelés irányításába, a szocialista munkaverseny fejlesztésébe, a műszaki alkotó munkába. A kilencedik ötéves terv idején az ágazat dolgozói egymillió ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be, amelyeknek bevezetése másfélmilliárd rubelnyi megtakarítást eredményezett. A falusi szakszervezetek aktív munkája lehetővé teszi, hogy a gazdaságok vezetői fő figyelmüket a gazdasági kérdésekre összpontosítsák. Jellemző a szakszervezet és a kolhoz vezetőség együttműködésére a Tula területi novomoszkovszki járási Lenin kolhoz példája. A kollektíva nagyszerű eredményeket ért el valamennyi termelési ágazatban. Évi jövedelme meghaladja a négymillió rubelt, a tiszta nyereség pedig 1,7 millió rubelt tesz ki. Bár a kubányi, vagy ukrajnai földek minőségétől messze elmarad a tulai föld, ennek ellenére gabonafélékből hektáronként 35—40 mázsát, cukorrépából pedig 320—345 mázsát takarítottak be. Az elmúlt évben minden tehéntől 4120 kg tejet fejtek, amely az ország legolcsóbb teje is volt. A túliak akkor kezdtek kiváló eredményeket elérni, amikor a termelékenység növelését összekapcsolták, a szociális feladatok megoldásával. Itt a szakszervezet a fő figyelmet a szocialista munkaversenyre, élenjáró tapasztalatok elterjesztésére, a szociális gondok megoldására fordította. A szakszervezeti bizottság az idén vitatta meg a balesetvédelmi helyzetet, a munkafegyelem tapasztalatait, a lakóházak és a kereskedelmi központ építését, a kolhozparasztok szanatóriumi gyógykezeltetését. A szakszervezeti szövetségek és bizottságok tevékenysége kedvező hatást gyakorol a szovjet mezőgazdaság fellendítésére, hatékonyságának növelésére, a dolgozók érdekvédelmi, szociális kérdéseinek megoldására. K. J. s Hevesen az állami gazdaság és körzeti ÁFÉSZ a zöldségtermesztés növeléséért közösen fogott össze, kiváló eredménynyel. A megállapodás alapján nyolcvanezer darabot juttatnak a házkörüli kertekbe, jobbára az ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoport tagjainak udvaraira. Az állami gazdaság hajtatóházában — szaporítóládákba — vetik el a paprika vetőmagot, majd tápkockákba tűzdelve az ÁFÉSZ 365 négyzetméteres fóliasátrában fejlődnek tovább a palánták. Megfelelő táptalajt az állami gazdaságból szerez be a szövetkezet. A tápkockagyártó gépet ugyanis az állami gazdaság juttatja — kölcsön — palántanevelő telepükre. Ennek az összefogásnak az eredménye, hogy Hevesen és a környező községekben a paradicsompalánta darabját — az előzetes számítások szerint — egy forintért adhatják a fölösleges árura eladási szerződést is kötő zöldségtermelőknek. A felvásárolt áru értékesítése nem jelent gondot az ÁFÉSZ- nek, hiszen azonos minőségű palánták kerülnek az udvarokba Így a hegyes ,és eltennivaló paprika minősége is azonos lesz, a kereskedelem és a konzervipar egyaránt szívesen vásárolja — csak legyen minél több. Hasonló módszerek más nagygazdaságokban is terjednek, a kiskertekben ez évben növelhető a zöldséget termő terület nagysága. Házikerti szőlőfajták Áprilisban még telepíthető szőlő. Lehetőleg oltványt és ne európai gyökeres vesszőt ültessünk. Az utóbbi évek nagyüzemi és háztáji tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy az immunis homokon is jobban díszült, erőteljesebben nő és többet terem az amerikai aranyon álló oltvány az európai gyökerű tőkénél. Kötött talajon nem ajánlatos európai vesszőt ültetni, mert mire a tőke termőre fordul, akkorra a környékén a filoxéra is anynyira elszaporodik, hogy néhány év alatt tönkreteszi a nagy gonddal és fáradsággal felnevelt tőkét. A házikertekben részesítsük előnyben a csemegeszőlőt, ugyanis itt lehetőség van arra, hogy a tőkét, nyáron is gondozzuk, elvégezzük az ún. zöldmunkákat, a hajtásválogatást, a termőhajtások kurtítását, a csonkázást. Ezek segítségével nagy, vállas, szépen beszíneződött, édes bogyójú fürtöket termelhetünk. Ha valaki mégis bort kíván készíteni a háza táján, ültessen ún. kéthasznú szőlőfajtákat. Ilyenek a hazai nemesítései Irsai Olivér, a Kocsis Irma és a Zalagyöngye. Ide lehet sorolni a szerényebb minőségű termő csemegeszőlőket, a saszla-féléket, a Csabagyöngyét is. Persze, akinek pincéje, szüretelő felszerelése és hordója is van, annak érdemes bort előállítani. E célból is a jó minőségű termőfajtákat részesítjük előnyben. A középérések közül ilyen a Kecskemét virága, a Piros veltelini és az új, még most forgalomba kerülő, kiváló pecsenyebort adó Zenit. A késői érésűek közül a Pozsonyi fehéret, a Nemes furmintot és a szintén újdonságnak számító Királyfurmintot ajánljuk. A jó palánta A palánta legyen zömök, levele sötétzöld színű. A megnyúlt, világos levelű palánták valószínűleg sűrűn álltak a palántaágyban, ezért nem elég edzettek ahhoz, hogy a szabadföldi, zordabb körülményeket visszaesés nélkül elviseljék. A palántának legyen legalább három, kifejlett lomblevele és erős, bojtos gyökérzete. Csak az ilyen fiatal növény rendelkezik elegendő tárolt tápanyaggal ahhoz, hogy az új helyén meggyökeresedjék és növekedésnek induljon. Az ennél kisebb, fejletlenebb palánta gyenge, a túl erős viszont már nehezen viseli el a helyváltoztatást. Ne vásároljunk betegségekkel fertőzött, rágott levelű, elvékonyodott szárú palántát, mert ezek a leggondosabb kezelés, gyógyító kúra után sem lesznek olyan termőképesek, mint az egészséges körülmények között neveltek. A megvásárolt palántákat burkoljuk be nedves újságpapírba és így tegyük fóliazacskóba, nehogy a szállítás alatt kiszáradjanak. Ültetni késő délután legjobb, mert éjszaka a lankadt palánták is magukhoz térnek, ha ültetés után bőségesen megöntözzük őket. Növényvédelem Sziromhullás után a poloskaszagú alma, körte és szilvadarázs a legfőbb kártevő. Egyes években a kötődött termés 60—80%-a már mogyorónagyságú korban a földre hullik miattuk. Sziromhullás utáni permetezéssel a termés mennyisége döntően befolyásolható. Ilyenkor fertőz a lisztharmat, a fuzikládiumos varasodás és egyéb gombás betegség kórokozója is. Van egy olyan szerkombináció, amely a kert valamennyi gyümölcsfajának, most is és később is, hasznára válik. Készítsünk először Fundazolból 0,1%-os töménységű permetlevet, majd ehhez adjunk Dithane M 45-ből 0,2%nak megfelelő mennyiséget, s keverjünk hozzá rovarölő szert is. Gondosan védett gyümölcsösben a Latox 20 WSC, vagy az Unitron 40 használható. Elhanyagolt, atkás, levél- és pajzstetves gyümölcsösben a Latox, vagy az Unitron nem eredményes, mert ezeknek a szereknek nincs atka és levéltetvölő hatása. Csak alkalomszerűen védett gyümölcsösben inkább Anthiot, vagy BI 58-at keverjünk a Fundazolból és Dithane M 45-ből készült permetléhez. Ehhez a szerkombinációhoz érdemes hozzákeverni lombtrágyát is. Levéltrágyázás Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a Peretrix, vagy a Planta ugyanazt a célt szolgálja, mint a Wuxál. Felhasználásban sincs lényeges különbség. A Peretrixből vagy a Plantanból éppen úgy készíthető permede, vagy beöntöző oldat, mint a Wuxalból. Hozzákeverhetők a rovar- és gombaölő szerekből készült permetléhez is. Javukra írható, hogy bizonyos mértékig lágyítják a vizet, sőt fokozzák a gyomirtószerek hatását. Ha nincs Wuxal a vetőmagboltokban, némi számolás és előkalkuláció után lehet dönteni a Peretrix vagy a Plantan mellett. Apdyari Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája A felgyorsult fejlődés következtében a tudomány is termelőerővé vált. Az egyetemeken, tudományos intézetekben folyó kutatások eredményei az ipari és mezőgazdasági termelést segítik. A tudományos kutatásokban azonban nemcsak az egyetemi tanárok, kutatóintézeti munkatársak vesznek részt, hanem az egyetemek hallgatói is. Idén rendezték meg tizenharmadszor a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáját. A több szekcióban megrendezett országos konferencia munkájából a mezőgazdaság-, élelmiszer- és fagazdaság-tudományiszekció az, amely olvasóinkat érdekelheti. A szekcióüléseket dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, akadémikus, az Állatorvostudományi Egyetem rektora nyitotta meg. (Zárójelben: a szekcióüléseknek az Állatorvostudományi Egyetem adott otthont.) Három előadás hangzott el a plenáris ülésen. Dr. Karsai Ferenc egyetemi docens, az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese előadásának címe: Az egyetemen folyó kutatómunka a mezőgazdaság szolgálatában. Átél István agrármérnök, és Fehérvári Sándor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem harmadéves tanulója közös dolgozata rendkívül érdekes témát dolgozott fel: ők a végzett agrármérnökök élet- és munkakörülményeit vizsgálták. A növénytermesztési alszekció ülésén elsőnek Ángyán József kapott szót. Kutatásainak témája: a fehérjeprogram és a lucernatermesztés fejlesztése. Szentirmay András és Horváth László, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ötödéves hallgatói az istállótrágya robbantásos terítését vizsgálták. A kertészeti alszekcióban Bendász Erika és Sárosi Erzsébet, az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatói az egri vörösborok jellemző tulajdonságairól tartottak előadást. Az erdészeti és fapari alszekció ülésén szó esett a környezetvédelemről is. Führer Ernő, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatója az erdei patakvízek szennyeződését vizsgálta a Sopronhegyvidéki Erdészet területén. Az állattenyésztési alszekció ülésén Ács Sándor a tógazdaságok gépesítésének jelenéről és jövőjéről tartott előadást, Portner Mária pedig a malacok viselkedése ketreces tartásban című dolgozatát olvasta fel, összesen kilenc alszekcióülésen 113 előadás hangzott el. A tudományos diákkörök munkájában részt vevő fiatalok magas fokú felkészültségről adtak számot. Az egyetem, vagy főiskola elvégzése után pedig tudásukat a gyakorlatban, a mezőgazdasági nagyüzemekben is használhatják. Hiszen a TDK munka lényege, hogy olyan kérdéseket vizsgáljanak tudományos alapossággal, amelyek ma még a mezőgazdaságban, faiparban, élelmiszeriparban gondot okoznak. A három napig tartó mezőgazaság-, élelmiszer- és fagazdaságtudományi szekció ünnnepélyes záróülését az Állatorvostudományi Egyetem aulájában, április 8-án tartották. Az arra érdemes pályamunkák alkotóinak a díjakat dr. Szalóczky Bálint, a MÉM kutatási és szakosítási főosztályának vezetője adta át. A szekcióülésen dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár mondott zárszót. HUMANITÁS — Az igazgató elvtárs helyettem mindig megöntözi a virágait... VÁLLALATI SÚLYEMELÉS Négyszer oda-vissza Kedvezményes utazások a nyugdíjasoknak Szocialista társadalmunkban államunk nagy figyelmet fordít a nyugdíjasok ellátására, figyelembe veszi kérésüket, észrevételüket. Szakszervezeti és egyéb rendezvényeken vetődött fel, hogy a nyugdíjasok szabad idejének jobb és hasznosabb eltöltését segíthetné, ha a szakszervezeti tagsággal együttjáró évi egyszeri 50 százalékos vasúti utazási kedvezményen túl ,kaphatnának még 2—3 alkalommal belföldi utazási kedvezményt. A Minisztertanács 1976. decemberi ülése e kérdésben határozott: 1977-től évente 4 alkalommal oda-vissza utazáshoz, vagy nyolc egyszeri belföldi utazáshoz, a nyugdíjasok 50 százalékos vasúti kedvezményt kapnak. A március havi nyugellátással együtt a nyugdíjasok, valamint az egyéb nyugdíjjellegű ellátásban részesülők — kivéve a baleseti járadékosokat, akik munkavállalóként jelenleg is dolgoznak — megkapták a jogosító utalványokat. Az év közben nyugdíjba lépők szintén jogosultak e kedvezményre, részükre az utazási utalványok kiküldetése a nyugdíjfolyósítás megindulásával egyidejűleg történik. A nyugdíjas szakszervezeti tag hozzátarozója részére továbbra is az üzemi, vállalati és intézményi szakszervezeti alapszervek adják ki az évi egyszeri utazásra jogosító kedvezményes utalványt. A menetjegyváltással s az utazási igazolvány felhasználásával kapcsolatos kérdésekben a jegykiadóhelyek, vasúti igazgatóságok, jegypénztárak adnak felvilágosítást. A kedvezményre jogosító utalvány felhasználásával kapcsolatos részletes feltételeket a Magyar Vasúti Személypogygyász és Expresszárudíjszabás II. része, valamint a MÁV kiadandó hivatalos menetrendje tartalmazza. Kérjük a szakszervezeti bizottságokat nyújtsanak segítséget a nyugdíjas szakszervezeti tagoknak a kedvezmény maximális hasznosításához. Szervezzenek kulturális programot, igényüknek, koruknak megfelelő kirándulásokat. Meggyőződésünk, hogy a nyugdíjasok többsége e kedvezményt maximálisan felhasználja majd szabad idejének jobb eltöltéséhez. Tóth Béláné POSTÁNKBÓL Németh Péter, Nógrád me már sikerrel túl vannak. Megyei tudósítónk arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére vetélkedőt írtak ki az erdőgazdaságok szocialista brigádjai részére. Minden hónapban külön feladatot kapnak a brigádok. Februárban munkavédelmi totót adtak ki. Márciusban szellemi totó volt, politikai, történelmi és irodalmi témákból. A májusi feladat régi erdészeti szerszámok, eszközök, népművészeti tárgyak gyűjtése és rövid leírása lesz. E tárgyakból kiállítást is rendeznek. A következőkben szellemi fotó, gazdasági, történelmi, földrajzi témákból áll. Társadalmi munkavégzés, turisztikában való részvétel, sportvetélkedő, filmek és színházi darabok megtekintése és értékelése is szerepel a vetélkedőn. Az 1—4-ik helyezést elért brigádok központi vetélkedőre kerülnek, ahol már jutalmazzák is őket. 1977. novemberben lesz Balassagyarmaton az erdőgazdaság tanácstermében a központi vetélkedő. A vetélkedőn résztvevő valamennyi brigád egy emléklapot kap, mely igazolásul szolgál a „tanulni” vállalás teljesítéséhez. MINDENKI ISKOLÁJA BÓLYON Horváth Sándor, Baranya megyei tudósítónk a bólyi kombinátban folyó „Mindenki iskolája” eredményeiről tájékoztatta lapunkat. Röpgyűléseken, szocialista brigád értekezleteken, műszaki konferenciákon beszélgettek a dolgozókkal a tanulás fontosságáról. A felvilágosító munka eredményeként a kombináton belül kilenc helyen indult meg a rádió s a televízió adásaihoz kapcsolódó kilencven— százhatvan órás tanfolyam jellegű oktatás. A tanfolyamokon 141 felnőtt, 45 év alatti dolgozó vesz részt. A kombinátban kb. 300 azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek hiányzik a nyolc általános iskolai végzettségük. Most közülük minden második bekapcsolódott a „Mindenki iskolájába”. Az első vizsgákon tus végéig várhatóan 110 dolgozó fogja befejezni az általános iskola nyolcadik osztályát. Műszakiak, szocialista brigádtagok, pedagógusok fogtak öszsze a dolgozók tanítására. FIATALOK VETÉLKEDŐJE Pusztai József, Szabolcs megyei tudósítónk az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok megyei vetélkedőjének előkészületeiről tájékoztatta lapunkat. Mire e sorok megjelennek, már véget is ér a szellemi és sportjátékokban folyó megyei vetélkedő. Minden gazdasága egy csapattal nevezett be. Sportolásban elsősorban férfi kispályás labdarúgásban, gazdaságpolitikai, kulturális kérdésekben versenyeztek a résztvevők. A legjobb eredményt elérőket a KISZ megyei bizottsága, valamint az állami gazdaságok jutalomban részesítik. Ugyancsak szabolcsi tudósítónk tájékoztat arról is, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága a gesztora annak az egyszerű társulásnak, amely helikopteres növényvédelem végzésére jött létre, öt állami gazdaság vásárolta a helikoptert. A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei negyvenhatezer hektár permetezési igényt jelentettek be eddig. Szerepel ebben vegyszeres gyomirtás, burgonya hatszori permetezése és mintegy ezerötszáz hektár almás növényvédelme. EREDMÉNYEK A CSEPELI FELHÍVÁS NYOMÁN Mező Károly, Békés megyei tudósítónk már arról ad számot, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szocialista brigádjai közül már eddig is többen értek el jó eredményeket a csepeli felhíváshoz csatlakozva. Mint tudósítónk írja, még csak két hónap telt el a brigádok vállalásai óta, azonban máris jó eredményekről lehet beszámolni. A sertéstelep Petőfi Sándor brigádja nemcsak teljesítette, hanem időarányosan túl is teljesítette vállalását. Januárban és februárban 15 kg-os súlygyarapodást értek el úgy, hogy egy kg súly előállításához a tervezett 3,88 kg dara helyett 3,75 kg-ot használtak fel.