Földrajzi közlemények 1996.

Értekezések - Fiar Sándor–Izsák Éva: A természeti és társadalmi környezet változása Budapest négy mintaterületén a XVIII. századtól napjainkig

рек (7 с. ábra), s alkottak összefüggő láncot (Árpádföld, Mátyásföld, Nagyiccetelep, Sashalom, Rákosszentmihály). A népesség számának gyarapodását (3 c. ábra) ugyanakkor elősegítette az ipar fejlesz­tése is. A század végére megindult az egyesített Budapest és a mátyásföldi nyaralótelep között a rendszeres HÉV-járat (1889), majd 1912-ben Rákosszentmihály felé alóvasutat is felváltotta a HÉV. A vasút két oldalán újabb parcellázások kezdődtek (Tusculanum­telep, később Új-Mátyásföld). 1915-ben ide települt a Magyar Általános Gépgyár, amely repülőgépeket is gyártott. 1918-tól Bécs és Budapest között repülőgépjárat közlekedett. 1933-ban Mátyásföld önálló községgé vált. Cinkota fejlődése lassan elmaradt a környező településekétől (k­. ábra), aminek az le­hetett az oka, hogy később jelentősebb ipar ide már nem települt. 1930-ban 5506, 1941-ben 6781 lakosa volt, tehát a betelepülők többsége már az új, fiatalabb településeken ta­lált otthonra. Az 1950-es egyesítés idején a XVI. kerületet több kisebb, egymástól jól elkülönülő te­lepülésből hozták létre. Az egykor önálló községek magja ma is kirajzolódik a térképe­ken, ugyanakkor határaik egyre inkább elmosódtak a szabad területek gyors ütemű be­építése miatt. Józsefváros Budapest VIII. kerülete Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítését megelőzően a budai rész fejlettségben két­ségkívül messze megelőzte a túlparti leányvárost. A magyar királyok székhelye a budai vár volt. Pest népességének száma jóval elmaradt szomszédjáétól. 1720-ban Óbuda, Ví­ziváros, Budavár és a Tabán területén több mint 10 ezer főt tartottak nyilván, szemben Pest 2600 lakosával. Józsefváros mai területe egészen a XVIII. sz.-ig szinte lakatlan volt. Mindössze kisebb majorok, a hozzájuk kapcsolódó kertek, szántók tarkították a nagyrészt megművelhetetlen, vizenyős, mocsaras réteket. A magasabb pleisztocén te­raszszintek viszont alkalmasnak tűntek mezőgazdasági művelésre, telkesítésre. A török uralom alól felszabaduló Pest városának minden talpalatnyi földre szüksége volt, ezért a jó minőségű és a kevésbé kedvező adottságú földeket egyaránt művelésre osztotta szét kevés számú lakosa között. hl­­ábra. A beépített területek arányának változása a józsefvárosi mintaterületen. 1 - 1783; 2 - 1856-1866; 3- 1926; 4- 1995 Figure Id. Changes in the ratios of built up areas at the Józsefváros sample site. 1 - 1783; 2- 1856-1866; 3- 1926; 4- 1995 157

Next