Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.
1. szám - Genealógia - Kádár Tamás: Az Árpád-házi uralkodók és az országlásuk idején hercegi címmel tartományi különhatalmat gyakorolt külhoni, fejedelmi származású előkelők, valamint azok családtagjainak elhalálozási és temetkezési adatai 997-1301 között
Genealógia Koppány somogyi herceg15 Csak nagyon hozzávetőlegesen megbecsülhető életkorban, mintegy 30-15 évesen, miután fellázadt István ellen és uralmának megdöntésére hadra kelt serege élén — minden bizonnyal — 997 második felében, talán október vége táján, Veszprém közelében, valószínűleg Sóly vidékén döntő vereséget szenvedett, maga is elesett a csatamezőn. Testét István parancsára felnégyelték és darabjait elrettentésül az ország négy különösen fontos várára — Győrött, Veszprémben, Esztergomban és Erdélyben — bizonnyal Gyulafehérvárott — szegezték ki.16 Szent Imre bihari (?) herceg, I. István király idősebb (?) fia 17 Valószínűleg 24 éves korában, 1031. szeptember 2-án, csütörtökön, állítólag egy tragikus vadászbalesetben, egy vélemény szerint a Bakony erdőségeiben, más, szintúgy erősen bizonytalan felvetés szerint bihari hercegsége területén, Igyfon erdejében vesztette életét, egy vadkan felöklelte. Székesfehérvárott, az atyja által alapított Szűz Mária-prépostság — még nem befejezett, s így fel sem szentelt — bazilikájában temették el. Kezdettől fogva, 1083-ban történt szentté avatása óta pedig még inkább megerősödött, kivételes tiszteletnek örvendő sírja fölé minden bizonnyal a XIV. század első felében szép, igényes kivitelű emlékkövet állítottak, előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében. In: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Az 1996. május 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai. Szerk.: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1996. 20-29. p. (a továbbiakban: Püspöki, 1996.). Elméletének meggyőző cáfolata: Szőcs Tibor: Nagyfejedelmeink temetkezési helyei az írott források tükrében. In: Belvedere Meridionale 21. (2009) 1-2. sz., 25-30. p. 15 Karácsonyi János: Még egy szó Koppány lázadásáról. In: Katholikus Szemle 27. (1913) 1064-1068. p.; Györffy György: Koppány lázadása. In: Somogy Megye Múltjából 1. (1970) 5-30. p.; Piti Ferenc: Koppány személyének és mozgalmának megítéléséhez. In: Somogy 30. (2002) 6. sz., 530-536. p.; Szabados György: Koppány — a megismerhetetlen Árpád-házi nagyúr. In: Valóság 52. (2009) 5. sz., 30-59. p. 16 CFH I. 614-615. p.; Képes Krónika. Ford. Bollók János. Bp., 2004. (Milleniumi magyar történelem. Források) (a továbbiakban: KK) 41. p.; Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I—II. Bp., 1899.2 (a továbbiakban: Pauler), Györffy, 2000. 119. p.; Kristó Gyula: Koppány felnégyelése. In: Századok 116. (1982) 959-968. p. 17 Szent Imre-Emlékkönyv. Szent Imre-Emlékkönyv halálának kilencszázados évfordulójára. Szerk.: Harsányi Lajos, Tordai Ányos. Bp., 1930.; Balanyi György: Szent Imre herceg történeti alakja. In: Katholikus Szemle 44. (1930) 3-12. p.; Katona Sándor: Szent Imre élete. Kalocsa, 1942.; Az ezeréves ifjú. Tanulmányok Szent Imre herceg 1000 évéről. Szerk.: Lőrincz Tamás. Székesfehérvár, 2007.; Szent Imre 1000 éve. Tanulmányok Szent Imre tiszteletére, születésének ezredik évfordulója alkalmából. Szerk.: Kerny Terézia. Székesfehérvár, 2007. (a továbbiakban: Szí). Zsoldos Attila: Szent Imre herceg. In: Szí 20-23. p.; Wertner, 1892. 58-59. p.; Vajay, 1967. 89-90. p.; Györffy, 2000. 374-375. p.