Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.
4. szám - Forrásközlések - Kelényi Borbála: Kanizsai Dorottya végrendelete és a bajcsi pálosoknak tett adományai
Forrásközlések hratos szalagot.44 Az oklevél címerleírása eltér a megvalósult képtől. A szövegben hasított pajzs és pajzsláb szerepel, elől kék alapon arany koronás, a koronából kinövő vörösnyelvű oroszlánokkal, hátul sárgában fekete, szárnyas madárláb. A pajzsláb fehér vörössel kétszer vágott oroszlános mező. A címerengedélyező okirat már csak azért is különlegesség, mert különösen magasztosan beszél Dorottya számos erényéről.45 A címeradományban pedig azt is megemlíti a király, hogy azért is kapta, mivel férjével unanimi concordique voto pluribus annis vixit.46 1521-ben Dorottyát két fontos esküvőre is meghívták: Jagelló Anna és I. Ferdinánd, valamint Bátori István nádor és Zsófia, mazóviai hercegnő esküvőjére.47 A királlyal való jó kapcsolatára és befolyására illetve fontos közszereplői voltára II. Lajos levele világít rá, melyben Máriával tartandó esküvőjére meghívta Dorottyát (megilleti, hogy ő nyissa meg a nemesasszonyok sorát),48 illetve az, hogy Dorottya Mária Magyarországra érkezésekor a fogadó asszonyok között volt.49 44 Érszegi Géza-Mikó Árpád: II. Lajos király levele Kanizsai Dorottyának. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk.: Mikó Árpád-Takács Imre. Bp., 1994. 476-477. p. (A továbbiakban: Érszegi-Mikó, 1994.) 45 A szöveg kiadását ld. Ghyczy, 1932. 69-70. p. 46 Ghyczy, 1932. 69. p.; Takáts, 1926. 71. p. 47 Molnár, 1987.436. p. A két esküvő időpontja között két hét különbség lett volna, eredetileg egy időpontban lettek volna megtartva, de Dorottya jelenléte olyan fontos volt mindkét vőlegény számára, hogy Bátori elhalasztotta saját menyegzőjét Mária Magdolna napjára, (Péter, 2003. 49. p.) melynek helyszínéül Nyírbátort választották. (Fógel, 1917. 32. p.) Az utóbbi házasságkötés jól dokumentált, fennmaradt az 1520. augusztus 20-án kötött házassági szerződés, ill. annak megerősítése, az esküvőhöz kapcsolódó kötelezettségvállaló és egyéb oklevelek. Az eredetileg 1521 kora tavaszára tervezett esküvő időpontját először július 28-ra halasztották, azonban a török támadás miatt nem tartották meg, végül különböző okok miatt 1523-ra halasztódott, s Eperjes városa úgy értesült, hogy január 28-án lesz, de végül február 24-én tartották meg Budán. (C. Tóth, 2009. 27. p.) 48 DL 47422. Kiadása: Bartal, Georgii: Commentariorum ad historiam status iurisque publici Hungáriae aevi medii libri XV. Mantissa. XVI-XVII. (IV. sz.), magyar fordítása: Fógel, 1917. 109-110. p. A kiadásban a címben hibásan van feltüntetve, hogy a levél Perényi Imre nádor özvegyének, Bátori Borbálának szól (a lábjegyzetben is testvéreként azonosítja a nádort, Bátori Istvánt), mivel egyértelműen Dorottya a címzett (az oklevél címzésén Dorottya, néhai Perényi Imre nádor özvegye szerepel), ahogyan azt Réthelyi Orsolya is megállapítja. (Réthelyi Orsolya: Főhercegnéi udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei. In: Századok, 141. (2007) 1199. p.) A királyi esküvőt végül 1522. január 23-án tartották Budán. (Czövek Zoltán: Forrás a magyar királyi kincsek történetéhez 1521-ből. In: Fons, 12. (2005) 423. p. 49 Dorottya Esztergomban fogadta Máriát (Szerémi György II. Lajos és János királyok házi káplánjának emlékirata Magyarország romlásáról. 1484—1543. Közli: Wenzel Gusztáv. Pest, 1857.