A MEDOSZ Lapja, 1985 (29. évfolyam, 2-24. szám)
1985-06-14 / 11. szám
SZAKSZERVEZETI NAP Középpontban a rétegpolitika (Folytatás az 1. oldalról.) tén izgalmas gondolatokat váltottak a résztvevők. Kellő odafigyeléssel szóltak a nyugdíjas életre való felkészítés módjairól, a nyugdíjak reálértékének megtartásáról, a családtagok felelősségéről. Szó esett ugyanakkor az „infarktusos" középkorúakról is, akikre sok gond hárul mind a fiatalok életre való indításában, mind a nyugdíjasok segítésében. Ahogy Szabó Tibor, a KÖTIVIZIG dolgozója mondta: a dolgozó korosztályok feladata az őket felnevelő nyugdíjasok és a majdan őket eltartó fiatalok támogatása is. A rendezvény kezdetén a résztvevők szellemi totószelvényeket kaptak, melyeket menet közben kellett kitölteniök. A kérdések a három réteget érintő szakszervezeti feladatok témakörét ölelte fel. Mintegy 150-en vállalkoztak a feladat megoldására. Jól illeszkedett a rendezvénysorba az ÁFÉSZ Jászsági Együttesének ismeretterjesztő kultúrműsora, ammely a különböző tájegységek táncait mutatta be. A Ságvári Endre Művelődési Központ előterében a megyei bizottság érdekkörébe tartozó alapszervezetek tablókon mutatták be gazdaságuk, intézményük közösségi életét, a három réteg szabadidős tevékenységét, kulturális és sportmunkáját. Az ügyes kezű lányok, asszonyok díszítő művészeti alkotásait állították ki az egyik külön teremben. A kézimunkák motívumai elsősorban a népművészetből nyerték ihletésüket. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvénysorozat díjkiosztással zárult. Kátai Mária, a megyebizottság titkára megköszönte a szakszervezeti napon sikeresen közreműködők munkáját — kollektívákét és egyénekét —, és valamennyi résztvevőnek emléklapot adott át. Végezetül a 40 éve folyamatos szakszervezeti tagsággal rendelkező elvtársakat emléklappal köszöntötte. VM A művelődési központ bejárata Népszavadekorációkkal Az asszonyok kézimunkáiból készült kiállítás egyik darabja: a prágai vár látképe gobelinen A Jászsági Táncegyüttes műsora nagy sikert aratott Az értelmiség Békés megyében Az elmúltkét évtizedben Békés megye mezőgazdasága rendkívül dinamikusan fejlődött. E határmenti megyében termelik meg az ország mezőgazdasági bruttó termelési értékének 8 százalékát, itt terem a búza és a kukorica több mint 10, a cukorrépa 15%-a, itt vásárolják fel a vágósertés 12, a vágóbaromfi 13%-át. Ezek a szép eredmények a föld adottságainak és a mezőgazdasági szakemberek tudásának is köszönhetők. Unyatinszki Páltól, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége személyzeti vezetőjétől tudom, hogy a megye termelőszövetkezeteiben dolgozó diplomások száma 1972 óta 350-ről másfél ezerre nőtt. Az elnökök 75 százaléka diplomás, a főmezőgazdászok közül pedig csupán 4 fő nem felsőfokú végzettségű. Számosan rendelkeznek szakmérnöki oklevéllel és jó néhányan tudományos fokozattal. Közel 200 azoknak a száma, akik idegen nyelvet beszélnek, s mintegy félszáznak nyelvvizsgája is van. A szövetkezetekben az átlagéletkor 38,4 év. A fiatal szakemberek megállják helyüket, legtöbben a műszaki területen dolgoznak vezetőként. A vezetők munkakörülményei az utóbbi esztendőkben lényegesen megváltoztak. Változatlanul gond a kampánymunkák idején a hosszú munkaidő, az ünnepnapokon, pihenőnapokon végzett munka. Belső szervezéssel, a feladatok ésszerűbb megosztásával van lehetőség a munkaidő racionális felhasználására, ezzel is csökkentve a vezetők felesleges terhelését. A felsőszintű vezetők 85 százaléka párttag. Egyikük tagja a Központi Bizottságnak, kettő országgyűlési képviselő. Az elnökök több mint 90 százaléka választott tisztségén kívül egyéb társadalmi funkciót is ellát. Akad olyan elnök is, akinek 7-8 társadalmi megbízatása van. A túlzottan sok funkció a gazdasági munka rovására mehet, ugyanakkor a demokratizmus növelése is megkívánná, hogy bátrabban bevonjuk az ügyek intézésébe a közéleti szereplésre alkalmas, azt vállaló fiatal szakembereket. Az oktatás, a továbbképzés a szövetkezetek személyzeti munkájának fontos része lett, a vezetők fontosnak tartják képzettségi szintjük növelését. Ormosi Péter A körmendiek sikere jelentős sikernek örülhettek a közelmúltban a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanulói és tanárai. A mezőgazdasági gépszerelő-tanulók Kiskunhalason megrendezett, országos tanulmányi versenyén Kopasz Antal első, Rövid Norbert második, Bolla Zoltán harmadik, Háklár Zoltán pedig negyedik helyezést szerzett. Valamennyien a körmendi szakközépiskola negyedik osztályos tanulói. A középiskola befejezése után tanulmányaikat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karán, illetve a Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karon kívánják tovább folytatni. Az iskola egy-egy tanulója már korábban is ért el értékes helyezést ezen a versenyen, az idei eredmények azonban minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítják, hogy a körmendi diákok szorgalma és tanáraik munkája nem eredménytelen. A sikerek kapcsán bízhatunk abban, hogy az idén érettségiző, hatvan körmendi mezőgazdasági gépszerelő-növendék a magyar mezőgazdaság jól képzett, hasznos szakmunkása lesz. Bíró Attila A vízlépcső A Tiszalöki Vízlépcső három, egyenként 37 méter széles nyílású duzzasztóműve mögötti Tiszamederben 10 millió köbméter víz tárolható. Ebből történik a Keleti- és Nyugati-főcsatornán keresztül a tiszalöki vízgazdálkodási rendszer öntözővízzel való ellátása, a térség ipari és lakossági vízigényének kielégítése, a Körösvölgy vízpótlása. A 14 megawatt teljesítményű vízerőtelep évente, átlagosan 55 millió kilowattóra energiát termel. A felszabadulás utáni Tisza-szabályozás nagy műve immáron több mint 30 éve tölti be maradéktalanul funkcióját. — sallai — (Folytatás az 1. oldalról.) Az OMÉK központi mondanivalóját 19 ágazati bemutató tárja a látogatók elé, melyek között helyet kap az agrárpolitika, a kutatásfejlesztés, a szakoktatás, a nemzetközi együttműködés, a „Holnap mezőgazdasága", az „Alkotó Ifjúság" és még sok egyéb. A 70. OMÉK iránt mind a hazai, mind a külföldi, a nemzetközi érdeklődés rendkívül nagy, 14 ország önálló nemzeti bemutatóval, 13 ország vállalatai útján képviselteti magát. A magyar kiállítók száma 251, üzemek, intézmények és kistermelők. A kiállítók az agrártermelés teljes vertikumát felölelik. Különösen figyelemre méltó a 22 termelési rendszer bemutatkozása. Külön színfoltja lesz a bemutatónak a 76 egyéni kiállító részvétele. A kistermelői bemutató minden bizonnyal nagy érdeklődést vonz majd. Ez alkalommal kerül sor a Hazafias Népfront által összefogott Kertbarátok Országos Versenykiállításának megrendezésére is, melyen a legjobb 60 kertbarátkor ad számot eredményes munkájáról. Elismerésre méltó a magyar iparvállalatok részvétele a kiállításon. 93 ipari nagyüzem reprezentálja majd a mezőgazdaság háttériparát. E bemutatók beépülnek az ágazati bemutatókba, így mindenütt hangsúlyozott szerepet kap a biológiai alapok mellett a technikai és technológiai alapok bemutatása is. A három kiállításhoz a szomszédos galopp-pályát is igénybe kell venni. Az OMÉK-on miniszteri vándordíjak, nagydíjak, teljesítménydíjak, valamint I., II., III. díjak és oklevelek kerülnek odaítélésre. Az OMÉK szakmai programjait az AGROINFORM szervezi, e programokról a HUNGEXPO részletes műsorfüzetet ad ki. A kiállítás az előzőeknél jóval rövidebb ideig — mindössze 9 napig — tart nyitva. Ezalatt mintegy 800 000 hazai és 20-25 000 külföldi látogató kulturált fogadásáról és ellátásáról kell gondoskodni. Az OMÉK az agrárágazatok és a velük kapcsolódó ipari ágazatok szakmai rendezvénye. De színvonalas megrendezése nemcsak az élelmiszergazdaság ügye. Az OMÉK több, mint hagyományos ágazati szakkiállítás. Fő feladata az agrárágazat nemzetközi elismertségéhez méltó, eredményeinket reálisan bemutató és jövőt orientáló színvonalas kiállítás megrendezése. Reméljük, augusztus 17-én ilyen kiállítás nyitja meg kapuit a BNV területén. Ш Jubileumi OMÉK — még egyszer MÉLTÁN KAPOTT ELISMERÉS (Folytatás az 1. oldalról.) alkalmat kihasználva röviden a nagyüzem bemutatására is kitért. Beszédes számadatokkal bizonyította, hogy az elismerés méltó helyre került, hiszen a kombinát termelési értéke tavaly megközelítette a 3 milliárd forintot, a nyeresége pedig 223 millió volt. Miközben javult a hatékonyság, úgymond jöttek az eredmények, s a vállalat vezetése nem feledkezett meg a kollektíváról sem: a dolgozók bruttó jövedelme tavaly 10 százalékkal nőtt. Técsi János külön-külön is foglalkozott az ágazatokkal és azok eredményeivel. A nyolc tonna hektáronkénti búza és az 5400 liter tej tehenenként önmagáért beszél. Javultak a takarmányozás fajlagos költségei, a tőkés export pedig elérte a 12 milliót. A kombinát az elmúlt évben 40 millió forintot költött szociális és kulturális célokra, színvonalasabbá téve ezzel a munkakörülményeket, javítva a munkahelyi légkört. A kombinát vezérigazgatójának összefoglalója után Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára gratulált a környei kollektívának. Szép teljesítménynek nevezte, amit a gazdaság elért, majd így folytatta: — Külön öröm számomra, hogy olyan gazdaságnak adhatom át a Kiváló Vállalat címet, amely hosszú ideje jól dolgozik. Az elért eredmények azonban köteleznek, hiszen a belső tartalékok még mindig jelentősek. Az építő munkánkban pedig kikre lehetne támaszkodni elsősorban, ha nem a legjobbakra, az élenjárókra? Baranyai Tibor ünnepi felszólalását követően átnyújtotta Técsi Jánosnak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a MEDOSZ-elnökség által felajánlott kiváló vállalati címet tanúsító oklevelet. Petrik József Múlt esztendei, ugyancsak nagyszerű gazdasági eredményei alapján, sorrendben kilencedik alkalommal nyerte el a Magyar Lóverseny Vállalat a kiváló címet. Az elismerést dr. Komidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja adta át dr. Fehér Dezső igazgatónak. Szakszervezetünk titkárságának képviseletében Szerdahelyi Mihály, a szervezési, káder- és nevelési osztály vezetője vett részt az ünnepségen. Bárányhús gyergyói módra Elindult egy kislegény Gyergyóból, a havasok világából, Gaál Miskának hívták. A gyergyói fennsíkon dolgozott apja 7 holdon, zabot, burgonyát, őszi rozsot termesztve, s ott volt mellette ő is, kisiskolásként, s nem is gondolt volna arra, hogy egyszer elkerülhet majd Gyergyóalfaluból. Nem hihette, hiszen 19 éves koráig mindössze a hét elemin jutott túl, s ehhez szerzett magánszorgalomból kitűnő bizonyítványt Fradnóton, a mezőgazdasági szakiskolában. És aztán a megváltozott világban, amikor magyar gimnáziumban tanulhatott Gyergyószentmiklóson, gyors különbözeteket tett le, abban a gimnáziumban, amelynek alapjához édesapja hordta a köveket. De amint elvégezte az ötödik osztályt, behívták katonának. Ám Kolozsvárott volt egy sepsiszentgyörgyi százados, aki azt akarta, tanuljanak tovább a tanulni vágyók. Magántanuló lett — sok társával egyetemben — a Farkas utcai református gimnáziumban, 1944 őszén érettségizett Désen, mert már jött a front. Ők mind nyugatabbra kerültek, majd 1946. május végén ért haza angol fogságból. Most már egy vágya volt: tanulni. Debrecen-Pallagon kezdte az egyetemet, a mezőgazdaság-tudományi karon, aztán harmadévben Pesten folytatta tanulmányait, s 1950-ben kapott oklevelet s lett „okleveles mezőgazda". — Hová kívánkozott az egyetem után? — Ahol juhászat van. A Kenderesszigeti Állami Gazdaságba kerültem, s majdnem ott is hagytam a munkahelyemet már az első napon, mert azt ajánlották: legyek bérelszámoló. Az első éjszakámat jászolban aludtam végig. Aztán 1950. VII. 15-én végre állattenyésztési segédagronómus lehettem. Elmondhatom, hogy hazánkban elsőként végeztem dr. Mészáros István főállatorvos társaságában a juhok mesterséges megtermékenyítését. Csak nagy lépésekkel mesélem életemet: később az Állattenyésztési Kutató Intézet juhtenyésztési kutatási programjába kapcsolódhattam bele, a disszertációm megvédésére 1955 tavaszán került sor, 1957-ben kaptam meg az egyetemi doktori címet. Aztán már Pesten maradtam, a kutatóintézetben, előbb mint tudományos segédmunkatárs, majd munkatárs, végül tudományos főmunkatársi rangban vagy inkább beosztásban. Bekapcsolódtam a programos kutatásokba, önálló témavezető lettem. — De továbblépett, vidékre ment. — Mégpedig örömmel. Elvállaltam 1971-ben a juhtenyésztési kutatóállomás megszervezését, irányítását Hódmezővásárhelyen, s ezzel egy időben ugyanott a felsőfokú technikum tanára és igazgatóhelyettese lettem, majd amikor 1972-ben főiskolai címet kaptunk, már mint főiskolai tanár és tud. ig.helyettes működtem. 1971 márciusában részt vehettem az ENSZ élelmezési szakbizottságának római közgyűlésén, előadást is tartottam, s ott mutattam be nagy sikerrel a kaskavalt és a fehér juhsajtot, amely nagy sikert aratott. Aztán sok-sok helyen jártam a világban: Veronában, Varsóban, Helsinkiben, Leningrádban, szaktanácskozásokon, előadóként. — És egyszer csak hatvanéves lett. — Észre sem vettem, hogy elröpült felettem az élet. Egyik nap nyugdíjba mentem, másik nap már Szolnokra hívtak az Agrocoop állattenyésztési és takarmánytermesztési rendszerhez. Én mindig juhokkal akartam foglalkozni. Ez a hazánkban mellőzött, ám nagyon értékes állat pedig meghálálja a törődést. Mert először is a gyapjúval és tejtermékeivel valutát szerez az országnak, másodszor húsa és prémje valutamegtakarítást jelent, harmadszor pedig olyan területeket és takarmányokat lehet hasznosítani vele, amelyet az igényesebb állatok nem szeretnek. Itt nem ért véget a beszélgetés. Mert dr. Gaál Mihály megállíthatatlan, ha a juhokról beszélhet Beszélt a gépi fejésről, arról, hogy sajnos csökken a juhállomány, stagnál a juhtermékek ára, kiemelte a prémtermelés fontosságát, a magyar panofix világpiaci hódításait, a juhtejből készült termékek életet meghosszabbító erejét. Valóban elgondolkoztató, hogy miért a Kaukázusban és Bulgáriában legmagasabb az életkor. Aki juhhúst eszik, az nem kap érbántalmat, kisebb a rákosodásban meghaltak arányszáma is. Szóval: szép mesterségre tette fel az életét. — Már csak egy kérdés marad: szereti a bárányhúst? — Főleg úgy, ahogy mi Gyergyóban csináltuk: kemencében sütve, szalonnával spékelve, hidegen tálalva, hozzá persze ribizlibort kortyolgatva. Takács Tibor