Földrajzi értesítő, 2004
Értekezések - Michalkó Gábor: Turizmus a belső periférián: a Tiszazug és környékének turizmusföldrajzi vizsgálata
a kemping fejlesztésére, Cserkeszőlő az apartmanházra, a gyógyászati centrumra és a hullámfürdő saját forrásának biztosítására fordított önkormányzati pénzeket. Ezzel szemben nem volt önkormányzati támogatású beruházás Öcsödön, Nagyréven, Cibakházán, Kunszentmártonban, Tiszasason, Mesterszálláson, Mezőhéken és Tiszainokán. Az önkormányzat turizmusra fordítható bevételeit leginkább adókivetésből és pályázati úton teremtheti meg. A regisztrált szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák, ill. az üdülőépületek után befizetendő idegenforgalmi adó kivetésének jogával csak Lakitelek, Cserkeszőlő (nincs építmény utáni adó), Tiszakécske önkormányzata élt. Ezeken a településeken - a helyi iparűzési adóból származó bevételekkel is kalkulálva- a turizmus számottevő mértékben járul hozzá a helyi gazdasághoz (2. táblázat). 2. táblázat. Az idegenforgalmi adóból származó önkormányzati bevételek évi átlaga (1999-2002) A vizsgált időszakban Tiszazug településeire a központi költségvetésből finanszírozott beruházásokhoz jelentős összegek érkeztek. Lakitelek ebből ökoturisztikai fogadóbázist (2,8 mFt) és információs táblarendszert (1,75 mFt) hozott létre. Cserkeszőlő hullámmedencét, öltözőket és gyógyászati centrumot épített (100 mFt), ill. igyekezett megoldani a település összképének javítását (5 mFt). Tiszakécske (0,55 mFt) és Kunszentmárton rendezvényt (1,5 mFt) tartott, Tiszaföldvár Turizmusfejlesztési Stratégiai és Operatív programját (3 mFt), továbbá a strandfürdő fejlesztését célzó megvalósíthatósági tanulmányt (3 mFt) finanszírozta. A különböző minisztériumokból érkező állami támogatások is tetten érhetők a térségben, Öcsöd turisztikai tanulmánytervének elkészítésére a MeH-ből 6 mFt, Tiszasas településszépítésre 4,5 mFt, Tiszaug az FVM-től útépítésre 15 mFt-ot kapott, Tiszakécske a KVM-ből és az FVM-ből a Holt-Tisza rendezésére 61,1 mFt-ot nyert el. Hivatalos forrás szerint 2001-ben és 2002-ben a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Tervből a 3. táblázatban bemutatott programokat finanszírozta. 8 településre (Tiszakürt, Csépa, Tiszainoka, Szelevény, Mezőhék, Mesterszállás, Cibakháza, Nagyrév) nem érkezett a központi költségvetésből a turizmust finanszírozó támogatás. Azok a települések, amelyek önállóan nem képesek idegenforgalmi vonzást kiváltani, a környező helyiségekkel való együttműködés megvalósításával kapcsolódhatnak be eredményesen a megye turizmusába. 10 önkormányzat nyilatkozott pozitívan ilyen irányú együttműködés létezéséről, vagy annak még tartalommal meg nem töltött, de már megvalósult kereteiről. A települések a legkülönbözőbb szervezeti formában igyekeznek a turizmust szem előtt tartó kooperációk kialakítására. Jász-Nagykun-Szolnok megyei Falusi Turizmus Egyesület (Szelevény), Tiszazugi Kistérség Idegenforgalmi Együttműködés (Mezőhék), a mezőtúri Tourinform iroda működtetésének közös finanszírozása (Mezőhék), Jász-Nagykun-Szolnok megyei Idegenforgalmi Társulás (Mesterszállás), Tiszazugi Önkormányzatok Területfejlesztő Társulása (Öcsöd), Tiszazugi Települések Szövetsége (Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Tiszaug), Jász-Nagykun-Szolnok megyei Termál és Gyógyturizmus Egyesület (Tiszaföldvár), Kecskemét és térsége Településfejlesztési Önkormányzati Település Vendégéjszakák után fizetendő adó (Ft) Építmény után fizetendő adó (Ft) Együttes részesedés az összes adóbevételből (%) Cserkeszőlő 8 910 250 0 32,3 Lakitelek 3 147 985 3 253 802 11,7 Tiszakécske 821 675 10 498 350 7,9 Forrás: Polgármesteri hivatalok