Földrajzi közlemények 1969.

Irodalom - A negyedkor-kutatást tárgyaló általánosabb jellegű kiadványok jegyzéke

RÓNAI ANDRÁS: A dunántúli és alföldi negyedkori képződmények érintkezése Paks és Szekesárd között. — A Magyar Állami Földtani Int. Évi Jelentése, 1962. p. 19—30. Contact of Quaternary formations of Transdanubia and of the Great Hungarian Plain between Paks and Szekszárd. RÓNAI ANDRÁS: The Quaternary of the Hungarian Basin. Bp. 1968. Akad. К. p. 74. SÉDI KÁROLY: A Gerecse löszvidékének morfológiája. — Földr. Közl. 1942. p. 84—92. Morphology of the loess region of the Gerecse Mountains. SOMOGYI SÁNDOR: Hazánk folyóhálózatának kialakulása. — Kandidátusi értekezés. Bp. 1960. Kézirat. Formation of river system of our country. SOMOGYI SÁNDOR: Kísérlet a pleisztocén éghajlattípusok néhány hazai értelmezésének párhuza­mosítására. — Földr. Ért. 1962. 1. sz. p. 166—169. Approach to the parallelization of some Hungarian interpretation of the climatic types of Pleistocene. STEFANOVITS PÁL: Magyarország talajai. Bp. 1963. Akad. I. p. 442. Soils of Hungary. STEFANOVITS PÁL—RÓZSAVÖLGYI JÁNOS: Ujabb paleopedológiai adatok a paksi szelvényről. — Agrokémia és Talajtan, 1962. p. 143—160. Newer palaeopedological informations on the geological profile of Paks. STEFANOVITS PÁL—KLÉH GYÖRGY—Szűcs LÁSZLÓ: A paksi löszfal anyagának talajtani vizs­gálata. — Agrokémia és Talajtan, 1954. p. 397—404. Soil research of the material of loess wall of Paks. SÜMEGHY JÓZSEF: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 1954. p. 395—404. Compreh­ensive review of Hungarian Pleistocene. SÜMEGHY JÓZSEF: Medencéink pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései. — Magyar Áll. Földtani Int. Évi Jelentése, 1951. p. 83—109. Pliocene and Pleistocene stratigraphic problems of our basins. SZABÓ JÓZSEF: Szegzárd környékének földtani leírása 1857 nyarán. Pest, 1863. A Magyarhoni Földtani Társ. Munkálatai II. p. 65—72. Geological description of the environ of Szegzard. SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Geologie der Rumpfungarländischen Kleinen Tiefebene. Sopron 1938. Mitt. d. berg. u. Abt. Slothschule. p. 442. SZEBÉNYI LAJOSNÉ: Adatok A paksi löszfal genetikai viszonyaihoz. — Agrokémia és Talajtan., 1954, p. 405-410. Contributions to genetic circumstances of loess wall of Paks. SZÉKELY ANDRÁS: A Mátra és környékének kialakulása és felszíni formái. — Kandidátusi érte­kezés. .Bp. 1961. Kézirat. Formation and surface forms of the Mátra Mountains and its environment. SZÉKYNÉ Fux VILMA—SZEPESI KÁROLY: AZ alföldi lösz szerepe a szikes talajképződésben. — Földt. Közl. 1959. p. 53-64. Role of loess of the Great Hungarian Plain in the sodaic soil formation. SZILÁRD JENŐ: A Külső-Somogyi dombság felszínalaktana és gazdasági életének természeti földrajzi feltételei. — Kandidátusi értekezés. Bp. 1964. Kézirat. 3 kötet. Surface morphology of the Outer-Somogy hill-country and physico-geographical condi­tions of its economic life. TREITZ PÉTER: Magyarország talajainak beosztása klímazónák szerint. — Földt. Közl. 1901. p. 353 -359. Die klimatischen Bodenzonen Ungarns. — p. 432—439. TREITZ PÉTER: Talajgeográfia (Bodengeographie) — Földt. Közl. 1913. p. 225—277. UNGÁR TIBOR: Adatok a nedves térszíni lösz tulajdonságainak ismeretéhez. — Építőanyag 1961. P. 304-308. Contributions to the characteristic of wet territorial loess. UNGÁR TIBOR: Löszfajták fizikai sajátosságai. — Hidr. Közl. 1964. 12. sz. p. 573—545. Physical characteristics of loess types. VADÁSZ ELEMÉR: Magyarország földtana. — Bp. 1960. Akad. К. P. 646. Geology of Hungary. VENDEL MIKLÓS: A kőzetmeghatározás módszertana. — Bp. 1959. Akad. Ć. p. 754. Methodology of determination of rocks. VENDL ALADÁR TAKÁTS TIBOR —FÖLDVÁRI ALADÁR: A Budapest környéki löszről. — Mat és Term­. Tud. Értesítő, 1935. p. 713—787. Loess of the environ of Budapest. :. .-k )

Next