Földrajzi közlemények 1940.
I. Értekezések - Takács József dr.: A földrajzi nevek használatának új szabályai
10 A földrajzi nevek használatának új szabályai. 1928 táján olyan névírást szerkesztett, mely az akadémiai helyesírás szabályaival, tehát az általánosan használt magyar helyesírással összhangban van és a térképen előforduló minden eshetőségre kiterjeszkedik. Azóta a Térképészeti Intézetben külön „névrajzi bizottság" őrködik afölött, hogy az onnan kikerülő magyar térképeken ezek az írásszabályok érvényesüljenek. Ezek a térképek a névírás egységessége és tárgyilagossága tekintetében ma már a nyugati nagy nemzetek térképeit is messze felülmúlják. Csaknem tízéves gyakorlat igazolta és csiszolta a jelenlegi Honvéd Térképészeti Intézet új, egységes földrajzi névírását akkor, amikor azt Takács József dr., mint a Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagja, a didaktikai szakosztály ülésein tartott előadás-sorozatában bemutatta ,majd pedig a szakosztály elnökének indítványára a Társaság választmánya szakértő-bizottságot alakított az új helynév-szabályok megvizsgálása céljából. Alapos vita után a helynév-bizottság Takács József előadó javaslatát elfogadta és a Honvéd Térképészeti Intézetnél már bevált szabályokat a Társaság választmánya elé terjesztette. * Mielőtt a Magyar Földrajzi Társaság helynév-bizottsága az új szabályokat a választmány elé terjesztette volna, kinyomatta azokat és elküldte mindazoknak a magyar szakembereknek és intézményeknek, akiktől értékes hozzászólást remélhetett. Szakvélemény igen sok érkezett. A bizottság mindegyiket sorra vette, figyelmesen, meggondoltan áttanulmányozta és az életrevalóbb javaslatoknak megfelelően kisebb változtatásokat is tett a szabályokon. A hozzászólóknak a bizottság ezen a helyen fejezi ki hálás köszönetét közreműködésükért. Ugyanitt teszi közzé azokat a meggondolásokat is, melyek némelyik érdekesebb javaslat megvalósulását nem tették lehetővé. A legtöbb hozzászólás megemlítette azt, hogy a szabályzat igen bonyolult. Ezért a bizottság egy két pontból álló, rövidebb változatot is összeállított, azt, amely ennek a közleménynek elejére került. A másik, eléggé általános óhaj az volt, hogy külön földrajzi helyesírást teremtsen a helynév-bizottság. Már az akadémiai helyesírásban is nem kívánatos, sajátságos különbségek mutatkoznak az általános elvek és a felhozott példák között az egybe- és különírás terén. A földrajzi neveknek ez a külön írásmódja azonban nem célszerű. Ha ugyanis az írott magyar nyelvben a különválasztott „sárga madár" (melléknév -j- főnév), meg az egybeírt ,,madártoll" (főnév -- főnév) a helyes és ezt az írásmódot használják az írástudó magyarok, ehhez hasonlóan csak a „Vörös tenger” „Váci utca", a „Csalánpatak" és a „Múzeumkörút" alak ítható. Bonyolult ezzel szemben az Akadémiának az az eddigi elve, mely a „Vaskapu" -t egybe-, „Vas vármegyét" külön, a „Vas-utcát" pedig kötőjellel íratja, mert ha ezt valaki továbbfejlesztené, akkor minden.