Földrajzi közlemények 1888.

Dr. Márki Sándor: Hazánk leírói 1887-ben

282 frazánk leírói 1887-ben,­ d­ekes vonást emelt ki Gönczi Ferencz a Zalai Közlönyben és a Muraközben. Műve megérdemelné, hogy könyvalakban is meg­jelenjék. A Győri Közlöny 26. számában Csukássy István is érdekesen jellemezte »Göcsejországot« vagy »Gilgácziát«. A Mu­raköz czímű lapban Csáktornya (35. és 36. sz.), Margitay Muraköz múltjából (4­4. és 46. sz.), Kováts Gyula a lapsinai várromról (26. és 27. sz.) s dr. Knezevich Viktor a muraközi római útról (38. sz.) értekezett. E lap tehát kellően megfelelt fel­adatának. T e r s a n s z­k­­ József Nagykanizsán külön monogra­phiát adott ki Szabadhegyről. Leírta benne a nagykanizsai »Sza­badhegy «-nek 1850—1886. évi történetét, fejlődését, gazdaságát, szőlőmívelését, borászatát, gyümölcseit és konyhakertjeit s köny­véhez térképet is csatolt. Vámbéry Ármin «Kanizsa« czímmel egy történeti vázlatot közölt, melyet a »Gazavati Teriaki Haszan pasa der Kanizsa« (Kanizsa harczai) czímű régi török kézirat nyomán Fejzi, Kanizsa védőjének, Teriaki Haszan pasának udv. papja és titkára (1600—1.) készített, Ke­mai bég pedig, az újabbkori török irodalom jeles költője, átdolgozott. G­ózon Imre a Dunántúli Prot. Közlönyben (144. sz.) a szentgyörgyvölgyi ev. ref. egyház történetét vázolta. Zágráb környékének s a tengermelléki Horvátországnak rózsáit (Opis rurali okoline Zagrabacke) a délszláv akadémia év­könyvében (83. kötet) s különlenyomatban Vukotinovics Lajos sorolta fel. 1886-ban 100 fajta rózsát írt le fajta, alak és változat tekintetében, miből száz esik magára Zágrábra. Az uesterr. Botan. Zeitschriftben e számot még 3 új rózsával toldta meg s megjegyezte, hogy a növényzet terén Zágráb környéke voltakép csak a Quercus, rózsa és rubus által tűnik ki. Zágráb­tól Szerajevóig 1886. nyarán tett útja benyomásairól An­no­ni Antal az olasz földrajzi társaság közleményeiben tett jelentést. Értekezését folyóiratunk (a mult évben, a 383—4. lapon) már ismertette. Zemplénmegye kassai, 800 éves templomára Tar­nóczy Tivadar a Budapesti Hírlap 201. számában, a terebesi kastélyra pedig — kép kíséretében — a Vasárnapi Újság 4­0. száma hívta föl a közfigyelmet. Szilágyi Sándor a M. Könyv­szemlében a sárospataki nyomda keletkezését írta le. E nyomdát még I. Rákóczy György szerelte föl, de csak halála után, Am­os Comenius beszédeinek kinyomatásával kezdett működni. A Tör­ténelmi Tár báró Skrbenszky Fülöp rovnai levéltárából közöl az 1603—1622. évre vonatkozó 18 levelet. Abafi Lajos a Ha­zánkban Sátoralja-Uj­hely Barátszerének 1734-ben kelt községi rendszabályait nyomatta ki, Szádeczky Lajos pedig ugyanott a zempléni 1824. évi mozgalom történetéhez járult adatokkal. Zólyommegye gazdasági és mívelődési állapotairól ta­nulságos előadást tartott Grün­w­ald Béla az akadémia nem­zetgazd. bizottságában, czikkét a Nemzetgazdasági Szemle hozta. Szerinte a megyében, melynek lakosságát jobbatlán gyári munt

Next