Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XIX. évfolyam 2012.

3. szám - Heraldika - Csízi István: Magyar arisztokrata nők cimerhasználata a XVI-XVII. században

Heraldika Bánffy Erzsébet címere szerepel együtt az asszony pecsétjén." A Rákóczi-család következő generációjában is előfordul házassági címer: Erdődy Györgyné Rákóczi Erzsébet pecsétjén a fent említett egymásnak döntött pajzsos formában láthatók az Erdődy és a Rákóczi családok címerei az 1670-es évektől.12 További példák a század végétől sűrűsödnek,13 de nagyarányú elterjedésükre csak a következő században kerül sor. A férj és feleség címerének egymás mellé helyezése azonban már egy századdal korábban megjelent más jellegű tárgyakon, nevezetesen a síremlékeken.14 Érdekes módon a szakirodalom szerint ezen sírok egy része csak a feleségé, van olyan, amelyikben a házaspár nyugszik, és olyan is, amely elvileg csak a férj sírhelye. Az első ilyen síremlékek a Thurzó család tagjaihoz köthetők: az 1543-ban elhunyt Thurzó Elek sírján tűnik fel második felesége, kövendi Székely Magdolna címere. Az elrendezés szabályszerű házassági címert mutat: heraldikai jobb oldalon a Thurzó-címer heraldikai baloldalra fordult alakokkal, baloldalon pedig a Székely család angyal által tartott címere jobbra fordulva.15 A Bajmóc bárója címet birodalmi bárói címként 1550-től viselő Thurzó I. Bernát (Bernhard) — feltehetően az 1560-as években készült — síremlékére a bárói címmel együtt kapott négyest címerpajzs került.16 Viszont annak ellenére, hogy a címer korona alatt (részben benne) C[OMES/OMITISSA] betűvel, ld. Batthyány Borbála Batthyány Ádám­nak, Dobra, 1642. június 7., Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: Magyar Országos Levéltár), Batthyány család levéltára, Missiles, P 1314 (a továbbiakban P 1314) nr. 3166. 11 Czobor Alfréd: A Rákócziak címere és pecsétjeik. In: Turul, 49. (1935) 3-4. sz. 49-65. p., 53-54. pp. 12 Uo. 54. p. 13 Ld. Czobor Mária Regina és második férje, Johann Jacob Löwenburg házassági címerét, 19 mm-es ovális pecsét, Batthyány Ádámnak, Pozsony, 1687. április 29., MOL P 1314 nr. 9623. 14 Ezekre újabban átfogóan ld. Mikó Árpád: Késő reneszánsz és kora barokk síremlékek a Magyar Királyság területén (1540-1690). In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. század­ban. Szerk.: G­erényi Nóra - Horn Ildikó. Bp., 2005. 625-660. pp., illetve figyelemre méltó XVI-XVII. századi vonatkozásokkal Lővei Pál: Posuit hoc monumentum pro aeterna memoria. Bevezető fejezetek a középkori Magyarország síremlékeinek katalógusához. (Akadémiai dok­tori értekezés.) Bp., 2009. www.real-d.mtak.hu/381/l/Lovei_Pall.pdf 15 Ludiková, Zuzana - Mikó Árpád - Pálffy Géza: A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530-1700). In: Művészettörténeti Értesítő, 55. (2006) 2. sz. 327-110. p. 344. p., a leírás szerint Székely Magdolnát nem ide temették. 16 Ebben az első és negyedik mezőben a Thurzó családi címer, a második és harmadik mezőben három (2, 1) koronás felröppenő helyzetű pacsirta található. A pajzson két, egymással szembe forduló sisak, a jobb oldalin növekvő oroszlán, a bal oldalin egy koronás, felröppenő pacsirta

Next