Földrajzi közlemények 1888.
Dr. Márki Sándor: Hazánk leírói 1887-ben
282 frazánk leírói 1887-ben, dekes vonást emelt ki Gönczi Ferencz a Zalai Közlönyben és a Muraközben. Műve megérdemelné, hogy könyvalakban is megjelenjék. A Győri Közlöny 26. számában Csukássy István is érdekesen jellemezte »Göcsejországot« vagy »Gilgácziát«. A Muraköz czímű lapban Csáktornya (35. és 36. sz.), Margitay Muraköz múltjából (44. és 46. sz.), Kováts Gyula a lapsinai várromról (26. és 27. sz.) s dr. Knezevich Viktor a muraközi római útról (38. sz.) értekezett. E lap tehát kellően megfelelt feladatának. T e r s a n s zk József Nagykanizsán külön monographiát adott ki Szabadhegyről. Leírta benne a nagykanizsai »Szabadhegy «-nek 1850—1886. évi történetét, fejlődését, gazdaságát, szőlőmívelését, borászatát, gyümölcseit és konyhakertjeit s könyvéhez térképet is csatolt. Vámbéry Ármin «Kanizsa« czímmel egy történeti vázlatot közölt, melyet a »Gazavati Teriaki Haszan pasa der Kanizsa« (Kanizsa harczai) czímű régi török kézirat nyomán Fejzi, Kanizsa védőjének, Teriaki Haszan pasának udv. papja és titkára (1600—1.) készített, Kemai bég pedig, az újabbkori török irodalom jeles költője, átdolgozott. Gózon Imre a Dunántúli Prot. Közlönyben (144. sz.) a szentgyörgyvölgyi ev. ref. egyház történetét vázolta. Zágráb környékének s a tengermelléki Horvátországnak rózsáit (Opis rurali okoline Zagrabacke) a délszláv akadémia évkönyvében (83. kötet) s különlenyomatban Vukotinovics Lajos sorolta fel. 1886-ban 100 fajta rózsát írt le fajta, alak és változat tekintetében, miből száz esik magára Zágrábra. Az uesterr. Botan. Zeitschriftben e számot még 3 új rózsával toldta meg s megjegyezte, hogy a növényzet terén Zágráb környéke voltakép csak a Quercus, rózsa és rubus által tűnik ki. Zágrábtól Szerajevóig 1886. nyarán tett útja benyomásairól Annoni Antal az olasz földrajzi társaság közleményeiben tett jelentést. Értekezését folyóiratunk (a mult évben, a 383—4. lapon) már ismertette. Zemplénmegye kassai, 800 éves templomára Tarnóczy Tivadar a Budapesti Hírlap 201. számában, a terebesi kastélyra pedig — kép kíséretében — a Vasárnapi Újság 40. száma hívta föl a közfigyelmet. Szilágyi Sándor a M. Könyvszemlében a sárospataki nyomda keletkezését írta le. E nyomdát még I. Rákóczy György szerelte föl, de csak halála után, Amos Comenius beszédeinek kinyomatásával kezdett működni. A Történelmi Tár báró Skrbenszky Fülöp rovnai levéltárából közöl az 1603—1622. évre vonatkozó 18 levelet. Abafi Lajos a Hazánkban Sátoralja-Ujhely Barátszerének 1734-ben kelt községi rendszabályait nyomatta ki, Szádeczky Lajos pedig ugyanott a zempléni 1824. évi mozgalom történetéhez járult adatokkal. Zólyommegye gazdasági és mívelődési állapotairól tanulságos előadást tartott Grünwald Béla az akadémia nemzetgazd. bizottságában, czikkét a Nemzetgazdasági Szemle hozta. Szerinte a megyében, melynek lakosságát jobbatlán gyári munt