Földrajzi értesítő, 2004
Irodalom - Hanusz Árpád (szert): Földrajzi környezet - történeti folyamatok (Abonyiné Palotás Jolán)
internetnek komolyabb értelmet adni ebben és hasznosabbá teszik valódi földrajzi helyeken és valódi közösségek körében" - fejti ki véleményét a szerző. TÓTH József: „A tehetségföldrajz körvonalai" c. tanulmánya a szerző megfogalmazása szerint „az államszocialista tudományfelfogás kényszereiből szabadult, és tematikailag is egyre inkább kiteljesedő magyar földrajz egy ígéretes új hajtásáról, a tehetség, a tudás területi aspektusaival foglalkozó, a kölcsönhatások törvényszerűségeit kereső talentumföldrajzról összegzi álláspontjukat. SCHWEITZER Ferenc: „A paksi löszfeltárás a negyedkor éghajlatváltozásainak képeskönyve" c. munkája a világ jellegzetesebb löszös képződményeinek áttekintése után bemutatja, hogy a paksi téglagyári löszfeltárás és a környező fúrásszelvények miként gazdagítják ismereteinket Közép-Európa utolsó 2,3 millió éves földtörténetéről. BELUSZKY Pál: „Belső vándorlások a dualizmus korában Magyarországon" c. nagy lélegzetű munkája az előzmények áttekintése után a vizsgált időszak migrációját, a kiváltó okokat vizsgálja, osztályozza a migrációt, behatóan tárgyalja a méreteit, irányait és egyéb jellemzőit. A mondanivalót a szerző eredeti ábrája szemlélteti. SÜLI-ZAKAR István: „Közép-Európa: történeti-földrajzi, vagy politikai földrajzi kategória?" című gondolatokat ébresztő munkájában, amelyben a szerző arra a következtetésre jut, hogy Közép-Európa egyszerre történeti-földrajzi és politikai-földrajzi kategória is. Megítélése szerint a mai politikai-földrajzi helyzetben megteremtődött a lehetőség arra, hogy Európa „közepe" fontos „transzmissziós" nagyrégiója legyen az egységesülő Európának. BECSEI József: „A tanyarendszer életének új szakasza" c. tanulmánya arra keresi a választ, hogy a rendszerváltozás után vajon lesz-e új tanyarendszer? A dolgozat három tényezőt emel ki, mégpedig a tanyarendszer jellegének változásait, a 2001 évi népszámlálás adataiból levonható eredményeket, és a 2000 évi mezőgazdasági összeírás birtokviszonyai alapján megállapítható tényeket. PAPP-VÁRY Árpád: „Környezetérzékenyebb földrajz" c. tanulmánya a geográfiát „bírálta". Ha tudományunk alapfeladata a földrajzi környezet vizsgálata, akkor miért nem figyelt föl elsőként a tudományok közül a környezetkárosodásra? - teszi fel a kérdést a szerző. E pozícióvesztés csökkentése érdekében tartja kívánatosnak a „környezetérzékenyebb földrajz" művelését és oktatását. ABONYINÉ PALOTÁS Jolán: „Gondolatok Szeged kialakulásáról és fejlődéséről a nagy árvízig és a város újjászületésétől napjainkig" c. munkája az 1879. márc. 12-ei szegedi árvíz 125. évfordulója alkalmából adott áttekintést Szeged fejlődéséről, különös tekintettel a közlekedés városformáló szerepére. EKÉNÉ ZAMÁRDI Ilona „Centrum-periféria viszonyok a munkaerőpiacon az Észak-Alföldön" c. dolgozata a régió és a Nyírbátor központú kistérség példáján mutatja be, hogy a „piacgazdaság mögöttünk lévő évtizede konzerválta, sőt mélyítette az ágazatok és foglalkozások terén már a szocialista tervgazdaság idején is meglévő periféria helyzetét". AUBERT Antal „Az egészségturizmus regionális szintű fejlesztése Magyarországon" c. tanulmányában kifejti, hogy kiélezettnek nevezhető verseny indult meg a gyógy-és termálturisztikai piac újrafelosztásáért. Úgy véli, hogy a régiók közötti versenyben Nyugat-Dunántúl és Budapest szerepe lesz meghatározó, míg más régiókban csupán egy-két település tűnhet ki, ill. a belföldi vendégek fogadására fognak berendezkedni. HANUSZ Árpád: „Az Európai Unió turizmuspolitikája (kapcsolódási pontok a falusi és ökoturizmus területén az európai csatlakozás után)" c. tanulmánya olyan fontos kérdésekkel foglalkozik, mint a turizmus helye és szabályzása az Európai Unióban, az EU intézményrendszerei, a turizmust érintő legfontosabb intézkedések az EU-ban és hazánk turisztikai lehetőségei, ill. helyünk a nemzetközi turizmusban. PRISTYÁK Erika: „Ártéri erdők és ártéri gyümölcsösök a Szatmár-Beregi-síkságon és adalékok az idegenforgalmi hasznosíthatóságához" c. munka a vizsgált térség árterein található erdőkkel, és az ún. „dzsungel gyümölcsösökkel" foglalkozik, amelyek jelentősége napjainkban mindinkább felértékelődik.