Forbes, 2017. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)

2017-02-01 / 2. szám

forma, 2016 végén hatvanmilliárd forintra nőtt a nyereménybetétek állománya az OTP Banknál. 1956 után Az autó mint nyeremény ötlete nyilvánvalóan zseniális volt, főleg 1956-ban (akkor még a lottóval és nem betétkönyvvel). A forra­dalom leverése után a hatalom egyrészt a megtorlással volt elfog­lalva, másrészt viszont hamar rá­jöttek, hogy engedményeket kell tenni az egyszerű embereknek, és hangulatjavító intézkedésekkel lehet a leggyorsabban elfogadottá tenni a rendszert. Már nem tiltották, sőt egy idő után támogatták is az anyagi javak felhalmozását, és valóban egyre menőbb lett például különféle modern háztartási gépeket venni. Pár év alatt aztán az autó lett az egyik legkomolyabb státusszim­bólum, ezért nem meglepő, hogy fél évtized múltán a lakosság hosszú tömött sorokban hordta csekélyke megtakarítását gépko­­csinyeremény-betétkönyvbe. A ma is ismert és működő ötös lottó elindításáról 1956 végén született döntés, de nemcsak a számok eltalálásával lehetett nyerni, hanem tárgynyeremény­sorsolásokat is tartottak. Nagy­jából a rendszerváltásig műkö­dött az a rendszer, hogy havonta kisorsolták, melyik hét nyeretlen szelvényei vesznek részt a tárgy­­nyeremény-sorsoláson, és ezek között talált gazdára sok értékes dolog a hűtőszekrénytől a fényké­pezőgépen át a lovas szekérig. A főnyeremény hamar min­denki örök vágya, az öröklakás lett - ezek kimondottan erre a célra épült tömbökben voltak, ma is lottóháznak becézik őket a második legnagyobb nyere­ménynek az autó számított. Már a lottó legelső jutalomsorsolásán, 1957 áprilisában gazdára talált egy kocsi, a Wartburg 311-est egy 13 éves vidéki fiú nyerte meg. Az autót eladták, árából Pestre tudtak költözni az ott dolgo­zó apához, újra együtt lehetett a család. Az első gépkocsinyeremény­­betétkönyvet 1961-ben bocsátotta ki az Országos Takarékpénztár, konstrukcióját időt állóan profi módon sikerült belőni. A hatva­nas években, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény volt autókra, az állami bank a gépjárműeséllyel tömegesen tudta olyanok pénzét MUHmnm­m­ a mcm Árváim Olyan&a mm isida ]@ mm, mm a is a mmm as­ciiRT is magához szívni, akik simán ka­matra nem adták volna neki oda a megtakarításaikat. Ügyes húzás volt, hogy bemutatóra szólt, senkit sem érdekelt, hogy ki és mennyi pénzt tett bele - termé­szetesen a nyerési esély a címlet­tel arányosan nőtt, nő ma is. A dinamikusan növekvő állomány miatt egyre nagyobb nyereményalap képződött, egyre több autót verhettek dobra a ne­gyedévente tartott sorsolásokon. Sokáig öt- és tízezer forintos címletek álltak rendelkezésre, a megnyert autó átvételére egy hónapot adtak. Viszont miközben a lottón nyert tárgyakról át nem vétel esetén egy idő után le kellett mondania a nyertesnek, a gép­­járműnyeremény-betéttel nyert autó pénzbeli értékéért bármikor lehetett, sőt a mai napig lehet jelentkezni. Rászállt az APEH Ebből fakadnak olyan vicces re­kordok, mint például a legkésőbb átvett nyereményé. 2007 májusá­ban sétált be az OTP-be egy sze­rencsés (vagy más nézőpontból szerencsétlen), jelezve, hogy az 1975 novemberében tartott sor­soláson egy Wartburg Limousine jutott neki. 32 év elteltével persze az autó korabeli 74 ezer forintos értéke annyira már nem lehetett boldogító. Voltak viszont, akiket Fortuna többször is arcon csókolt. A legmázlistább sorozatnyertes ötször mehetett a Merkúrba kocsit átvenni, olyanra pedig több példa is van, hogy a férj és a feleség is nyert egy-egy verdát. A névtelenség velejárója viszont az is, hogy a bank nem tudja értesíteni a nyer­teseket. Aki nem figyeli a sor­solások eredményét, lemarad a kocsiról vagy a pénzről. Van olyan betétkönyv, amivel kétszer is nyertek 11 év kü­lönbséggel, de tulajdonosa egyik alkalommal sem jelentkezett. A legrégebbi át nem vett nyere­mény egy olyan Wartburg, amit a 17. sorsoláson, 1965. augusztus 20-án húztak ki. Nem véletlen, hogy az új kenyér ünnepével kapcsolták össze a sorsolást. A 60-as és 70-es években jellemző volt, hogy népünnepéllyé váltak a sorsolá­sok, a korabeli szórakoztatóipar sztárjai léptek fel ezeken a sok ezer embert megmozgató ren­dezvényeken. Később aztán a pi­acon levő betétkönyvmennyiség folyamatos emelkedése kikény­szerítette a sorsolás gépesítését, ez 1980-ban következett be. Abban azonban egészen 1987- ig nem volt változás, hogy évről évre stabilan nőtt a betétállo­mány és a kisorsolt autók száma is. Akkor viszont történt valami, és sok éves lejtmenet kezdődött. 2017. FEBRUÁR FORBES I 65

Next