Kossuth Lajos: Kossuth Lajos összes munkái 11. Kossuth Lajos 1848-49-ben 1. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-49 - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1951)
I. Az országgyűlés előkészületei 1845–1947. nov. 10.
162 PEST, 1847 JÜNIUS 7 tájt, melyet a sociális tevékenységnek nyújtott a Tisza-szabályozás ügyében.10 Tanulságul szolgálhatna ezen ügy a kormánynak, hogy ha mi jót akar, annak kivitelében nincsen szüksége többségvadászati aggasztó maneuverekre, — az ellenzék férfias bizalommal és köszönettel nyújtanak neki segédkezet, oly bizalommal, mely még a kellő óvatosságról is örömest megfeledkezik. De mi a Tisza-szabályozás ügyét kivéve, alig találunk a kormánytevékenység megnyugtató egyéb jelenségeire. Látunk tevékenységet a sérelmes adminstrátori rendszer aggasztó behozatala körül, de az ennek behozatalára ürügyül vett törvényes rendszerezetnek nyomát sem tapasztaljuk; látunk a közigazgatási rendelkezéseken politikai mellékcélzatokat végig vonulni, s amannak természetes igényeit politikai pártoskodásnak alárendeltetni — ami nem oly ösvény, melyen a szabadsággal párosult rend fentartását eszközölni lehetne; de a közigazgatás körébeni visszaélések, s közéletbeni kicsapongások orvoslása körül azon pártatlan erélyt és tevékenységet nem tapasztaljuk, mely a politikai kaczérkodáson fölülemelkedve csak szigorú részrehajlatlanság által szolgálhat a kormány tekintélyének biztos támaszul. És látunk tevékenységet a kormányhatalom egyoldalú terjesztésére irányzott alkotmányellenes működésekben, de a sértett törvények sebeinek orvoslásában legkisebb tevékenységet sem tapasztalunk. Mindezek bizonnyal nem alkalmasak hitet kelteni, hogy a kormányzati politikában hazánk önálló nemzeti alkotmányos érdekeire nézve oly kedvező fordulat jött volna közbe, miszerint az ellenzéknek akár ellenőrség, akár pedig alkotmányos biztosítékokra s egyéb reformokra törekvés tekintetében szabad volna meglankadnia. — ellenben nagyon is alkalmasak azon fájdalmas meggyőződésre kelteni, hogy a múlt országgyűlés óta a kormány igazságos panaszainkat a jelenre nézve növelte, s a törvényszerű állapot bizonytalanságának érzetét öregbítette, jövendőre nézve pedig a hazafiúi aggodalmakat súlyosbította. De a helyzetnek constatkrozása szempontjából még azt sem hagyhatjuk érintetlenül, hogy legújabban egy párt keletkezett, magát „Conservativ“-nek nevező, mely magát elvben és irányban a mostani kormánnyal azonosultnak hirdeti, ,,Érezte mindent, ellene semmit“ vallja jelszónak, de követeli hogy a kormány mindenben csak az ő segedelmével éljen; — és az ellenzéknek, minden transigálást kizárva, hadat izén, s hogy ezt izenhessen, arról gyanúsítja, mintha „Semmit a kormány mellett, mindent ellene“ volna jelszava, és e hadüzenet mellett, minden javítást egyedül a kormánytól vár, de megkívánja, hogy ez a többséget egyedül csak akkor respectálja, ha hogy az övé leszen, — és az ellenzéktől még a kezdeményezés hivatását is megtagadja; maga pedig nem az ország függetlenségét biztosító 1790 : 10. t. czikket, hanem ezzel ellenkezőleg valami birodalmi egység szemügyön tartását tűzi ki egyik vezéreszmének; — és ily szellemű elveit nyilatkozatba foglalja; és azoknak alapján magát országos párttá organizálja, s a megyei végzésekbe, követ- és tisztválasztásokba párterővel befolyni, és e befolyást személyek és dolgok iránti 10 A kormány Széchenyi szakadatlan sürgetésére évi 100.000 forintot ígért a Tisza-szabályozás végrehajtására, de az összeg kifizetése mindenkor Kübeck kamaraelnök önkényétől függött.