Forbes, 2017. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám)
2017-02-01 / 2. szám
forma, 2016 végén hatvanmilliárd forintra nőtt a nyereménybetétek állománya az OTP Banknál. 1956 után Az autó mint nyeremény ötlete nyilvánvalóan zseniális volt, főleg 1956-ban (akkor még a lottóval és nem betétkönyvvel). A forradalom leverése után a hatalom egyrészt a megtorlással volt elfoglalva, másrészt viszont hamar rájöttek, hogy engedményeket kell tenni az egyszerű embereknek, és hangulatjavító intézkedésekkel lehet a leggyorsabban elfogadottá tenni a rendszert. Már nem tiltották, sőt egy idő után támogatták is az anyagi javak felhalmozását, és valóban egyre menőbb lett például különféle modern háztartási gépeket venni. Pár év alatt aztán az autó lett az egyik legkomolyabb státusszimbólum, ezért nem meglepő, hogy fél évtized múltán a lakosság hosszú tömött sorokban hordta csekélyke megtakarítását gépkocsinyeremény-betétkönyvbe. A ma is ismert és működő ötös lottó elindításáról 1956 végén született döntés, de nemcsak a számok eltalálásával lehetett nyerni, hanem tárgynyereménysorsolásokat is tartottak. Nagyjából a rendszerváltásig működött az a rendszer, hogy havonta kisorsolták, melyik hét nyeretlen szelvényei vesznek részt a tárgynyeremény-sorsoláson, és ezek között talált gazdára sok értékes dolog a hűtőszekrénytől a fényképezőgépen át a lovas szekérig. A főnyeremény hamar mindenki örök vágya, az öröklakás lett - ezek kimondottan erre a célra épült tömbökben voltak, ma is lottóháznak becézik őket a második legnagyobb nyereménynek az autó számított. Már a lottó legelső jutalomsorsolásán, 1957 áprilisában gazdára talált egy kocsi, a Wartburg 311-est egy 13 éves vidéki fiú nyerte meg. Az autót eladták, árából Pestre tudtak költözni az ott dolgozó apához, újra együtt lehetett a család. Az első gépkocsinyereménybetétkönyvet 1961-ben bocsátotta ki az Országos Takarékpénztár, konstrukcióját időt állóan profi módon sikerült belőni. A hatvanas években, az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény volt autókra, az állami bank a gépjárműeséllyel tömegesen tudta olyanok pénzét MUHmnmm a mcm Árváim Olyan&a mm isida ]@ mm, mm a is a mmm asciiRT is magához szívni, akik simán kamatra nem adták volna neki oda a megtakarításaikat. Ügyes húzás volt, hogy bemutatóra szólt, senkit sem érdekelt, hogy ki és mennyi pénzt tett bele - természetesen a nyerési esély a címlettel arányosan nőtt, nő ma is. A dinamikusan növekvő állomány miatt egyre nagyobb nyereményalap képződött, egyre több autót verhettek dobra a negyedévente tartott sorsolásokon. Sokáig öt- és tízezer forintos címletek álltak rendelkezésre, a megnyert autó átvételére egy hónapot adtak. Viszont miközben a lottón nyert tárgyakról át nem vétel esetén egy idő után le kellett mondania a nyertesnek, a gépjárműnyeremény-betéttel nyert autó pénzbeli értékéért bármikor lehetett, sőt a mai napig lehet jelentkezni. Rászállt az APEH Ebből fakadnak olyan vicces rekordok, mint például a legkésőbb átvett nyereményé. 2007 májusában sétált be az OTP-be egy szerencsés (vagy más nézőpontból szerencsétlen), jelezve, hogy az 1975 novemberében tartott sorsoláson egy Wartburg Limousine jutott neki. 32 év elteltével persze az autó korabeli 74 ezer forintos értéke annyira már nem lehetett boldogító. Voltak viszont, akiket Fortuna többször is arcon csókolt. A legmázlistább sorozatnyertes ötször mehetett a Merkúrba kocsit átvenni, olyanra pedig több példa is van, hogy a férj és a feleség is nyert egy-egy verdát. A névtelenség velejárója viszont az is, hogy a bank nem tudja értesíteni a nyerteseket. Aki nem figyeli a sorsolások eredményét, lemarad a kocsiról vagy a pénzről. Van olyan betétkönyv, amivel kétszer is nyertek 11 év különbséggel, de tulajdonosa egyik alkalommal sem jelentkezett. A legrégebbi át nem vett nyeremény egy olyan Wartburg, amit a 17. sorsoláson, 1965. augusztus 20-án húztak ki. Nem véletlen, hogy az új kenyér ünnepével kapcsolták össze a sorsolást. A 60-as és 70-es években jellemző volt, hogy népünnepéllyé váltak a sorsolások, a korabeli szórakoztatóipar sztárjai léptek fel ezeken a sok ezer embert megmozgató rendezvényeken. Később aztán a piacon levő betétkönyvmennyiség folyamatos emelkedése kikényszerítette a sorsolás gépesítését, ez 1980-ban következett be. Abban azonban egészen 1987- ig nem volt változás, hogy évről évre stabilan nőtt a betétállomány és a kisorsolt autók száma is. Akkor viszont történt valami, és sok éves lejtmenet kezdődött. 2017. FEBRUÁR FORBES I 65