Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XV. évfolyam 2008.
1. szám - Tanulmányok - Lukács Anikó: Kostyál Ádám és Klasszy Vencel: német és magyar szabók vitája a reformkori Pesten
Kígyó utcában, ettől fogva 1848-ig folyamatosan hirdetések, divatképek tanúskodnak magyar szabói tevékenységéről. 1835-ben a Nemzeti Casino szabójaként említik.10 1837-ben pedig — mint a leginkább hozzáértő szabó — megbízást kapott az új nemzeti játékszín ruhatárának elkészítésére." Üzletében állítólag ötven segéd is dolgozott, és egy hirdetésben maga is említette. 1837-ben annyi megrendelése volt, hogy újakat már el sem tudott fogadni.12 Nemességét 1843-ban hirdette ki Pest-Pilis-Solt vármegyében, ettől kezdve használta a barnói előnevet. Alapító tagja volt a Védegyletnek. Életének utolsó évtizedéről jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. 1858 és 1863 között Jámbor Endre Férfi-divatközlönyének munkatársa volt, a lapban rendszeresen közölt nemzeti szabásmintákat. Az 1850-es évek végén még működött műhelye, egyes tudósítások szerint Ferenc József 1857. évi látogatásának alkalmával a magyar arisztokrácia nála rendelte meg díszöltözeteit, az Iparosok Lapja pedig még 1860-ban is Pest legjobb üzleteinek egyikeként említette a Kostyál-műhelyt.11 Ezután azonban hamarosan visszavonult, „életének utolsó éveit a világtól elvonulva, szegénységben töltötte". 1863 tavaszán, halála előtt néhány hónappal a városból való elbocsátásáért folyamodott. Kérvénye egyben életútjának lezárása és értelmezése is: „ Fájdalmas és megtört kebellel,— és megsebzett szívvel esedezek a Nemes tanács előtt elbocsátásomért [...] lelkem örökké a közjó előmozdításán függött s hol szükséges volt ott felhívás nélkül is siettem erőmhöz képest eleget tenni, és íme — önmagamról csak nem megfeledkezve szegénységre jutottam [...] Én ki egykoron mint csillag ragyogtam polgár társaim között szeretett hazám fő városában, s most öreg napjaimban koldus botommal vándor útra kelve veszek tőle végbúcsút hová engem annyi sok szent érzett között és kötend halálom óráig. "16 10 Hogy mit jelentett a Kaszinó szabójának lenni, járt-e tényleges feladattal, vagy csak címként illesztették neve mellé, nem derül ki. n BFL IV. 1202. Relationes a. n. 6062. A német szabó Kostyál a nemzeti színház ruhatárának elkészítése idején magyar szabólegényeket is alkalmazhatott. 12 Vasárnapi Újság, 1863. november 1. 44. sz. [385.]; Értesítő, 1837. 91., 92. sz. Jeszenszky Ferdinánd szabólegény éppen ebben az évben érkezett Pestre, és Kostyálnál kapott munkát. Visszaemlékezése megerősíti a meglepően magas, eltúlzottnak tűnő segédszámot: „Én másnap kaptam munkát Kostyál nevű magyar szabónál. Az akkoriban készült Magyar Színháznál első játékba adták az Árpád ébredését. Ehhez itt készült a magyar ruha. 40 segéd és két szabász volt Kostyálnál." Jeszenszky, é. n. 8. p. Köszönöm Dobszay Tamásnak, hogy rendelkezésemre bocsátotta Jeszenszky Ferdinánd megjelenés alatt lévő visszaemlékezését. 13 Az Országos Védegyesület... 1844. Jámbor Endre: Kostyál Ádám. In: Férfi-divatközlöny, 1858 tavaszi szám 8. p.; Iparosok Lapja, 1860. január 11. 15. p. 15 Vasárnapi Újság, 1863. november 1. 44. sz. [385.]; Iparosok Lapja, 1860. január 11. 2. p.