Földrajzi közlemények 1959.
Irodalom - Kisebb közlemények (Rovatv. Miklós Gyula) - 3
TÁRSASÁGI KÖZLEMÉNYEK • A Magyar Földrajzi Társaság tavaszi kirándulása. A Magyar Földrajzi Társaság, a Pedagógusok Szakszervezetének Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium közös rendezésében, ezidei tavaszi kirándulását Szekszárdra és a Gemenci erdőbe rendezte meg. 1959. május 24-én 100 geográfus (tanárok és kutatók) indult útnak két autóbusszal Szekszárd irányába. Az út folyamán az autóbuszban Szilárd Jenő, Marosi Sándor és Somogyi Sándor mondták el a belátható terület földrajzi nevezetességeit. A fontosabb helyeken meg is álltak, hogy részletesebb magyarázatot is hallhassanak a kirándulók. Pl. a paksi löszfeltárásnál. Szekszárdon dr. Pataki József középiskolai tanár kalauzolása mellett a Kálvária-hegyre vonultak a résztvevők, ahonnan nagyszerűen áttekinthető az egész Sárköz, Tolnától — Batáig. Itt dr. Pataki József tanár ,,A gazdasági élet felszínformáló hatása" címmel érdekes előadást tartott a vidékről. Kitért a szőlőművelés felszínt alakító befolyására és ezt azonnal szemléltette is. A kisüzemi művelési módok káros kihatásainak (talajpusztulás) ismertetésével és az új szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek bemutatásával (kőgátak, nem lejtőmenti művelés) bebizonyította, hogy Szekszárd szőlőkultúrája csak az utóbbinak segítségével menthető meg és fejleszthető tovább. Majd a Sárköz gazdasági életének történetét vázolta a mai napig s a jövő célját is bemutatta, a földrajzi vonatkozásokat kiemelve. Elmondta a Duna és a Sárvíz árhullámaival gyakran elöntött régi Sárköz termelését és életmódját, majd első fordulópontként az ármentesítés nagy munkáját, második nagy fordulópontként pedig a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést jelölte meg. Ismertette a dunai terasz-szigetek szerepét a településben. A távolban látható Gemenci erdő ismertetése után a kirándulók megtekintették a várost és utána a leány-diákotthonban közös ebéden vettek részt. Itt a híres sárközi népművészetből kaptak ízelítőt. A diákotthon kapujában sióagárdi és sárközi népviseletbe öltözött diáklányok fogadták a vendégeket. Ebéd után őcsényben a legősibb hímzéseket, szőtteseket tekintették meg. A faluból a gemenci rezervátumba hajtottak. Kitűnő szakvezető kalauzolásával az erdő érdekesebbnél érdekesebb részeit nézték meg. Tudományos magyarázatokat kaptak a Duna ottani vízjárásáról, a terület sok tekintetben speciális növény- és állatvilágáról. A biológusok szorgos gyűjtésbe kezdtek s szép zsákmánnyal hagyták el a területet. A napot egy palánkai és egy parasztai pince meglátogatásával fejezték be. Utána visszaindultak a fővárosba. Mivel a jelentkezettek egy részét férőhely hiányában — ez alkalommal nem vihették el, a kirándulást június 28-án azonos programmal megismételték. Smaroglay Ferenc dr. Június elsején — a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként — Magyarországra érkezett I. P. Geraszimov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Földrajzi Intézetének igazgatója. Kéthetes magyarországi tartózkodása folyamán a Földrajzi Társaság rendezésében több tudományos előadást tartott. Első alkalommal ,,A negyedkor (diluvium) kérdései a Szovjetunió területén" címmel számolt be a Magyar Tudományos Akadémián a magyar geográfusok és geológusok körében a szovjet negyedkor-kutatás eredményeiről. Az előadás nyomán élénk vitaalakult ki. Következő előadását „Közép-Európa pszeudopodzolos talajai és a kettős tagoltságú hordalékok keletkezése" címmel az MTA Agrokémiai és Talajtani Kutató Intézetében tartotta meg. Ez alkalommal a barna erdei talajok keletkezésének, kifejlődésének és földrajzi elterjedésének kérdéseivel foglalkozott. Harmadik előadására ismét a Tudományos Akadémián került sor. Ennek köre