Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) XXV. évfolyam 2018.

2018 / 3. szám - Tanulmányok - Umbrai Laura: A budapesti hatósági népkonyhák története az 1860-as évektől az első világháború kitöréséig

UMBRAI LAURA A BUDAPESTI HATÓSÁGI NÉPKONYHÁK TÖRTÉNETE AZ 1860-AS ÉVEKTŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG. A hatósági szegénygondozás rendszerének kialakulása Buda és Pest szegényeiről elsősorban a társadalom gondoskodott karitatív úton. Ebben a tevékenységben a vallási felekezetek és a különböző jótékony egyletek egyaránt részt vettek.­ Mindez mégsem a hatóságoknak szociális problémák iránti teljes érzéketlenségének bizonyítéka, hiszen a jótékony egyletek általában éppen egy-egy magas rangú hivatalos személy, vagy annak hitvese kezdeményezésére jöttek létre. Ők voltak azok, akik az irgalmasság jegyében, társadalmi tekintélyü­ket és kapcsolatrendszerüket latba vetve, az egylet tagjai közé invitálták a város előkelőségeit és tehetősebb polgárait.­ A városi hatóság feladatkörébe azonban sokáig egyáltalán nem tartozott bele a rászorultakról való gondoskodás, hiszen azt tétel­szerűen és a hagyományok szerint is a társadalom feladatának tekintet­ték. A hatósági szegénygondozás fogalma 1833-ban jelent meg.­ Ekkorra ugyanis már érzékelhetővé váltak Pesten és Budán annak a robbanásszerű és ciklikusan jelentkező népességnövekedésnek a társadalmi és gazdasági hatásai, melyek majd az egész 19. századot mind intenzívebben jellemezni fogják. A tömegek városba 4 Schuler Dezső: A hatósági nyílt szegénygondozás Budapesten, Budapest, 1935. 6. p. (Statiszti­kai Közlemények, 75/1), (a továbbiakban Schuler, 1935.) 1 A tanulmány az MTA posztdoktori kutató programja keretében az MTA BTK Történettudomá­nyi Intézetében folytatott kutatásaim eredményeként született. 2 Budán és Pesten az első általános jótékony célú egyesületek (a Budai Jótékony Nőegylet és a Pesti Jótékony Nőegylet) 1817-ben jöttek létre. Megalapításuk ösztönzője a napóleoni háborúk nyomában fellépő általános és elsősorban a városokban érzékelhető elszegényedés, illetve az ugrásszerű, főleg az alapélelmiszerek esetén érvényesülő áremelkedés. Lásd Horony Pálfi Au­rél­. A jótékony egyesületek működése Budapesten. Budapest, 1940, 9. p.(Statisztikai Közlemé­nyek 91/1.) (a továbbiakban Horony, 1940.)­­ Az említett két nőegyletet József nádor és felesége, Hermina alapította meg. A budai egylet elnöke gróf Sándor Vincéné, Szapáry Anna grófnő lett. A fő feladatokat (titkár, pénztáros, anyag és szertár gondozó) pedig magas rangú tisztviselők látták el. Az első nőegyleteknek a pénzbeli és természetbeni segélyosztás képezte a legfőbb célját, népkonyha alapításról azonban nem tudunk. Horony, 1940. 10. p. FONS XXV. (2018) 3. sz. 305-345. p.

Next