Földrajzi értesítő, 1960
Értekezések - Erdélyi Mihály dr.: Geomorfológiai megfigyelések Dunaföldvár, Solt és Izsák környékén
126 m között flrta át a pleisztocén feküjében levő vörösagyagot és az ennek a feküjében levő mészkőpadot (126—129 m), majd elérte a pannóniai agyagot. A dunai erózió hordotta el a két tanúhegy kivételével a mezőföldi lejtő anyagát. A holocén elején keletkezett újabb kis süllyedékek szabták meg a Duna fő medrének mai irányát, így szűnt meg a völgy K-i peremének fő medre, mely konzekvensen követte a legmélyebb süllyedékek vonalát. A mélyfúrások szerint ugyanis a legvastagabb a kavicskitöltés a völgy K-i szegélyén (6. ábra). A Duna-völgy tehát szerkezetileg a Dunántúlhoz tartozik, a mezőföldi tábla különböző mértékben erodált és megsüllyedt pereme. A nagy „levantei" süllyedék a Hátság területére esik. Mélyfúrások szerint a Duna-völgy K-i szélétől kezdve a pannóniai üledéksor felé több lépcsővel süllyed a mélybe. Itt tehát a térszínileg magas terület szerkezetileg mélyebb helyzetű (6. ábra). A dunavölgyi legvastagabb kavics-feltöltés érintkezik a Hátság homokos rétegsorával. Elképzelhető, hogy a kavics vizet ad át a DK felé lejtő idősebb dunai hordalékkúp anyagának. Ez lehet az oka annak, hogy a Duna vízvesztesége Budapest és az országhatár között nagyobb, mint amit a párolgással és egyéb tényezőkkel magyarázni lehetne. Igen magas dunai vízállás esetén, különösen a szabályozás előtt, gyakran kapott a Hátság peremi területének mélyebb része a régi medrek mentén a dunai árból. Erre írásos feljegyzések is vannak, főleg Izsákon. Nem is olyan régen a Duna-völgy és a Hátság mélyebb területe még a vizek országa volt (1., 5. ábra). A végrehajtandó dunavölgyi lecsapolás várható káraira Treitz Péter már 1900 körül felhívta a figyelmet. Néhány részletet idézek: 7. „Szabályozni mindenesetre kell a vadvizeket, de inkább még többet kellene rávezetni, mint az aszályt mesterségesen is elősegíteni..." „Az összes iszapföldek, melyek itt a mélyedmények talaját alkotják, ha vízmentesíttetnek, terméketlen szikké válnak." — „Szikes terület úgy is több van, mint kellene. Kár azonban rengeteg pénzen, amibe ezen vizes területek lecsapolása kerül, még mesterségesen is óriási kiterjedésű, új terméketlen szikeket készíteni." (21). 2. „Az új levezető és öntöző csatornatervezet ezen a területen lecsapolást tervez, öntözés nélkül. Szomorú tapasztalatok bizonyítják, hogy kizárólag az öntözés az egyedüli mód, mellyel hasonló összetételű talajokat mezőgazdaságilag hasznosítani lehet. Néhány évi öntözés után, ha a talajban némi humusz szaporodott fel, inkább lehet sikerre való kilátással gabonafélék termelését megkezdeni, mert itt a lecsapolás csakis erre való tekintettel történik." (22) 3. „Csakis az öntözés az egyedüli módszer, amelynek segítségével ezt a területet lassanként meg lehet szelídíteni és a kultúra alá fogni." (23) 4. „Nem mulaszthatom el ezúttal sem a belvízlevezetés tervezőit óva inteni a vizek egyszerű lecsapolásától, mert ezen az aszályos vidéken a vizek egyszerű levezetése rossz termésnek és a talaj elszikesedésének válik okozójává. Míg a víz szabályozása, esetleg rétöntözésre való összegyűjtése a vidék mezőgazdaságára rendkívül előnnyel járna, addig a puszta lecsapolás, vagy víztelenítés csak az aszályt növeli és a rétek kihasználását egyenesen lehetetlenné teszi." (25) 5. . . .„nevezett vízállásos területek lecsapolása csak a földtani szerkezet tekintetbe vétele mellett végezhető anélkül, hogy a lecsapolással a föld árját nagyobb mértékben lesüllyesztenék s ami vele jár, a homok termékenységét csökkentenék. A legelső és legfőbb követelmény, hogy a föld árját nem