Földrajzi közlemények 1969.
Irodalom - A negyedkor-kutatást tárgyaló általánosabb jellegű kiadványok jegyzéke
HORUSITZKY FERENC: A mocsárlösz terminológiájáról. — Földt. Közi. 1932. p. 213—220. On the terminology of marsh-loess. HORUSITZKY HENRIK: Löszterületek Magyarországon. — Földt. Közi. 1898. p. 29—36. Loess territories in Hungary. HORVÁTH ANDOR: A paksi pleisztocén üledékek csigái és értékelésük. — Állattani Közi. 1954. 3—4. füzet. p. 171—188. Snails of the Pleistocene deposits of Paris and their evaluation. INKEY BÉLA: A löszképződésről. — Földt. Közi. 1878. p. 15—25. On formation of loess. KÁDÁR LÁSZLÓ: Die Abhängigkeit der Terrassen und der Lössbildung von den Quartären Klimaveränderungen in Ungarn. — Biuletyn Peryglacjalny, 1956, p. 371—404. KÁDÁR LÁSZLÓ: AZ eolikus felszíni formák természetes rendszere. — Földr. Ért. 1966. 4. sz. p. 413—448. Natural system of eolian landforms. KÁDÁR LÁSZLÓ: A lösz keletkezése és pusztulása. — Debrecen 1954. p. 27. (A Debreceni Kossuth Lajos Tud. Egyetem Közleményei). Formation and destruction of the loess. KEREKES JÓZSEF: Hazánk periglaciális képződményei. — Beszámoló a Földtani Intézet vitaüléseinek munkálatairól. Bp. 1941. Periglacial formations in Hungary. Косн ANTAL: Beocsin környékének földtani viszonyai. — Magyarhoni Földtani Társ. Munkálatai, 1867. Geological conditions of the environ of Beocsin. KRETZOI MIKLÓS: Jelentés a kislángi kalábriai (villafrankai) fauna feltárásáról. — A Magyar Állami Földtani Int. Évi Jelentése, 1953. 1. rész. p. 213—238. Bericht über die calabrische (villafranckische) Fauna von Kisláng, Kom. Fejér. — Ibid. p. 239-264. KRETZOI MIKLÓS: A negyedkor tagolása gerinces fauna alapján. — A MTA Műszaki Tud. Oszt. Földtani Bizottsága által 1952. szept. 26, 27 és 28-án tartott Alföldi Kongresszus. Bp. 1953. Akad. K. p. 89-99. Quaternary Geology and the Vertebrate fauna.— Acta Geol. 2. p. 67—76. KRETZOI MIKLÓS: Stratigraphie und Chronologie.— Place Geol. Polska A.N 21.1961. p.309—328. KRIVÁN PÁL: Felsőpleisztocén (rissi) andezitvulkánosság nyomai a paksi szelvényben. — Földt. Közi. 1957. 2. sz. p. 205—210. Spuren des oberpleistozänen Andesitvulkanismus in Pakser Profil. — p. 210. KRIVÁN PÁL: Jéglencsés, leveles állótundra jelenségek Magyarországon. — Földt. Közi. 1958. 2. füzet. p. 201—209. Tyndrenerscheinungen mit Eislinien und Eisblättungkeit in Ungarn. — p. 209. KRIVÁN PÁL: A közép-európai pleisztocén éghajlati tagolódása és a paksi alapszelvény. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 1955. p. 363—512. Division of the Middle European Pleistocene climate and the base profile of Paks. KRIVÁN PÁL: A paksi és a villányi alsópleisztocén kifejlődésének párhuzamosítása. — Földt. Közi. 1960. 3. füzet. p. 303—320. Correlation des facies du Pleistocene inferieur de Paks et de Villány. — p. 320—321. KRIVÁN PÁL—NAGY LÁSZLÓNÉ: Harmadidőszaki és negyedkori spórapollen bemosást tartalmazó palynológiai spektrumok felbontása a lehordási terület megismerésére és a rétegtani felhasználás érdekében. — Földt. Közi. 1963. 1. füzet. p. 82—96. Palynological method of characterization of the source area on the basis of the examination of the Upper Pleistocene profile of Tószeg—Kiskőrös (region between the Danube and the Tisza). KRIVÁN PÁL—RÓZSAVÖLGYI JÁNOS: Andezittufit vezetőszint a magyarországi felsőpleisztocén (rissi) lösszelvényekben. — Földt. Közi. 1964. 2. füzet. p. 257—268. Andesite tuffile index horizon from Upper Pleistocene (rissian) loess profiles in Hungary. LÁNG SÁNDOR: Természeti földrajzi tényezőink jelenlegi működése. — Akadémiai doktori disszertáció. 1963. p. 350. Present activity of our physico-geographical factors. LÓCZY LAJOS id.: A Khínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírása gr. Széchenyi Béla keletázsiai utazásai alatt, 1877—1880. szerzett tapasztalatai alapján. — Term-Tud. Társ. Bp. 1886. p. 882. Description of physical conditions and its countries of the Chinese Empire, on the basis of count Béla Széchenyi's experiences, gained during his Far Eastern journey between 1877 and 1880.