Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.

1. szám - Genealógia - Kádár Tamás: Az Árpád-házi uralkodók és az országlásuk idején hercegi címmel tartományi különhatalmat gyakorolt külhoni, fejedelmi származású előkelők, valamint azok családtagjainak elhalálozási és temetkezési adatai 997-1301 között

Kádár Tamás Az Árpád-házi uralkodók, Salamon király 51 Mintegy 35 éves korában, miután csatlakozott Cselga Al-Duna-vidéki besenyő vezérnek a Bizánc Birodalom bulgáriai, macedóniai, illetve thraciai területei elleni hadjáratához és nagy létszámú seregüket a bizánci hadsereg 1087 tavaszán, a Hadrianopolistól (ma: Edirne, Töröko.) délkeletre fekvő Chariupolis (ma: Hayrabolu, Töröko.) vidékén szétverte, a csatában maga is elesett. Egy másik forrásunk — a Képes Krónika tudósítása — szerint szerencsésen megmenekülvén a csatából, egy kisebb csapat élén eljutott a Dunához, amelyen átkelt a vlachok és besenyők fennhatósága alatti területre, majd felettébb rejtélyes, a mondák világát idéző körülmények között; állítólag társait elhagyva bement egy közeli erdőbe és ott nyomtalanul eltűnt. Egy kései — a Képes Krónikában is szereplő­­, bizonytalan hagyomány szerint Kálmán király idejében még feltűnt Magyarországon majd az isztriai Pola (ma: Pula, Horvátok) városába ment, ahol, vélhetően 1100 után, vezeklő remeteként fejezte be életét, és ott, a tengerparti, Szent Mihály és Szent Kelemen tiszteletére szentelt bencés kolostor templomában helyezték nyugalomra. Pola területéről előkerült egy, az övének tulajdonított, egyszerű kivitelű, kettétört sírkőlap is a következő felirattal: HIC REQUIESCIT ILLUSTRISSIMUS SALOMON REX PANNONIAE.52 Synadene bizánci úrnő. I. Géza király második felesége53 Csak nagyjából becsülhető életkorban, körülbelül 34-46 évesen, 1080 után hunyt el a Bizánci Birodalom területén (talán annak fővárosában), ahová megözvegyülését követően hazatért. Minden bizonnyal a Birodalomban temették el.54 51 Wertner, 1892. 128-130. p.; Kristó-Makk, 1996. 86-97. p.; Makk, 1987.; Makk Ferenc: Sa­lamon és a hercegek. Hatalmi harcok a XI. század második felében. In: A magyar történelem vitatott személyiségei 1. Bp., 2002. 39-60. p.; Kosztolnyik, 2006. 11-33. p. 52 CFH I. 643. p. II. 980., 1400. p.; KK 89-90. p.; Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Összegyűjt., ford.: Moravcsik Gyula. Bp., 1984. (a továbbiakban: ÁMTBF) 104-105. p.; IF 327-329., 406-107. p., 1770. jegyz.: Rokay Péter: Salamon és Póla. Újvidék, 1990. (Értekezé­sek, monográfiák 23.). Hankó, 2008. 211-213. p. 53 Wertner, 1892. 180-189. p.; Kerbl, Raimund: Byzantinische Prinzessinnen in Ungarn zwischen 1050-1200 und ihr Einflufi auf das Arpadenkönigreich. In: Dissertationen der Universitat Wien 143. Wien, 1979. (a továbbiakban: Kerbl, 1979.) 20-29., 55-57. p.; Vajay Szabolcs: Byzantinische Prinzesinnen in Ungarn. In: Ungarn Jahrbuch 10. (1979) 15-28. p. (a továbbiak­ban: Vajay, 1979.); Vajay, 2006. 33. p. 54 ÁMTBF 96. p.; Wertner, 1892. 189. p.; Kerbl, 1979. 55-57. p. 73

Next