Földrajzi közlemények 1940.

I. Értekezések - Hanák Károly: Adatok Kassa földrajzához

Ad­­atok Kassa földrajzához. 15 határát és gyors átmenetét is mutatja. A szomszédos Tarca és Ösva völgyének jellege eltér a Hernádétól, mert jóval Kassa magassága fölött is még középszakasz-jellegű, széles és az Alföld beöblöződése a két folyó mentén északabbra kapaszkodik. A völgyek nyíltsága nem igen volt alkalmas városi településre, ellenben síksági jellegé­nél fogva mezőgazdasági műveltsége fejlettebb és népessége sű­rűbb, mint az egymagasságú Hernád-völgyé. A táj és életforma kü­lönbsége a népességében is fellelhető, mert a Tarca és Ósva völ­gyében messze északra felhúzódott a magyarság, a Hernád mentén pedig a tótok és a németek találták meg a nekik megfelelőbb hegy­vidéki életformát. A várostól délre és keletre, a vidék mezőgazda­sági életmegnyivánulása mellett, igen jelentős a mögöttes hegy­vidék főleg lombhullató fanemekből álló erdőgazdálkodása és hegyi pásztorkodása. Környékének geológiai felépítése igen változatos. A várost azelőtt gyűrűsen körülfogta a Szepes-Gömöri érchegység utolsó nyúlványa, ennek a déli részét a folyó áttörte és lepusztította. A Hernád és Tarca közt húzódó Kassai hegy összeköttetésben volt a Hernád jobb partján kiemelkedő hasonló felépítésű Enyickei fensíkkal. Nyugaton a város határában a csillámpala tömegeket széles pleisztocén terrasz választja el a település alluviális alap­jától. A Hernád és Tarca alluviális síkságát a Zempléni vulkánsor mediterrán és lösz rétegekkel meg-megszakított vulkáni tömegei határolják, ezeken a körökön, nyergeken vezetnek az utak keletre. A település magva a Hernád városi terraszán foglal helyet, kitűnően védve a középszakasz-jellegű kanyargós, meanderes, zsombékkal fedett területével, amely egészen a város falai alá húzódott. Ugyan­akkor a folyón könnyű átkelőhely volt, mégpedig azon a félsziget­szerű magasabb szintű nyúlványon, amelynek közelében vezet ma is az út kelet felé. Nyugaton a pleisztocén terrasz oldalába húzó­dott föl a külváros, a „Hustát" (Hochstadt). Északról a Vörös hegy és Hradova-Várhegy (helytelen elnevezés) kristályos palája ereszkedik le a Hernád néhányi szorosáig. A Szepes-Gömöri érc­hegység utolsó legkeletibb különálló csonkja, mint gránittömb bukkan föl délnyugaton a város közvetlen határában a pleisztocén és alluviális terrasz között, az ú. n. Akasztó hegyen. A település alakját a terep szabta meg, vagyis a Hernád észak-dél­ irányú völgye. A városi terrasz délfelé szélesedő hosszanti alakja, tenge­lyének északnyugati, délkeleti iránya okozta a városmag alapraj­zának körtealakú formáját. Ez az alak a falak lebontása után is szépen megnyilvánul az újabb városban is. A település főtengelyét részint a városon keresztülfolyó Csermelypatak fordította el az észak-déli irányból északnyugati-délkeleti irányba. A patak gyönge törmelékkúpjának is ez az iránya. Közrejátszott a város alakjának kialakításában, hogy a könnyebb védhetőség és biztonság két kaput kívánt, s így a város a két kapunál, mint a marokszedő markában a gabonát, úgy fogta össze az utakat. Kassa, a középkori város, mint önálló, élesen elkülönülő sziget

Next