Földrajzi értesítő, 1980

1. szám - Értekezések - Dr. Hajdú Zoltán: Frinz Gyula közigazgatásföldrajzi munkássága

FÖLDRAJZI ÉRTESÍTŐ 1980. XXIX. ÉVFOLYAM 1. FÜZET Prinz Gyula közigazgatásföldrajzi munkássága DR. HAJDÚ ZOLTÁN A téma aktualitása. Célkitűzések A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata c. országos szintű kutatási főirány keretében az elmúlt években előtérbe került a földrajz és az államigazga­tás, a földrajztudomány és az államtudományok kapcsolata. Többen utalnak arra, hogy már az 1930-as években megindult egy közeledési folyamat, amely azonban elakadt.­ Mind a mai napig nem került sor az 1930-as években folytatott, közigazgatással kapcsola­tos földrajzi kutatómunka eredményeinek értékelő feltárására. A szakmai közvélemény sem ismeri eléggé a földrajztudomány ilyen irányú eredményeit. EDELÉNYI SZABÓ D. már 1928-ban felveti, hogy nincsenek olyan munkák, amelyek kizárólag az állam területével és belső politikai felosztásával foglalkoznának. A történeti, föld­rajzi, statisztikai, közjogi és közigazgatási művek csak meghatározott, szűk aspektusból vizsgálják az ország területét.­ A helyzet a későbbiek során sem változott, érthető tehát, hogy az államtudományok képviselői ma is úgy vélekednek, hogy ,,. . . az állami terület­beosztás alapvető elméleti kérdéseivel eddig egyetlen tudományág sem foglalkozott be­hatóan".­ Munkánk célja PRINZ GY. kevésbé ismert és értékelt közigazgatásföldrajzi munkás­ságának ismertetése. Munkásságát 1942-ig vizsgáljuk, igyekszünk átfogó képet adni szem­léletének formálódásáról, közigazgatásföldrajzi kutatómunkájának elméleti és módszer­tani gazdagodásáról. Bemutatjuk azt a folyamatot, amelynek során — az ország belső politikai tagolódása földrajzi problémáinak feltárása, bírálata után — eljut egy elméleti­leg megalapozott, földrajzi szempontból racionális államterületi felosztás kialakításához. Emellett szeretnénk hozzájárulni a két világháború közötti időszak tudománytörténeti és tudományelméleti problémáinak részletesebb feltárásához, értékeléséhez, kapcsolódva a korszak földrajztudományi kutatásainak tárgyilagos újraértékelési folyamatához.­ A földrajztudomány és a közigazgatás kapcsolata az 1930-as években Az 1920-as, 30-as években a magyar földrajztudomány képviselői jelentős tevé­kenységet fejtettek ki a közigazgatás földrajzi problémáinak kutatása terén. A közigaz­gatás földrajzi hatásainak és összetevőinek vizsgálata a földrajztudomány elfogadott ku-1 LETTRICH E.: Településhálózat, urbanizáció, igazgatás. — MTA Állam- és Jog­tudományi Intézetének kiadványa. Bp. 1975. 3. p. HENCZ A.: Területrendezési törekvések Magyarországon. — Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1973. p. 337 — 343. 2 EDELÉNYI SZABÓ D.: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságai­nak területváltozásai. — Magy. Stat. Szemle, 1928. 6. 711. p. 3 SZOBOSZLAI GY.—WIENER GY.: AZ állami területbeosztás igazgatásszociológiai kérdései. — Területrendezés, 1978/3. 31. p. 4 KÁDÁR L.: A 100 éves Magyar Földrajzi Társaság és jeles képviselői. — Földr. Közi. 1972. 20. (96.) p. 107 — 117. MAROSI S.: A Magyar Földrajzi Társaság 1. és 100. közgyűlése között. — Földr. Közl. 1976. 24. (100.) p. 9-33.­ ­ Földrajzi Értesítő

Next