Földrajzi értesítő, 2002
Értekezések - Michalkó Gábor: Árvíz és turizmus
Programja keretében pályázatot hirdetett az árvíz sújtotta beregi térségben működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének támogatására. Az összesen 91, részben a turizmusban is tevékenykedő győztes pályázó közül 64 a vizsgálati mintában lévő 9 településen működik, melyekből Vásárosnamény vállalkozásai 195,3 mFt vissza nem térítendő támogatásra tettek szert, de a település népességszámához képest a tarpaiak is komoly (102,7 mFt) segítséget kaptak. A legkisebb összeg (0,4 mFt) Milotára jutott. Azok a települések, amelyek önállóan nem képesek idegenforgalmi vonzást kifejteni, a környező helyiségekkel való együttműködés megvalósításával kapcsolódhatnak be eredményesen a megye turizmusába. 12 önkormányzat nyilatkozott pozitívan ilyen irányú együttműködés létezéséről, vagy annak még tartalommal meg nem töltött, de már megvalósult kereteiről. A települések a legkülönbözőbb szervezeti formában igyekeznek a turizmust szem előtt tartó kooperációk kialakítására. Tarpa és Tivadar a Falusi Turizmus Megyei Szervezetét, Csaroda a Beregi Területfejlesztési Tanácsot, Gulács, Hetefejércse, Tákos a Beregi Tiszahát Területfejlesztési Önkormányzati Társulást, Tiszakóród és Nagyar a Felső-Tiszavidéki Önkormányzatok Szövetségét, Vásárosnamény a Vásárosnamény és Térsége Turisztikai Egyesületet nevezte meg a közös turizmusfejlesztés keretéül. Az önkormányzatok hatáskörére vonatkozó, a turizmussal kapcsolatos jogszabályok közül az általunk vizsgáltakhoz hasonlóan kisebb települések polgármesteri hivatalainak ügymenetében leginkább a magánszálláshelyek működésére kiadott engedélyeket lehet tetten érni. Tarpa (5), Csaroda (1), Beregsurány (3), Tiszabecs (2), Tiszacsécse (5), Kölese (4), Jánd (7), Tivadar (4), Tiszakóród (1), Nagyar (4) településeken kiadott falusi szálláshely és a tarpai (1), vásárosnaményi (19) fizetővendéglátóhelyek engedélyeinek száma azt mutatja, hogy a vállalkozók többsége jogkövető magatartást tanúsít és megteszi az előírt bejelentkezést az önkormányzat felé. Vizsgálatunk szempontjából az árvíz idegenforgalmi következményeivel kapcsolatos önkormányzati tudás egyik legfontosabb elemének tekinthető a turistaforgalom változásának mértéke (2. táblázat). Mivel a KSH adatbázisaiból csak a regisztrált szálláshelyeken megszállt vendégekről kapható kép, így az árvizet megelőző év teljes turistaforgalmának és a visszaesés mértékének megbecsülésére a polgármesteri hivatalokat kértük fel. Abból indultunk ki, hogy az önkormányzatisághoz elengedhetetlen a döntéshozók alapos ismerete a településükön zajló folyamatokról, köztük a turizmus nagyságrendjeiről is. A látogatók, azon belül a külföldiek becsült számából kiindulva kijelölhetők a turizmusfejlesztés irányai, ill. egy természeti katasztrófa esetén prognosztizálható a kieső kereslet mértéke. A turizmus szempontjából a térség legforgalmasabb településének Vásárosnamény tekinthető, ahol Gergelyiugornya városrészt minden bizonnyal a látogatók tízezrei keresik fel, Tiszacsécse félszázezer vendégét erősen túlbecsültnek tartják (ez az adat az év minden napján 3 autóbusznyi turistát feltételezne), Beregsurány feltehetően a határátkelő miatt bonyolít közel húszezres forgalmat. A külföldiek ará