Földrajzi közlemények 1997.

Értekezések - Michalkó Gábor: Budapest mint a nagyvárosi turizmus színtere

hasonló eredményt hozott, tehát a továbbutazási szándék sokkal inkább motiváció, mint­sem országspecifikus jelenség. Az 5. ábrát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az utazások célállomásai szinte az ország egész területén megjelennek, nagyobb gócokat Szentendre, Győr, Sopron, Pécs, Szeged, Eger, Gyula és a Balaton jelent. Szentendre azonban kizá­rólagosan a városnézésre érkező vendégek további célpontja, a többi nagyváros esetében leginkább az üzleti utazás dominál. Figyelemre méltó, hogy a Budapestre is ellátogató külföldi vendégek magyarországi mozgását vizsgálva 3 megye (Vas, Zala, Jász-Nagy­kun-Szolnok) teljességgel „terra incognita" marad. Vas és Zala esetében ez azzal magya­rázható, hogy ezekben - mivel kiesnek a főbb nemzetközi útvonalak áramlatából - in­kább a határmenti forgalom dominál. Jász-Nagykun-Szolnok megye kimaradását a moti­váció hiánya magyarázhatja. Itt kell megjegyezzük, hogy több tengerentúli válaszadó esetében nem magyar települések, hanem a régió nagyvárosai (Bécs, Prága) szerepeltek a válaszok között. Ennek okát abban látjuk, hogy számukra nem Magyarország a célte­rület, hanem Közép-Európa. Ezt az idegenforgalmi szakembereknek is figyelembe kelle­ne venniük, és közösen az osztrák és a cseh kollégákkal, a cseh-német együttműködés­hez hasonlóan (Sucha, S. M. 1996) közös termékcsomagokat kellene kínálniuk a régió értékesítésekor. Budapest a külföldiek szemével A nagyváros turisztikai használatakor a külföldi vendégek egymással sokszor össze­függő szolgáltatások halmazát veszik igénybe, és visszatérésükre csak akkor számítha­tunk, ha elégedettek ezek színvonalával. Mivel legtöbb esetben a turistának az általa igénybe vett szolgáltatásról kialakult véleménye a helyszínen nem mérhető, ezért csak személyes megkeresés során bizonyosodhatunk meg arról, milyen benyomások érték, kedvező vagy kedvezőtlen kép alakult-e ki a tartózkodás során a meglátogatott helyről, jelen esetben Budapestről. Felmérésünk során arra kértük a külföldi vendégeket, hogy egy 5 fokozatú skálán (ahol az 1 kiválót, az 5 nagyon rosszat jelent) értékelje a budapesti turizmus általános és helyi feltételeit, a köztisztaságot, a közbiztonságot, a tömegközlekedést, a vásárlási és szórakozási lehetőségeket, a szolgáltatások színvonalát. Az eredményt csillagdiagramon ábrázoltuk, amelyen jól kirajzolódik, hogy a vendégek a felmérésbe bevont általános és helyi feltételek többségével elégedettek, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, vannak további fejlesztést igénylő területek (6. ábra). A vendégek közel 20 %-a adott rossz, ill. nagyon rossz minősítést a köztisztaságra, a közbiztonságra és a tömeg­közlekedésre. Ezen területek gondjait a hazai lakosság is érzi, de ezek nem közvetlenül piacorientált, hanem költségvetésből fedezett tevékenységek, így a várható fejlődés ösz­szefügg az ország gazdasági lehetőségeivel. Itt egy közismert ördögi körrel állunk szem­ben, mivel addig nem várható nagyobb arányú fejlesztés ezeken a területeken, amíg nincs nagyobb bevétel, az pedig bizonyos mértékben függ a turizmustól is - de ha rosz­szak az általános feltételek, akkor nem jön hozzánk a turista.

Next