Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIII. évfolyam 2006.

1. szám - Tanulmányok - Majtényi György: „Nem mehet akárki vadásznak" Az elit és a vadászat a második világháború után

állami vadászatra jogosultak használták — az ő létszámuk a százat sem érte el; 83 százalékán — 767 vadásztársaság kezelésében 31 200 taggal — a Magyar Vadá­szok Országos Szövetsége és tagegyesületei gazdálkodhattak.) Az 1985. évtől kez­dődően a párt direktíváinak megfelelően mind több sportvadász számára bizto­sítottak vadászati lehetőséget. Erre elsősorban a Budapesttől távolabb eső területe­ken nyílt lehetőség. A társaságok számára előírták, hogy fokozzák „a vadtenyész­tést, különösen az új sportvadászok által keresett apróvadból és zárttéri nagyvad­ból". A megyei tanácsok feladatává tették, hogy vizsgálják meg, csökkenthető-e az egy főre jutó vadászterület. „Bérkilövő vadásztársaságokat" alakítottak azzal a cél­lal, hogy a „nagyvárosi lakosság"-nak vadászati lehetőséget teremtsenek. 1985-ben a vadászatról szóló jogszabályok módosításával vadászati jogot biztosí­tottak a termelőszövetkezeti tagok részére. Egyedi elbírálás alapján azok a gazda­ságok kaphatták meg e kiváltságot, amelyek „intenzív vadtenyésztést és vadgaz­dálkodást folytattak".61 A vadászat hierarchiáját és a vadásztársaságok exkluzív jellegét azonban nem lehetett — és feltehetőleg nem is akarták — egy csapásra megszüntetni. Kádár János egy 1985-ban kelt levelében, a helyzetet ecsetelve, úgy fogalmazott, hogy a vadásztársasági tagság „közmondásosan nehéz ügy nálunk"/'. A „kor stílusát" jellemzi, hogy bár a tagság megszerzésének feltétele valójában a betöltött pozíció volt, felvételi kérelmükben a jelentkezők — a „professzionalizá­ció" jegyében — vadászati ismereteiket hangsúlyozták. Így volt ez például akkor is, amikor egy miniszterhelyettes kérte fel­vételét a Pénzügyminisztérium exkluzív, zártkörű vadásztársaságába."­ Az élővad befogása és a bérvadászat—a körre épülő szolgáltatóiparral — már a hatvanas évek közepétől kezdődően jól jövedelmező iparággá vált. (Az ebből szár­mazó devizabevétel a kimutatások szerint 1983-ban meghaladta az 50 millió dol­lárt.)64 A magyar gazdaságnak valutát hozó iparág vezetői oly erősnek érezték ő­i Tájékoztató a Politikai Bizottság részére a vadászat és a horgászat területén jelentkező társa­dalmi igények kielégítéséről. A Politikai Bizottság 1984. szeptember 25-ei ülésén, a KB Gazdaságpoltikai Osztályának javaslatát megvitatva, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium illetékeseinek feladatául szabta, hogy foglalkozzanak „a vadászat és a horgászat te­rületén jelentkező kérdésekkel, s a Minisztertanács megfelelő időpontban tűzze napirendre az e kérdések megoldására vonatkozó javaslatot". MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1984/921. ő. e. f.­ MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1984/921. ő. c.; Tóth, 2005. 162-166. p. 62 MOL M-KS 288. f. 47. cs. (MSZMP Központi szervei: Kádár János titkársága) 774. o. c. (69.) A pártfőtitkár az óbudai tsz-elnök társasági tagsága érdekében járt közre Vallus Pál MAVOSZ-elnöknél. 63 MOL XIX-L-l-vvv I. d. Magasabb rangú személy felvételi kérelmére nem akadtam, aminek oka az, hogy mire valaki miniszter lett, már bizonyosan vadászott. 64 MOL M­KS 288. f. 5. cs. 1984/921. o. c.

Next