Földrajzi közlemények 1986.
Szemle - Dr. Vitálisné Zilahy Lídia: Adatok a Pest megyei Monor, valamint környéke néhány helynevének eredetéhez
Közszavak: Ó-török t oruz — vaddisznó, vadkan (Drevnetjurskij slovar. Leningrad, 1969). Marmuk tonuz 'Domuz' - disznó (Abu —llayyán: Kit&b al-Idrák Kilisán al-Atrák. Istanbul, 1931). Klímán (kun) tonuz = Schwein = disznó (K. GRÜNBECH: Komanisches Wörterbuch. Türkischer Wortindex zu Codex Cumanicus. Kobenhavn, 1942). KÁLDY-NAGY GY. (1977) munkájában Kozsd falu összeírt személynevei között Töngöz is szerepel (p. 209.). A zsiger közszót irodalmi adatok alapján 1825/1838-ból említik először (BENKŐ L. főszerk. 1976). Jelentése barom- vagy juhaprólék, -tüdő, -máj, -szív, -gége és -fej. Oszmán török eredetűnek tartja, valószínűleg délszláv közvetítéssel. Összeveti az oszmán cigerrel. A továbbiakban megjegyzi, hogy a magyar zsiger szó késői előfordulása arra enged következtetni, hogy nem a török hódoltság idejéből való, hanem később, szerb—horvát közvetítéssel honosodott meg nyelvünkben. A Zsiger személy- és helynév a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában nem szerepel. Ezzel szemben a következőket jegyzem meg. A Zsiger település korábbi megváltára ez ideig az első hazai írásos bizonyíték BAKÁCS I. (1982) szerint 1337-ből való. Ettől kezdve több okirat bizonyítja létezését 1683. évi pusztulásáig. A Bakócs-codex vagy BAKÓCZ TAMÁS egri püspök udvartartási számadás könyve az 1493 — 96-os évekről szolgáltat adatot Zsiger településről. Ezeket az adatokat közli KANDRA K. (1887 — 88) az „Adatok az Egri Egyházmegye Történelméhez" c. mű II. kötetének 441. oldalán. Adatokat közöl a Zsiger településről FÖLDVÁRI I. monori református lelkész is a Protocollum Ecclesiae Reformatae Monoriensis 1750 20 April keltezéssel kezdődő kéziratos gyűjteményben. E munka 1764. február 27-i feljegyzésében található a Zsiger településre való utalás. Ha tehát a Zsiger helynevet minden további nélkül azonos eredetűnek vesszük a zsiger közszóval, akkor nem fogadható el a zsiger hazai késői előfordulása és oszmán törökből való, szerb — horvát közvetítéssel való magyarázata sem. RÁSONYI L. közlése szerint a kazak nyelvben is előfordul Cziger személynév (lásd: Materialy po obsledovaniju tuzemnago i russkago Starzil' ceskago chozajstva i zemplepol' zovanija v Semire censkoj oblasti. Sobri razrabotanije pod rukovdistvom P. P. Rumjanceva Kirgizkoje cozajstvo. Kopalsky ujezd 38, Sankt-Petersburg, 1912. p. A kazáni tatárban és a krími tatárban is előfordul egy sziger szó, jelentése 'máj, erő, képesség, hatály, érvény, erőszak, hatalom, erő' (lásd: RADLOV, IV. p. 136.). Az oszmán törökben Ciger személynévre 1583-ból van adat (lásd: Ongan Ankara Sicili, p. 179.). A Budai szandzsák 1559-es összeírásában is szerepel Zsiger személynév (KÁLDYNAGY GY. 1977), továbbá egy 1705-ből származó anyakönyvi kivonaton (Pest megyei Levéltár IV. 31-e, 1705:23) ZSIGER MIHÁLY bagi plébános aláírásával és címerpecsétjével találkozunk. RÁSONYI L. — a már hivatkozott — magánlevélben közölte velem, hogy a Zsiger helynevet kazáni, krími tatár eredetűnek véli. Egyben megjegyzi azt is, hogy a kazáni és krími tatár a legközelebbi rokonai a kun nyelvnek, sőt a kazáni tatárok a keleten élt kunok utódai. A zsiger közszó és a Zsiger személynév kapcsolata és jelentése számomra sem világos, tisztázására további vizsgálat szükséges. Monor és Zsiger települések földrajzi közelsége, valamint a szájhagyományi anyag és a két település egyházi kapcsolata arra enged következtetni, hogy Zsiger település nevében is kun személynév rejlik. Kevéssé valószínű, hogy az 1241-es vagy az 1285-ös (második) tatárjárással volna kapcsolatba hozható a Zsiger település neve. Itt mondok köszönetet BASKI IMRE turkológusnak, DR. RÁSONYI LÁSZLÓ munkatársának is, aki ezekben a kérdésekben önzetlen segítséget nyújtott. A vizsgált négy szálláshely a GödöllőiTádbság DNy-i lejtőjén, a Kiskunság peremén, Pest előterében van. A megmaradt földrajzi nevek, a monori szájhagyományi anyag és a reliktumokban fennmaradt kunsági etnikumra utaló egyéb adatok talán támpontot szolgáltatnak további kutatásokhoz. Az 1728. évi összeírás szerint Monor egész települése szabad költözésű jobbágy és szabad költözésű zsellér. Régi (XVIII-XIX. sz.-i) földrajzi leírásokban és térképeken található helynevek A földrajzi helynevek a településtörténet legfontosabb forrásai közé tartoznak, különösen olyan időszakokra vonatkozólag, amelyekből írott emlékekkel nem rendelkezünk, a régészeti emlékeken kívül szinte egyedüli forrásaink, amelyekből az egykori településre következtethetünk (CSENDES L. 1980, FRISNYÁK L. 1983). Vajon a földrajzi leírások és a térképek őriznek-e Monoron kívül valamit öreganyáink Orgoványáról, Tunguzáról és Zsigeréről? Vagy esetleg a morfológiai és a földtani adatok segítenek-e bennünket a tájékozódásban, elbeszéléseik rekonstruálásában ?