Földrajzi közlemények 2008.

Krónika - Peja Győző-emlékkonferencia – Vitányi Béla–Horváth Gergely

hogy sikeres kutatások alapvető feltétele csa­patmunka kialakítása és sikeres megszervezése. A szervezők tervei szerint a műhelymunka tovább folytatódik, a közeljövőben több tema­tikus találkozó megrendezése várható, főként az alábbi témakörökben: - recens folyamatok mérésének általános tapasztalatai, legújabb mérési technikák és ta­pasztalatok Magyarországon; - recens folyóvízi folyamatok; - recens lejtőformálódás; - recens eolikus folyamatok; - szemiantropogén folyamatok; - recens karsztos folyamatok; - alkalmazható modellek, modellkalibráció az elméletben és gyakorlatban; PEJA GYŐZŐ, a magyar földrajztudomány egyik kiemelkedő alakja születésének 100. év­fordulóján, 2007. november 16-án az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete, Társaságunk Nyírségi Osztálya, a Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztu­dományi Intézete, valamint a szerencsi Bocskai István Gimnázium és Közgazdasági Szakkö­zépiskola szervezésében tudományos konfe­renciára került sor Szerencsen a gimnázium épületében. A tudományos ülésszakon a tudós egykori munkatársai és munkásságának foly­tatói tartottak előadásokat, részben felidézve tevékenységének legfontosabb állomásait és eredményeit, részben bemutatva azokat az új kutatási eredményeket, amelyek munkásságá­hoz kapcsolódtak, kapcsolódnak. Délelőtt a plenáris ülésen először MAROSI SÁNDOR akadémikus idézte fel és értékelte PEJA GYŐZŐ gazdag életművét, tudományos, peda­gógiai és iskolaszervező tevékenységét, rámu­tatva, hogy egyike volt a régi idők híres „tudós tanárainak", olyan tanítómesterrel, mint CHOL­NOKY JENŐ. A méltatást PEJA egyik legkiválóbb tanítványa és munkatársa, FRISNYÁK SÁNDOR professzor folytatta, bemutatva a tudós komp­lex felszínalaktani, tájföldrajzi, tudományszer­vezői-irányítói és tanári tevékenységét. Ennek a tájkutató-geomorfológiai munkásságnak kez­deteiről tartott előadást KÓKAI SÁNDOR főisko­lai tanár, ismertetve PEJA első jelentősebb, „Makó és környékének felszíne" című tanul­mányát, ami már kész geomorfológiai szin­tézisnek tekinthető. A továbbiakban PEJA igaz­- pontosság, hibaszámolás, hibák kiküszö­bölése. A konferencia résztvevőinek hozzáállása, látható eltökéltsége alapján remélhető, hogy az informatív, együttműködésre serkentő mini­konferenciák sorozata folytatódni fog. Ez úton hívjuk fel a téma iránt érdeklődő, azzal foglal­kozó kutatók figyelmét arra, hogy a tervek sze­rint a következő műhelymunka középpontjában azon kormeghatározási módszerek fognak áll­ni, amelyekkel az aktív folyamatok kora meg­adható. Csak remélhetjük, hogy azon is számos érdeklődő fog részt venni, és a most beindult termékeny viták folytatódni fognak. Kiss TÍMEA gatai munkásságát FÁBIÁN JÓZSEF, a Diósgyőri Gimnázium igazgatóhelyettese, pedagógiai munkásságát PÉTER BARNABÁS igazgató, míg közéleti és ismeretterjesztő tevékenységét FAR­KAS GYULA szaktanácsadó mutatta be. Ebéd után két szekcióban folytatódott a kon­ferencia. Az első szekcióban főleg természet­földrajzi előadások hangzottak el, így HORVÁTH GERGELY az Északi-középhegység egyes ho­mokköves kistájainak kőzetminőséghez kötött formáiról, LÓCZY DÉNES a lejtős felszínek geo­morfológiai és földhasználati problémáiról, SZABÓ JÓZSEF a Hernád-völgy felszínalaktani problémáiról és geomorfológiai természetvé­delméről, LÓKI JÓZSEF és FÉLEGYHÁZI ENIKŐ a Bodrogköz felszíni változásairól, TUBA ZOLTÁN a Zempléni (Tokaji)-hegység növényzetéről, végül NYÍRI TIBOR a Hernád-völgy néhány jel­legzetes növénytársulásáról beszélt. A második szekcióban történeti és társadalom-földrajzi té­mák bemutatására került sor, melynek keretében BOROS LÁSZLÓ és GÁL ANDRÁS a Tokaj-hegyal­jai borvidékről, HANUSZ ÁRPÁD A szatmári népi gasztronómia és a turizmus kapcsolatáról, CSÜL­LÖG GÁBOR a Felvidék történeti térszerkezetéről, FRISNYÁK SÁNDOR a táj és a természeti erőfor­rások Zempléni-hegységi használatáról, VITÁ­NYI BÉLA Tokaj-Hegyaljáról tartott előadást. Mindkét szekció és a plenáris ülés előadásainak bővebb változata megjelent - a konferencia idejére már el is készült - emlékkötetben, ami fentieken túl tartalmazza még a DOBÁNY ZOL­TÁN által szerkesztett, a 18-20. századi történeti földrajzához készült Zempléni-hegységi adat- Peja Győző Emlékkonferencia

Next