Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXII. évfolyam 2015.

2015 / 4. szám - Tanulmányok - Bagi Zoltán: Pietro Bonhomo fogságba esése, fogsága és kiszabadulása

BAGI ZOLTÁN PÉTER PIETRO BONHOMO FOGSÁGBA ESÉSE, FOGSÁGA ÉS KISZABADULÁSA 1593. június 22-én a monyorókeréki Erdődy Tamás horvát-szlavón bán,­ Andre­as Freiherr von Auersperg károlyvárosi végvidéki főkapitány­ és Ruprecht von Eggenberg­ által vezetett császári-királyi csapatok megütköztek a Sziszek várát ostromló boszniai beglerbég seregével Ottaneknél a Száva és Odra folyók közti területen. A csata az oszmán haderő vereségével végződött, és itt lelte halálát Telli Haszán valamint a szultán testvérének fia, Mehmed hercegovinai bég is. A vereség hírére július 4-én összehívott szultáni tanács hadat üzent a császár­nak. III. Murád (1574-1595) kinevezte szerdárra Szinán nagyvezírt, és megbíz­ta a hadjárat megindításával, valamint vezetésével.­ A hadiállapot beálltával az isztambuli császári oratort — Friedrich von Krekwitzet — házi őrizetbe vették, és a követségi szállást bezárták. Július 23-án a bűnbaknak kikiáltott követet a csapatokat Isztambulon kívül gyülekeztető Szinán a táborába vitette, és bilincs­be verve magával hurcoltatta a hadjáratra is. Szenvedései csak 1593. november 28-án érhettek véget, amikor is Belgrádban testileg-lelkileg megtörve meghalt.­ Pietro Bonhomo, az orátor titkára szintén fogságba esett, de ő ellentétben ke­nyéradójával, kiszabadult. A továbbiakban az ő történetét kívánom bemutatni a rendelkezésemre álló források alapján. Bonhomoról, mint magánszemélyről nagyon kevés információ áll a rendel­kezésünkre. Nem tudjuk sem a születési, sem a halálozási dátumát, sőt születési helyével kapcsolatban is csak feltételezéseink lehetnek. Nem elképzelhetetlen, hogy Triesztből származott, ugyanis 1606. február 24-i keltezéssel az Udvari Haditanács a belső-ausztriai tartományokat kormányzó Ferdinánd főherceghez egy ajánlást írt Bonhomo részére, hogy a nevezett városban különböző ügyeit 1 Pálfffy, 1997­. 275. p.; Varga, 2012. 45-62. passim.; Varga, 2014. 243. p., 251. p. 2 Pálffy, 1997a. 282. p. 3 Zwiedineck-Südenhorst, ISIS.­, Pálffy, 1997b. 50. p. 4 Vö. Tóth, 2000. 78-82. p.; Fodor, 2001.399-104. p. 5 Krekwitz isztambuli működéséről, saját és a követség tagjainak sorsáról lásd: Seideln, 1711.; Loebl, 1914. 160-173.; Mitrovicei Vralislav, 1982.; Tóth, 2000. 68-71. p., 82-83. p.; Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Mainzer Erzkanzlerarchiv (MEA) Reichsakten (RA), Fase. 91. fol. 241.-25 v. FONS XXII. (2015) 4. sz. 411-428. p.

Next