Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XVIII. évfolyam 2011.

2. szám - Tanulmányok - Csákó Judit: A XI. századi Magyarország a francia kútfők tükrében

Tanulmányok álló teljes forrásbázist górcső alá vette volna.12 írásomban ezért a XI. századi Magyarországgal kapcsolatos francia elbeszélő forrásokat igyekszem összegyűjteni, gondolok itt nem csupán az egykorú kútfőkre, hanem az azok hagyományait átvevő vagy a korai magyar állam vonatkozásában néhány adatot megőrző későbbi beszámolókra is. A hosszabb, a népünk nyugati megítélésével kapcsolatos vizsgálatokra is alkalmat adó forrásrészletek mellett megkísérlem az igen rövid, sokszor mindössze egymondatos hazai említéseket tartalmazó kútfőket is minél nagyobb számban feltérképezni.13 Bár a forrásgyűjtés során Gombosnak a magyar kutató számára napjainkig megkerülhetetlen katalogusából indulok ki, elemzéseim során — amennyiben erre lehetőség nyílik — a szövegek modern kritikai kiadására támaszkodom. Bár teljes historiográfiai áttekintést nem adok, az egyes kútfőkkel kapcsolatban bemutatom a külföldi szakirodalomban megfogalmazott fontosabb észrevételeket is. A francia források elemzése alapján azt a kérdést igyekszem megválaszolni, hogyan látták a XI. századi magyarokat a francia földön keletkezett elbeszélő források. Népünknek az irodalmi alkotásokban, a chansons de ges­e-ekben fellelhető ábrázolása Eckhardt Sándor elemzései révén már a múlt század első felében ismertté vált,14 és nemrégiben Csernus Sándor a francia nyelven keletkezett történeti elbeszélő forrásanyag alapján mutatta be a XIII-XV. századi Magyarországról Nyugaton élő képet.15 A külföldi elbeszélő kútfők Árpád-korra vonatkozó szövegrészeinek összegyűjtését Gombos már 1937-38-ra befejezte, ennek ellenére ebből a forrásbázisból kiindulva jóval kevesebb magyarságképpel kapcsolatos vizsgálat született. Bár a dolgozatomban érintett feldolgozások természetesen a munkámban tárgyalt időszak vonatkozásában említenek ilyen jellegű kérdéseket is, úgy vélem, nem teljesen haszontalan a még latin nyelvű krónikák és évkönyvek beszámolóinak a magyarságkép szempontjából érdekes szöveghelyeit összegyűjteni. A hasonló kontaktológia kutatások napjainkban 12 Az 1196-1235 közötti magyar történelemre vonatkozó nyugati források kritikai elemzését Kör­mendi Tamás végezte el (Körmendi Tamás: Az Imre, 111. László és II. András magyar királyok uralkodására vonatkozó nyugati elbeszélő források kritikája. Doktori értekezés, 2008. [A továb­biakban: Körmendi, 2008.]). 13 Hasonlóra tett kísérletet a XI—XII. század vonatkozásában Makk Ferenc egyik tanulmányában (Makk Ferenc: Külföldi források és a korai magyar történelem [XI—XII. század]. In: Vö.: A turulmadártól a kettőskeresztig. Tanulmányok a régebbi magyar történelemből. Szeged, 1998. 95-115. p.), ő azonban csupán a legfontosabb nyugati forrásokat említi. 14 Eckhardt, 1943. 15 Csernus Sándor: A középkori francia nyelvű történetírás és Magyarország (13-15. század). Bp., 1999. (A továbbiakban: Csernus, 1999.)

Next