Földrajzi értesítő, 1964
Értekezések - Dr. Balogh Béla: A Hortobágy és környéke
Az állati termékek közül 2 805 000 liter tejet nyernek, amely 1 tehénre számítva 3050 litert jelent. Ezt távlatban 3400 literre kívánják emelni. Jelenleg 2182 g gyapjút nyernek, mely 4,62 kg-os hozamot jelent juhonként. Ez a szám távlatban is változatlan marad (18. táblázat). 18. táblázat. Értékesítésre került termékek és állatok adatai A jövőben csak a hal mennyiségét kívánják jelentősen emelni, kb. 40 000 g-ra. Jelenleg 8422 kh szántót és 5500 kh legelőt öntöznek. Ez a szám 14 000, ill. 8000 kh-ra emelkedik 1970-re. Öntözés a Hortobágy-csatornából, a Keleti-Főcsatornából (kevés), az Árkus-csatornából és a régi Nyugati-csatornából (halastó is) történik. Az öntözés mellett igen fontos a talajjavítás, amely évente 1200 —1500 khat (1965-ig) tesz ki. Köztudomású, hogy a talajok elsősorban mészhiányban szenvednek. Az évente javított talajok kétharmada legelő, egyharmada pedig szántó. Az ipar A Hortobágyon és környékén az ipar — sem termelési értéket, sem munkáslétszámot tekintve — nem tartozik a jelentősebb népgazdasági ágak közé. Vannak azonban olyan iparágak, amelyek egyrészt hagyományokkal rendelkeznek és így nagy hírnévre tettek szert, másrészt a terület jelentős nyersanyagkészlettel rendelkezik, mely szintén regionális jelentőségű. Ezért röviden foglalkozom a terület iparával is. A területen a mezőgazdasági helyiipar egyes ágai jelentősek. Ezek közül kiemelkedik a nád és gyékény feldolgozása üzemi keretek között. A nádasok területe 1198 kh, igen elhanyagolt, csak mintegy 25%-a jó minőségű, amelyet az építőipar is hasznosíthat. Ennek okszerű hasznosítására további nád- és gyékényfeldolgozó üzemeket kell telepíteni, többszáz munkaerő foglalkoztatásával. Pl. a gyékényfeldolgozás kiszélesítésével a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása is megoldást nyerne. A Tisza mentén számottevő füzes területeket találunk, főként Tiszacsege határában. A fűzvesszőt a Polgári Kosárfonó KTSz dolgozza fel. Fonott bútor termékei exportra is kerülnek. Polgáron kívül Tiszacsegén és Egyeken is indokoltnak látszik fűzfeldolgozó üzemet létesíteni. A Tisza árterületén és részben a Hortobágyon iskihasználatlan területek állnak rendelkezésre, így pl. Balmazújváros (Kadarcs, Kadarcshát, Kőudvar, Darutégla, Bakóc stb.) és Újszentmargita (Bödönhát) területén. A művészi kézműipar és a néphagyományok fenntartása érdekében Balmazújvárosban fokozni kell a kalapgyártást és a karikás fafaragást, Nádudvaron a cserépkészítést és a bőrbugyelláris varrást, valamint a botfaragást, Tiszacsegén pedig a szedett szőttes gyártását. A földgáz kutatása eredménnyel járt és igen jelentős készlettel rendelkező telepeket találtak Nagyhegyes és Nádudvar körzetében, de a körzet közvetlen környékén is (Hajdúszoboszló, Karcag, Kaba, Püspökladány). A nagy mennyiségű földgázkészlet hasznosítása országos elképzelések alapján történik, valószínű azonban, hogy a helyi ipar és a mezőgazdaság is felhasználja majd pl. fűtésre, gyümölcsaszalásra, szárított zöldség előállítására, kertészeti melegházak fűtésére stb. A fúrások alkalmával feltörő hőforrások energiáját szintén hasznosítja a mezőgazdaság, pl. a Hajdúnánáson 1958 novemberében feltört 70 °C-os gyógyhatású forrással hajtató kertészeti egységet üze Kenyér gabona 54 774 g Cukorrépa 75 100 q Tojás 1 550 000 db Juh tej 297 000 1 Rizs 10 350 q Lucerna liszt 18 000 q Vágó állatok: hízottmarha 6 100 q sertés 7 108 q baromfi 1 153 q egyéb 4 547 q hal 20 230 q