Földrajzi közlemények 1997.
Értekezések - Michalkó Gábor: Budapest mint a nagyvárosi turizmus színtere
hasonló eredményt hozott, tehát a továbbutazási szándék sokkal inkább motiváció, mintsem országspecifikus jelenség. Az 5. ábrát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utazások célállomásai szinte az ország egész területén megjelennek, nagyobb gócokat Szentendre, Győr, Sopron, Pécs, Szeged, Eger, Gyula és a Balaton jelent. Szentendre azonban kizárólagosan a városnézésre érkező vendégek további célpontja, a többi nagyváros esetében leginkább az üzleti utazás dominál. Figyelemre méltó, hogy a Budapestre is ellátogató külföldi vendégek magyarországi mozgását vizsgálva 3 megye (Vas, Zala, Jász-Nagykun-Szolnok) teljességgel „terra incognita" marad. Vas és Zala esetében ez azzal magyarázható, hogy ezekben - mivel kiesnek a főbb nemzetközi útvonalak áramlatából - inkább a határmenti forgalom dominál. Jász-Nagykun-Szolnok megye kimaradását a motiváció hiánya magyarázhatja. Itt kell megjegyezzük, hogy több tengerentúli válaszadó esetében nem magyar települések, hanem a régió nagyvárosai (Bécs, Prága) szerepeltek a válaszok között. Ennek okát abban látjuk, hogy számukra nem Magyarország a célterület, hanem Közép-Európa. Ezt az idegenforgalmi szakembereknek is figyelembe kellene venniük, és közösen az osztrák és a cseh kollégákkal, a cseh-német együttműködéshez hasonlóan (Sucha, S. M. 1996) közös termékcsomagokat kellene kínálniuk a régió értékesítésekor. Budapest a külföldiek szemével A nagyváros turisztikai használatakor a külföldi vendégek egymással sokszor összefüggő szolgáltatások halmazát veszik igénybe, és visszatérésükre csak akkor számíthatunk, ha elégedettek ezek színvonalával. Mivel legtöbb esetben a turistának az általa igénybe vett szolgáltatásról kialakult véleménye a helyszínen nem mérhető, ezért csak személyes megkeresés során bizonyosodhatunk meg arról, milyen benyomások érték, kedvező vagy kedvezőtlen kép alakult-e ki a tartózkodás során a meglátogatott helyről, jelen esetben Budapestről. Felmérésünk során arra kértük a külföldi vendégeket, hogy egy 5 fokozatú skálán (ahol az 1 kiválót, az 5 nagyon rosszat jelent) értékelje a budapesti turizmus általános és helyi feltételeit, a köztisztaságot, a közbiztonságot, a tömegközlekedést, a vásárlási és szórakozási lehetőségeket, a szolgáltatások színvonalát. Az eredményt csillagdiagramon ábrázoltuk, amelyen jól kirajzolódik, hogy a vendégek a felmérésbe bevont általános és helyi feltételek többségével elégedettek, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, vannak további fejlesztést igénylő területek (6. ábra). A vendégek közel 20 %-a adott rossz, ill. nagyon rossz minősítést a köztisztaságra, a közbiztonságra és a tömegközlekedésre. Ezen területek gondjait a hazai lakosság is érzi, de ezek nem közvetlenül piacorientált, hanem költségvetésből fedezett tevékenységek, így a várható fejlődés öszszefügg az ország gazdasági lehetőségeivel. Itt egy közismert ördögi körrel állunk szemben, mivel addig nem várható nagyobb arányú fejlesztés ezeken a területeken, amíg nincs nagyobb bevétel, az pedig bizonyos mértékben függ a turizmustól is - de ha roszszak az általános feltételek, akkor nem jön hozzánk a turista.