Földrajzi közlemények 2000.
Értekezések - Pinczés Zoltán: A magyarországi krioplanációs teraszokról
ványai még itt-ott felfedezhetők. A lejtőt fedő törmelék is megváltozik. A nagy blokkok - amelyek az ÉK-i lejtőt jellemezték - itt teljesen hiányoznak. A lejtőt - sokszor hézagosan - 10-20 cm nagyságú kövek borítják. A nagy tömbök hiányát azzal magyarázhatjuk, hogy azok súlyuknál fogva nem maradhattak fenn a meredek lejtőn, hanem rögtön a lejtő aljára gurultak. Feltűnő az, hogy a mások által leírt „klasszikus" krioplanációs terasz a Tokaji-hegységben ritkán fordul elő. A legszebb a már említett Szarvas-kőn, a Nagy-Péter-mennykő (790 m) K-i végén, a Kőrös-hegyen (Raskótól K-re) található. A hegységben és a többi vulkáni hegységünkben ezzel szemben általános, hogy a krioplanációs fal alatt több 10, esetleg 100 m hosszú, 20-80 m széles törmelékhalmaz képződött. Felszíni lejtésük megközelíti a 30°-ot (7. ábra), ami az akkumuláció eredménye, hiszen a törmelékhalmaz NE SW Q RIOL IT 3. ábra. Krioplanációs terasz a völgyközön (alaprajz és hosszmetszet), a - krioplanációs fal; b - nagy tömbök; a - törmelékhalmaz Figure 3. Cryoplanation terrace on an interfluve (ground plan and cross section), a - cryoplanation wall; b - large blocks; с - detrius heap