Földrajzi közlemények 1996.
Krónika - Beszámoló a HUNGEO’96 Világtalálkozóról – Rétvári László dr.
Földrajzi Közlemények CXX. (XLIV.) kötet, 1996. 4. szám, 283-290. o. KRÓNIKA BESZÁMOLÓ A HUNGEO '96 VILÁGTALÁLKOZÓRÓL A Magyar Földtudományi Világtalálkozó gondolata 1992 augusztusában, a Magyarok III. Világtalálkozóján merült föl: akkor határoztuk el, hogy a Magyarok Világszövetsége jövőbe mutató céljaihoz csatlakozva - az 1996. évi IV. Világkongresszus alkalmával összehívjuk szaktudományunk hazai és határainkon kívül élő magyar képviselőit. A találkozó szellemi iránya a Bolyai Akadémia földrajzi szekciójának a Kárpát-medence országainak szakembereit megmozgató 1993. évi csíkszeredai kurzusán körvonalazódott Sieder Tibor, Kristó András és Rétvári László által; mindehhez a későbbiekben számos hazai és határon túli szakember véleménye hozzáadódott. A tervek valóra váltását az 1993-ban szerveződött regionális menedzserképző főiskola, a Balaton Akadémia vállalta magára. Ennek földrajzi műhelye, a Kárpát-térség országai számos jeles szakemberét összefogó, Hajdú-Moharos József szervezésében megalakult Lóczy Lajos Földrajzi Munkacsoport névválasztásával is kifejezésre juttatta kötődését a névadó magyar és egyetemes földtudományi örökségéhez. A munkacsoport hirdette meg a Magyar geográfusok 1996. évi találkozóját az alábbi témákkal: A Kárpát-térség földtudományi szintézisének lehetőségei; Közép-Európa jövőstratégiája; A földtudományok helyzete Magyarországon és a szomszéd országokban; A Magyarország-kép a határon túlról nézve. A rendezvény megvalósításához elvi és gyakorlati támogatást kérve a Magyar Földrajzi Társaság választmányához, valamint a Magyarok Világszövetsége főtitkárához fordultunk. A Társaság elnöke, Marosi Sándor szakmai támogatásáról biztosította a rendezvényt, a Balaton Akadémia igazgatója, Szíjártó István pedig jelentős anyagi támogatást is szerzett ahhoz. 1994-96 folyamán több alkalommal is megkerestük a szomszédos országokban működő kollégáink képviselőit. Kitűnő együttműködés alakult ki a Magyar Földrajzi Társaság nemrég megalakult Székelyföldi Osztályával. Ugyancsak rendszeressé vált a kapcsolattartás szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki kollégáinkkal. Nagyobb gondot jelentett a nyugati diaszpóra „megközelítése", ebben azonban az egész rendezvény súlyát emelő, szerencsés fejlemények végül nagy segítségünkre voltak. 1995 őszén ugyanis megkerestek minket a Magyarhoni Földtani Társulat képviselői -Dudich Endre, Kecskeméti Tibor, Komlóssy György hogy az általuk is javasolt, és az MVSZ-ben bejelentett magyar-magyar szakmai találkozót rendezzük meg együtt, a magyar földtudományi szakemberek első világtalálkozójaként. Az ő nyugati kapcsolatrendszerük nyitotta ki ily módon a rendezvény kapuit a nagyvilág felé. A Magyar Földrajzi Társaság, a Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Geofizikusok Egyesülete, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület egyetértésével és támogatásával az immár HUNGEO '96 néven, az 1996. augusztus 15-22. közötti időszakra szerveződő világtalálkozó tehát e szakterületek közös rendezvényeként került be az MVSZ égisze alatt a millecentenáriumi rendezvények körébe. A szervezőbizottságban részt vettek az MTA X. Osztálya, az ELTE TTK és a rendezvényt kezdeményező Balaton Akadémia képviselői is. A célkitűzéseket megismerve a világtalálkozó tiszteleti bizottságába az ipari, a környezetvédelmi és a művelődési miniszter mellett 23 országos rangú szervezet, intézmény, vállalat vezetője adta nevét. A konferencia szponzoraiként - elsősorban a geológusok kapcsolatrendszere révén - sikerült megnyerni a MOL-t, a Paksi Atomerőművet és a Pécsi Erőművet. A gyakorlati szervezésben kiemelkedő szerepet vállalt Zimmermann Katalin, a Magyarhoni Földtani Társulat titkára. A rendezvény szakmaközi egyeztetés eredményeként kialakított célkitűzései az alábbiak voltak: - lehetőséget biztosítani arra, hogy a Magyarországon és a szomszédos államokban, valamint szétszórtan a nagyvilágban élő földtó- 283