Földrajzi közlemények 1927.

V. Irodalom - Kogutowicz Károly dr.: Magyarország néprajzi térképe (Kéz Andor dr.)

266 IRODALOM, magyar szemmel nézi a világot. A nyelvi nehézség mellett tehát az a veszély, hogy hibákat terjeszt el a laikus magyar közönségben és többet árt, mint használ. Ez a hiány a háború után, a mai suta viszonyaink közt még nagyobb, mert a régi térképek nagyrészt elavultak. Ilyen körülmények közt nagy örömmel kell fogadnunk azt, hogy éppen Cholnoky vállalkozott a tekintetbejövő legkiválóbb kiadványok egyikének megfelelő átdolgozására. Szerkesztői előszavában így nyilatko­­zik: ,,A művelt magyar közönség számára készült térképatlasz a háború óta nem jelent meg. Ezen a hiányon óhajtott segíteni a kiadócég, a világhírű Freytag féle atlasznak magyar nyelvű és magyar szempontból ki­dolgozott kiadásával. A német kiadás négy magyarországi térképét húszra egészítettük ki, természetesen a történelmi határokat véve alapul, mert a trianoni határokat csak efemeris jelenségeknek kell tekintenünk." A né­­methez képest az atlasz terjedelmes statisztikai résszel bővült, amihez még az elszakított területek új helyneveinek jegyzéke járul. Ez emeli a gyakorlati használhatóságát. A statisztikai rész 143 oldalon a tabellákon és összehasonlító táblá­­zatokon kívül a Föld összes államainak statisztikai képét adja, nagyrészt a Hickmann- féle legújabb adatok nyomán. A térképek következnek ezután 141 lapon. Végül a névmutató 133 oldalt vesz igénybe. Minthogy a munka fordítás és átdolgozás, részletes bírálattal csak annyiban illethető, hogy a mi viszonyainknak megfelelne. Bízvást elmond­­hatjuk, hogy a hézagpótló mű szerkesztője nagy gonddal járt el és átdol­gozásainak tanításai nagy szolgálatot tesznek a magyar földrajz ügyének. Vonatkozik ez különösen a „Fajták és népek" című fejezetre és a magyar térképlapokra, továbbá a magyar statisztikai adatokra és a megcsonkítás következményeinek ismertetésére, amelynek adatai egyébként főleg B­u­r­day László művéből valók. A kiadó gonddal állította ki a művet. Nyomása tiszta, térképei szép színezésűek, papírosa, helykihasználása elsőrendű. Ez utóbbi német hatás és mindenesetre vitatható az, hogy mi jobb: az, ha a térképen minden név túlterhelés nélkül rajta van, vagy az, ha a betű nagyobb, a szemet kevésbbé fárasztja és a név kevesebb. A mi atlaszunk az előbbire törekedett és így sok benne a petit, sőt nonpareille betű. Ami kisebb hiba akad, azt a szerkesztő lehetőleg sűrű kiadások útján kívánja eltüntetni. Csatlakozunk óhajához: „Azt akarjuk, hogy az atlasz a művelt magyar közönség legjobb barátja legyen." Temeti Győző Dr. Kogutowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe. 1:1.000.000. Budapest, 1927. I—III. kiadás. Kókai Lajos kiadása. A trianoni béke revíziója propagandájának támogatására jelent meg az ősz folyamán szerzőnek új néprajzi térképe. A megjelenés ideje igen jól volt megválasztva, amit bizonyít, hogy a térkép rövid idő alatt III. kiadását érte meg. A nagy kelendőséget nem kis mértékben a hatalmas reklám is elősegítette.

Next