Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1975 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1975-03-01 / 1. szám
AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA Köszöntjük pártunk XI. kongresszusát Pártunk kongresszusa 1975. március 17-én kezdte meg munkáját. Egy ilyen, a párt életét és további fejlődését lényegesen befolyásoló esemény kapcsán, sok gondolat ötlik fel az emberben, közöttük közhelynek „arany igazságnak” tűnő gondolatok is. Az MSZMP kommunista típusú párt, amelynek programját és gyakorlati tevékenységét a marxizmus—leninizmus elvei vezérlik. Feladatának tekinti, hogy céljairól, a párt előtt álló feladatokról nap mint nap meggyőzze tagságát és a pártonkívülieket. Különösen a kongresszusra készülés idején feltárja, hol tart céljai megvalósításában, milyen erők játszotak szerepet az elért eredmények kivívásában, melyek voltak az akadályozó, fékező tényezők, mik a további tennivalók. A XI. kongresszust közvetlenül előkészítő időszakban a Központi Bizottság, a párt tagsága, az egész közvélemény elé tárta számvetését a végzett munkáról, minősítést, cselekvő támogatást, és véleményt kért a párt eddigi tevékenységéről. Pártunk a lenini munkastílus szellemében, minden párttag felelősségérzetére számítva, arra ösztönözte, és ösztönzi tagjait, hogy szóljanak bele az országos politikába, vegyenek részt az elkövetkező évek céljainak kimunkálásában. Teszi ezt azért, hogy az elvégzett munka igényes, elméleti elemzése révén a gyakorlat vezérfonalául szolgáló klasszikus alapelveket újra és újra szembesítse a gyakorlattal; azért, hogy a jövő érdekében időről időre szembenézzen a múlttal; hogy mindenkor alkotó választ adjon a szocialista építés új és új kérdéseire; hogy szüntelenül megújítsa, gazdagítsa a dolgozó tömegek cselekvő támogatását élvező pártpolitika fő vonalát. De teszi ezt azért is, hogy a párt „törzsgárdája”, és azok is, akik az előző kongresszus óta lettek elkötelezett harcosai a marxizmus—leninizmus eszméinek, az azt kifejező politikának, tudják, értsék mit miért történik, mit miért kell erősíteni, hol milyen területen kell újítani, melyek az elkövetkezendő esztendők feladatai. Az ilyen gyakorlat a szocializmus viszonyai között, a hatalomra került munkásosztály kormányzó pártja számára az önkontroll elvégzését is jelenti, amit helyette a proletárdiktatúra egyetlen más szervezete, vagy intézménye el nem végezhet. Az alkotó véleménycserének adtak keretet azok a XI. kongresszust előkészítő dokumentumok, amelyeket a Központi Bizottság 1974. november 20-i ülése megvitatott elfogadott és közzétett. A kongresszust előkészítő párttaggyűlések, pártértekezletek tapasztalataiból, a pártonkívüliek különböző csoportjainak megnyilvánulásaiból , és különösen a XI. kongresszus tiszteletére szervezett szocialista munkaverseny eredményeiből tudjuk, hogy a véleménycsere egyértelműen igazolta: „Párttagságunk, egész népünk egyetértését, cselekvő támogatását fejezte ki pártunk politikájával és azt igényelte, hogy a XI. kongresszus erősítse azt meg, még következetesebben szerezzen annak érvényt.” Sokan talán nem tudják szavakban megfogalmazni politikánk fő vonalának elveit, de tapasztalataik alapján tudják, az életkörülmények alakulásából, érzékelik, hogy ez a politika a létbiztonságot, a nyugodt, jó közérzetet, a szocialista közösséghez való tartozást, a békét, a biztos jövőt képviseli. Ezért kérik megerősítését, továbbfejlesztését, ezzel fejezték ki egyetértésüket, cselekvőkészségüket. A politikát emberek alakítják és emberek hajtják végre. A jó, a helyes politikát is meg kell ismertetni és el kell fogadtatni, biztosítani egységes, helyes értelmezését, gyakorlati végrehajtását. Ehhez a párt és a párt által vezetett állami, társadalmi szervek összehangolt, politikai felvilágosító, szervező, ellenőrző munkája kell. A Politikai Főiskola a párt olyan intézménye, amelynek feladata a szocializmus ügyének szolgálatára kész káderek képzése, továbbképzése. Azok, akik ebben az intézményben tanulnak, mindenekelőtt pártfeladatot teljesítenek, egyfajta szolgálatra — a párt és a nép ügyének szolgálatára — készülnek, ismereteik, tapasztalataik gyarapításával. A főiskola tantestületének megtisztelő kötelessége, hogy legjobb tudását adva, kommunista példamutatást tanúsítva segítse a párt ügyéért, a nép szolgálatára kész káderek marxista—leninista képzését, továbbképzését, nevelését. A párt XI. kongresszusa után elsőrendű feladatunk lesz megismerkedni, meggyőződéssel elfogadni és a gyakorlatban végrehajtani, azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk most ülésező kongresszusa határozataiban megjelöl. Kívánjuk, hogy pártunk XI. kongresszusa alkotó szellemben, jól végezze el feladatát. Készek vagyunk arra, hogy határozatainak végrehajtásában, legjobb tudásunk szerint, cselekvően részt vegyünk. Vígh Lajos PB. titkár VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA 1 FORINT 1975. MÁRCIUS . 1: . hi1 Felkészülten, elkötelezetten Beszámoló a főiskolai küldöttértekezletről, az új pártbizottság megválasztásáról Mozgalmas heteket, hónapokat éltek főiskolánk pártalapszervezetei, kommunistái decembertől februárig. Miként az országban annyi más üzemben, hivatalban és intézményben, nálunk is ebben az időszakban kerültek sorra a kongresszusi dokumentumokat megvitató, a vezetőségek újjáválasztására hivatott taggyűlések, s ezt a sort zárta február 7-én, az MSZMP Politikai Főiskolájának pártértekezlete. Csak sajnálhatjuk, hogy a Fórum megjelenési sajátosságaiból adódóan nem keríthettünk sort a párt XI. kongresszusa alapvető dokumentumairól az alapszervezetekben folytatott, rendkívül mélyreható, elemző vita részletes ismertetésére a maga idején. Megérte volna. A párttagságot jellemző magas fokú elméleti felkészültség, ugyanakkor részletes életismeret rendkívül sok tartalmas, a pártélet valamennyi területét felölelő véleményben, hozzászólásban tükröződött. Az alapszervezetek kommunistáinak döntő többsége megfontoltan tanulmányozta különösen a nyilvánvalóan valamennyiünk jövőjét formáló kongresszusi irányelveket, nem különben a párt belső életét hosszú távon is befolyásoló szervezeti szabályzat-tervezetet. Mindkét alapdokumentumhoz számos kiegészítő, módosító javaslatot tettek a párttagok. Közülük sokat az alapszervezetek mint közösségi álláspontot továbbítottak pártbizottságunkon keresztül magasabb párttestületek elé. Most, amikor néhány nap múlva már a kongresszus határozataival ismerkedhetünk meg, mindenképpen érdekes feladata lehet alapszervezeteinknek, hogy a tegnap volt vitában elhangzottakra visszatérjenek. Főiskolánk kommunistáinak küldöttértekezletét a mandátumának végéhez érkezett végrehajtó bizottság tagja, Forgó Tibor III. évfolyamos hallgató nyitotta meg. A végrehajtó bizottság írásban kiadott javaslata alapján a küldöttek megválasztották a pártértekezlet tisztségviselőit. A küldöttértekezlet elnökségébe választották: Nemes Dezső akadémikust, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, főiskolánk rektorát, Tömpe Jánost, a XIV. kerületi pártbizottság titkárát, Simon Ferencet elnökké, dr. Perlaki Gyulánét, a pártbizottság titkárát, Demeter Piroska II. éves hallgatót, Balogh Györgyné elvtársnőt. A jelölő bizottság elnökévé dr. Erdődi Józsefet, tagjaivá: dr. Takács Istvánt, Molnár Imrénét, Balogh Jánost, Márkusz Istvánt választották meg a küldöttek. A szavazatszedő bizottság elnökének Bernáth Györgyöt, tagjainak dr. Babirák Ilonát, Klug Lajost, Podolák Györgyöt, Meggyesfalvi Istvánnét választották. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének tisztét Csala József IX. éves hallgatóra bízta a küldöttértekezlet; e munkabizottságnak tagja lett még: dr. Szalai Béláné, Lintner Ferencné. A munkabizottságok megválasztását követően Simon Ferenc elvtárs méltatta a kül-A legutóbbi, 1970-es pártértekezlet 11 pontban foglalta össze a kongresszusi időszak legfontosabb tennivalóit. E határozatok végrehajtását időről időre ellenőrizte a pártbizottság, s most elmondhatjuk: teljesítette párttagságunk mindazokat a feladatokat, amelyeket a főiskola kommunistáinak legmagasabb szintű irányító testülete meghatározott. Az elmúlt négy évben tovább fejlődött a főiskola oktató-nevelő munkája, emelkedett a színvonal. Figyelembe véve a megnövekedett igényeket, folyamatosan születtek intézkedések az oktatás hatékonyságának növelésére. Új jegyzetek, tankönyvek kerültek kiadásra, az irodalomjegyzék valamennyi oktatott tárgyból rendszeresen felülvizsgálatra került, s ha erre a szaktudományos eredmények lehetőséget adtak, a tanszékek a kötelező vagy ajánlott művek közé besorolták a legfontosabb új alkotásokat. Igen jelentős mértékben növekedett a főiskolán a tudományos munka szerepe, becsülete. Kiszélesedett a politikai és gyakorlati élet szempontjából fontos témák kutatása, növekedett a tanári kar aktivitása a tudományos és közéletben, az aktuális társadalmi kérdések vitájában. Nőtt a publikációk száma, s ez tükröződik abban is, hogy az elmúlt években több tanárunk szerzett tudományos fokozatot. Mindezek következtében bízvást elmondhatjuk: főiskolánkon biztosítottak a jó oktató-nevelő munka feltételei. Annál is inkább, mert számottevő mértékben javultak az oktatás tárgyi feltételei is. Fontos feladatként jelölte meg az 1970-es pártértekezlet az oktató-nevelő munka pártpolitikai eszközökkel való segítését. E téren is eredményekről adhatunk számot. Pártbizottságunk megkülönböztetett figyelmet fordított valamennyi alapszervezet ez irányú tevékenységére. A téma napirendre tűzésekor mindig abból indultunk ki: a főiskolán nem egyszerűen marxista—leninista ismeretedöttértekezlet jelentőségét. Egyebek mellett szólt arról a rendkívül nagy felelősségről, amely két kongresszus közötti években végzett munka megítéléséből a küldöttértekezletre hárul. Emlékeztette a küldötteket arra, hogy az őket megbízó taggyűlések részletes útmutatással szolgáltak arra nézve, hogy segítsék elő a pártértekezlet munkáját, járuljanak hozzá felszólalásaikkal ahhoz, hogy a megválasztásra kerülő pártbizottság hosszú távra szóló munkaprogramot kapjon a küldöttértekezlettől. Jelentést tett a taggyűlés elnöke arról is, hogy a megválasztott 85 küldött közül nyolcvanan vannak jelen, öten betegség miatt maradtak távol. Ezt követően dr. Perlaki Gyuláné, a pártbizottság titkára mondotta el a több mint négy esztendeig funkcionált testület beszámolóját, bet kell nyújtani, hanem céltudatos hatékony eszmei, politikai nevelőmunkát kell kifejteni. Hallgatóink nagy többsége is azzal a várakozással érkezik hozzánk, hogy itt a marxizmus—leninizmus tudományos megismerésén túl fejlődjön általános eszmeiségük, erkölcsi meggyőződésük, magatartásuk, egész személyiségük. Ez az elvárás rendkívül nagy — úgy is lehet mondani, hogy a lehetséges legnagyobb — követelményt állítja tanáraink elé. S ha e maximális célkitűzésnek még nem is mindig, és nem is mindenki tud eleget tenni, az elmúlt évek eredményei ezen a téren is kézzelfoghatóak. Levonhattuk ezt a következtetést többek között a hallgatói alapszervezetek beszámoló taggyűlésein elhangzott számos felszólalásból, amelyekben elmondták a hallgatók: az osztályban tanító tanárokkal, osztályfőnökeikkel sikerült emberi, elvtársi munkakapcsolatot is teremteniük. S ez értékelésünk szerint előnyösen meghaladja a tanár—hallgató kapcsolat hagyományos tartalmát. Pártalapszervezeteink nevelő tevékenységét értékelve a pártbizottság beszámolójában többek között az alábbiak hangzottak el: Az ide vonatkozó pártbizottsági határozat megszületése óta jelentősen javult, tudatosabbá vált az alapszervezetek nevelőmunkája. Előtérbe került a politizálóbb, aktívabb légkör megteremtése, elsősorban a hallgatók között. S bár e területen is vannak elismerést érdemlő eredmények, elégedettségre nincs okunk. Mindenek előtt azért, mert a számos kezdeményezés ellenére sem mondható még általánosnak, minden alapszervezetre jellemzőnek a politikai viták rendezése, a napi események rendszeres figyelemmel kísérése. S ez különösen abban az összefüggésben elgondolkodtató, hogy hallgató elvtársaink többsége a napi politikában jártas, abban tájékozott pártmunkásként érkezik főiskolánkra. Semmi esetre sem nyugodhatunk bele, hogy a tanulás három esztendeje alatt — miközben a klasszikus irodalom tanulmányozása révén látókörük kiszélesedik — éppen az aktuális, tömegeket foglalkoztató kérdésekben bizonytalanodjanak el. Pártbizottságunk a főiskolai vezetéssel karöltve többször is foglalkozott e témával. Megszerveztük az új párthatározatokról szóló tájékoztatókat, kezdeményeztük politikai vitakörök, konzultációk szervezését. Most a sor mindenképpen hallgatóinkon van. Mindenekelőtt az alapszervezetek vezetőségeinek kell kezdeményezniük az osztályközösségek jellegének, magatartásának kedvező változását. Javasoljuk azonban azt is, hogy főiskolai szervezésben az eddiginél gyakrabban kerüljön sor politikai tájékoztatókra, az ország életében jelentős kérdésekben való konzultálásra. Amennyiben erre lehetőség kínálkozik magas állami vagy párttisztségben dolgozó elvtársak meghívásával. Feladataik természeténél fogva a hallgatói pártalapszervezetek munkájának erős oldala a tanulmányi munka segítése sajátos, a pártmunkára jellemző eszközökkel. A legtöbb közösség rendszeresen értékeli tagjainak tanulmányi munkáját, s ha erre szükség mutatkozik, személyre szólóan, konkrétan bírálnak is a taggyűléseken. Örvendetes változásnak tekintjük, hogy e téren ma már nem pusztán a vizsgán szerzett érdemjegy a minősítés alapja. Mind gyakrabban hangzik el taggyűléseken a szemináriumi aktivitást elismerő, a passzivitást jó szándékkal bíráló megnyilatkozás. Nagy alapossággal elemezte a pártbizottság beszámolója a főskolán folyó kulturális nevelőmunkát. Megállapította többek között, hogy e téren a főiskolán dolgozó minden társadalmi szervezetnek, a pártalapszervezeteknek és a tanszékeknek is fontos tennivalóik vannak. S miközben megállapította és felsorolta az e téren elért eredményeket, felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben még rendszer (Folytatás a 2. oldalon.) A PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁBÓL Dr. Perlaki Gyuláné a pártbizottság beszámolóját mondja