Földrajzi értesítő, 1956

Irodalom - Rathjens C. jun.: Der Hochkarst im System der klimatischen Morphologie (Bariss Miklós)

e térképsorozat készítése ekkor világszerte megszűnt. Pedig azóta elkészült az összes szára­zulat egységes 4 milliós mértékű lapsorozata, és az egymilliósok 60%-a is. Ebből részt vállalt és vállal, ha bármilyen kis mértékben is, Magyarország is. Térképeink új hálózat­beosztása is a nemzetközi lapok beosztásán alapul. A katonai térképek fejezetében lett volna a legnagyobb tér modern kartográfia­történet írására , de a szerző ezen a kedvező téren se használta ki a lehetőségeket ; mindössze száraz tényleírást ad. Az összefoglaló katonai térképek közül nem ismerteti a talaj- (helyesebben terep-) térképet, mely 1 : 750 000-es mértékben jelent meg. A Térképeink modern kartográfiai szempontból címmel ellátott fejezetben rövid »térképlogikai« (? !) és esztétikai összefoglalást ad. Talán ezzel óhajtotta pótolni a térkép­rajzolás történetének leírását? A kötet végén röviden összefoglalja a magyar térképészettörténeti és térképtörté­neti irodalmat , majd a kötetben szereplő személynevekről regisztert közöl. * Fodor —­ bár vitathatatlan, hogy hazai viszonylatban jelentős kartográfiai munkássága van — sohasem volt kartográfus, magát se vallotta, és mások se tekintették annak. Ez erősen meg is látszik a munkán. Nem évtizedes rendszerező munka után gyűjtötte össze anyagát, hanem igen gyors, szinte csak futólagosnak nevezhető ismerke­déssel szedte össze anyaga nagyobbik részét. Ennyi előtanulmánnyal nem lett volna szabad vállalkoznia egy ilyen nagy és úttörőnek szánt mű megírására. Ez a gyors, kapkodó munka az oka annak, hogy egyes helyeken önmagát cáfolja meg ; értékelése, érvelése hiányos és nem logikus. E munka megírására sokkal alkalmasabb kartográfu­saink és kartográfia-történészeink is volnának ; ők is hibásak, hogy miért nem kezdtek ilyen munkába. Amint a szerző, az előállító nyomda sem érdemel dicséretet ezért a munkáért. A szedés a hosszú állásban piszkos lett — így hagyták ; idegen betűtípusokkal szedett sorok keverednek a szövegbe , és szinte megszámlálhatatlan a sajtóhiba. Közlik az »Értelmetlen sajtóhibák jegyzéké«-t , inkább az értelemzavarokét közölték volna. A Honvéd Térképészeti Intézet nyomdája eddig mindig gyönyörű és hibátlan nyomtat­ványokat termelt ; nem öröm az, ha további felfelé ívelésében pillanatnyi visszaesést kell látnunk. " Vagács András C. Rathjens jun. : Der Hochkarst ira System der klimatischen Morphologie (Erdkunde, 1951. évf. 4. f. 311—315. p.) Szerző a klimatikus morfológia tárgykörébe hatol be nagy óvatossággal, s az illetékes szerzők (Wissmann, Troll, Creutzling, Lehmann, Wagner, Bögli, Linder stb.) véleményének ismertetésével fejtegetéseinek tárgyilagosságát fokozza. Cikkének első részében a magashegységi formakincs és a klímatartományok közötti összefüggések fel­derítésének nehézségeivel foglalkozik. Rámutat arra, hogy a különféle formák és klíma­övek közötti térbeli kapcsolatok kimutathatók ugyan, de igen sok vizsgálat szükséges még ahhoz, hogy a hegységek mai arculatát kialakító erőket megimerjük és ezeknek az erőknek egymáshoz viszonyított hatását helyesen értékelni tudjuk. Nem szabad figyel­men kívül hagynunk, hogy Földünk magashegységei mind horizontális, mind ver­tikális értelemben különféle klímatartományokban helyezkednek el, s a horizontális és vertikális klímarégiók között nem minden esetben lehet párhuzamot vonni. A klíma­változások és a fiatal mozgások miatt a hegységek klimatikus magassági tagozódása ál­landóan változott, ezért a mai formakincs időbelileg sem állandó, gyakran teljesen különféle hatékonyságú tényezők összmunkájának eredménye. Érthető tehát, hogy milyen komoly nehézségeket okoz a kutatóknak a jelenlegi klímafeltételekből adódó formaképző folyamatoknak az elmúlt idők másfajta klimatikus adottságaihoz kapcso­lódó formaképző processzusaitól való elhatárolása, illetve a közelmúlt eseményeinek rekonstruálása. Ezeket a megállapításokat szerző cikkének második részében a magaskarszt példá­jával kívánja alátámasztani. Az Alpok magaskarsztjának felszíni karsztjelenségei közül a karrok és dolinák keletkezési módjával, idejével és elterjedésüknek a klimatikus régiókkal való okozati összekapcsolásával foglalkozik. Rathjens szerint a sikeres kutatások előfeltétele a recens karsztformáknak a fosszilisoktól való elválasztása és a jelenlegi vertikális klímazónákkal való párhuzamosítása. Az Alpokban jelenleg cca. 1600—1700 m körül az erdőhatár közelében jelölhető ki a karrok és dolinák elterjedésének határa

Next