Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.

3. szám - Heraldika - Csízi István: Magyar arisztokrata nők cimerhasználata a XVI-XVII. században

Heraldika a sisak és a sisakdísz állása is ehhez igazodik. A két címer összetartozását a vésnök nem a pajzsok érintkezésével hangsúlyozta ki, hanem a heraldika nyelvén túlmenően a pajzsok egymás felőli alsó sarkait hosszabbította cirkalmasan meg, úgy, hogy keresztezzék egymást. Ezen forrásoknál a címer funkcióját tekintve ténylegesen házassági jelkép, ami arra utal, hogy a többi, fent leírt esetben a férj és feleség családjának címere együtt sokáig nem a feleséget jelölő személyes szimbólum, jelvény volt. A házassági címereket akkortól kezdve és csakis abban az esetben tekinthetjük női címereknek, amikor a személyes használatú pecséteken is megjelennek. Szabályt erősítő kivételek: nők összetett címerei Nem véletlen, hogy a nyugati szakirodalom is elsősorban a pecsétes emlékek vizsgálatából vonta le következtetéseit. Efemer diplomatikai források ugyanis — a nők fentebb már jelzett jogi helyzetéből kifolyólag — igencsak ritkák. Privilégium szerzésének elsősorban a családot tovább vivő férfiak voltak az alanyai, így címert is ők nyerhettek, vagy általuk kaphatott házastársuk. Egyetlen közismert kivétel ez alól II. Lajos címeradománya Kanizsai Dorottya részére 1519-ből.29 Ebben az adománylevélben a Kanizsai címert az első férj, Geréb Péter címerével és egy új, a pajzstalpba helyezett mesteralakkal bővítette az uralkodó, olyan módon, hogy a vágott és hasított pajzs első, (heraldikai) jobb oldali mezejébe került a Geréb címer oroszlánja balra, a bal oldali mezőben található szárnyas sasláb felé fordulva. Megjegyzendő, hogy az oklevél nem tartalmazza a címerhasználat nevesített eseteit rögzítő formulát, sem az utódokra történő utalást, tehát kétségtelen, hogy egyéni női címerről van szó. A Kanizsai család nőtagjai közül, ha ilyen adományban nem is részesült, de teljesen egyéni Nádasdy Tamás nádor feleségének, az utolsó Kanizsainak, Orsolyának a címerhasználata, úgy pecsétjein, mint más helyen is. A magyar könyvtörténet egyik legbecsesebb darabja Sylvester János Újszövetség­fordításának kiadása ugyanis sajátos heraldikai programot is hordoz.30 A címlap két szélén heraldikai jobb oldalon egy pajzsban az országcímer hétszer vágott 29 Buda, 1519. június 25., MOL DI. 24.773., szövegét közölte Ghyczy, 1932. 69-70. pp. Az Osl nemzetség, illetve a Kanizsai család címereinek összefüggésében újabban ld. Körmendi Tamás: Az Osl nemzetség címerváltozatai a középkorban. In: Turul, 83. (2010) 1. f. 3-24. pp. (a továb­biakban: Körmendi, 2010.) 6-8. pp. 30 Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár. I—III. Bp., 1879-1898.1. 15.

Next