Földrajzi értesítő, 1956
Irodalom - Rathjens C. jun.: Der Hochkarst im System der klimatischen Morphologie (Bariss Miklós)
e térképsorozat készítése ekkor világszerte megszűnt. Pedig azóta elkészült az összes szárazulat egységes 4 milliós mértékű lapsorozata, és az egymilliósok 60%-a is. Ebből részt vállalt és vállal, ha bármilyen kis mértékben is, Magyarország is. Térképeink új hálózatbeosztása is a nemzetközi lapok beosztásán alapul. A katonai térképek fejezetében lett volna a legnagyobb tér modern kartográfiatörténet írására , de a szerző ezen a kedvező téren se használta ki a lehetőségeket ; mindössze száraz tényleírást ad. Az összefoglaló katonai térképek közül nem ismerteti a talaj- (helyesebben terep-) térképet, mely 1 : 750 000-es mértékben jelent meg. A Térképeink modern kartográfiai szempontból címmel ellátott fejezetben rövid »térképlogikai« (? !) és esztétikai összefoglalást ad. Talán ezzel óhajtotta pótolni a térképrajzolás történetének leírását? A kötet végén röviden összefoglalja a magyar térképészettörténeti és térképtörténeti irodalmat , majd a kötetben szereplő személynevekről regisztert közöl. * Fodor — bár vitathatatlan, hogy hazai viszonylatban jelentős kartográfiai munkássága van — sohasem volt kartográfus, magát se vallotta, és mások se tekintették annak. Ez erősen meg is látszik a munkán. Nem évtizedes rendszerező munka után gyűjtötte össze anyagát, hanem igen gyors, szinte csak futólagosnak nevezhető ismerkedéssel szedte össze anyaga nagyobbik részét. Ennyi előtanulmánnyal nem lett volna szabad vállalkoznia egy ilyen nagy és úttörőnek szánt mű megírására. Ez a gyors, kapkodó munka az oka annak, hogy egyes helyeken önmagát cáfolja meg ; értékelése, érvelése hiányos és nem logikus. E munka megírására sokkal alkalmasabb kartográfusaink és kartográfia-történészeink is volnának ; ők is hibásak, hogy miért nem kezdtek ilyen munkába. Amint a szerző, az előállító nyomda sem érdemel dicséretet ezért a munkáért. A szedés a hosszú állásban piszkos lett — így hagyták ; idegen betűtípusokkal szedett sorok keverednek a szövegbe , és szinte megszámlálhatatlan a sajtóhiba. Közlik az »Értelmetlen sajtóhibák jegyzéké«-t , inkább az értelemzavarokét közölték volna. A Honvéd Térképészeti Intézet nyomdája eddig mindig gyönyörű és hibátlan nyomtatványokat termelt ; nem öröm az, ha további felfelé ívelésében pillanatnyi visszaesést kell látnunk. " Vagács András C. Rathjens jun. : Der Hochkarst ira System der klimatischen Morphologie (Erdkunde, 1951. évf. 4. f. 311—315. p.) Szerző a klimatikus morfológia tárgykörébe hatol be nagy óvatossággal, s az illetékes szerzők (Wissmann, Troll, Creutzling, Lehmann, Wagner, Bögli, Linder stb.) véleményének ismertetésével fejtegetéseinek tárgyilagosságát fokozza. Cikkének első részében a magashegységi formakincs és a klímatartományok közötti összefüggések felderítésének nehézségeivel foglalkozik. Rámutat arra, hogy a különféle formák és klímaövek közötti térbeli kapcsolatok kimutathatók ugyan, de igen sok vizsgálat szükséges még ahhoz, hogy a hegységek mai arculatát kialakító erőket megimerjük és ezeknek az erőknek egymáshoz viszonyított hatását helyesen értékelni tudjuk. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy Földünk magashegységei mind horizontális, mind vertikális értelemben különféle klímatartományokban helyezkednek el, s a horizontális és vertikális klímarégiók között nem minden esetben lehet párhuzamot vonni. A klímaváltozások és a fiatal mozgások miatt a hegységek klimatikus magassági tagozódása állandóan változott, ezért a mai formakincs időbelileg sem állandó, gyakran teljesen különféle hatékonyságú tényezők összmunkájának eredménye. Érthető tehát, hogy milyen komoly nehézségeket okoz a kutatóknak a jelenlegi klímafeltételekből adódó formaképző folyamatoknak az elmúlt idők másfajta klimatikus adottságaihoz kapcsolódó formaképző processzusaitól való elhatárolása, illetve a közelmúlt eseményeinek rekonstruálása. Ezeket a megállapításokat szerző cikkének második részében a magaskarszt példájával kívánja alátámasztani. Az Alpok magaskarsztjának felszíni karsztjelenségei közül a karrok és dolinák keletkezési módjával, idejével és elterjedésüknek a klimatikus régiókkal való okozati összekapcsolásával foglalkozik. Rathjens szerint a sikeres kutatások előfeltétele a recens karsztformáknak a fosszilisoktól való elválasztása és a jelenlegi vertikális klímazónákkal való párhuzamosítása. Az Alpokban jelenleg cca. 1600—1700 m körül az erdőhatár közelében jelölhető ki a karrok és dolinák elterjedésének határa