Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1979 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1979-03-01 / 1. szám

AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1979. MÁRCIUS ÁRA: 1 FORINT A KISZ-esek munkája A Kommunista Ifjúsági Szövetségben az egész mozgalmi év tevékenységét a beszámolás, a tapasztalatok összegezésé­nek időszaka követi. Ennek első eseménye 1979-ben is a KISZ- alapszervezet beszámolója volt a párt-végrehajtó bizottságnak. A KISZ-esek eredményes tevékenységről adhattak számot, és a javítani való munkaterületek, tevékenységi formák meg­ítélésében is összecseng tenni akarásuk a párt-végrehajtó bizott­­ság részéről megjelöltekkel. Már negyedik esztendeje eredményesen adják meg a KISZ- tagok politikai képzését, amelynek formája a politikai vitakör. A havonta­ megtartott foglalkozásokon általában 12—15-en je­lennek meg és gondolatokat cserélnek az aktuális politikai kérdésekről. Pezsdítően hatott a résztvevők munkájára, hogy a megvitatott témák nagy részét a fiatalok kezdeményezé­sére, igényeire építve választották ki. Az ifjúságmozgalmi feladatok megoldásához minden év­ben jó lehetőséget kínálnak nemzeti ünnepeink, a nemzetközi kommunista és ifjúsági mozgalom évfordulói. A KISZ-tagok részvétele e rendezvényeken, a faliújság szerkesztése, elkészí­tése, az anyaggyűjtés a forradalmi múlt, forradalmi elődeink helytállásának megismerését segítik. A KISZ IX. kongresszusa a KISZ-szervezetek számára ki­emelt fontosságú feladatnak jelölte meg a fiatalok szabad ideje hasznos eltöltésének megszervezését. A politikai, köz­életi tevékenység, a társadalmi, honvédelmi és sportmunka, a tartalmas, célirányos kulturális és klubtevékenység a fiatalok szabad ideje eltöltésének eredményesen alkalmazható moz­galmi keretei. A főiskola KISZ-alapszervezete a társadalmi munka szer­vezésében elismerésre méltó erőfeszítéseket tett, melynek ered­ményei számos területen érzékelhetők. Csepeli testvérszerve­zetükkel együtt kétszer vettek részt hasznos, termelést segítő munkaakcióban, kétnapos szüreten dolgoztak, rendszeresen kezdeményeznek hulladékgyűjtési akciót, a főiskolán már nem, de másutt még használható könyvek válogatását végezték el. A kulturális élet élénkülését segítette elő az ifjúsági klub létrehozása és működtetése, a KISZ-élet központjává vált. Be­fogadóképességénél, hangulatos berendezésénél fogva jó feltéte­leket nyújt az alapszervezet programjainak megrendezéséhez. A vezetőség és a tagság él ezzel a lehetőséggel. A korábbinál gyakrabban hívnak meg hallgatókat is.­­ Az egyéni feladatvállalások között jelentős helyet foglal el a sport. A­ főiskolán ennek lehetőségei az átlagosnál jobbak. A KISZ-alapszervezet nevelő munkája eredményességének legfontosabb mutatója, hogy hány fiatal érik kommunistává. Az elmúlt években rendszeresen ajánlott a taggyűlés fiatalo­kat a pártba. (3 év alatt nyolcat.) Javult a KISZ-taggyűlés javaslattevő, ajánló munkája, nőtt a felelőssége. A felvételek előkészítését, a fiatalok felkészítését a pártalapszervezetekkel összehangoltan oldják meg. Az értékelés a következő mozgalmi évek feladatainak ter­vezéséhez is alapot ad. A KISZ KB akcióprogramjára építve az alapszervezet legfontosabbnak azt tartja, hogy: — javítsa tovább a politikai képzés színvonalát. A már jól bevált politikai vitakör formát olyan irányban fejleszti, hogy a vitajelleg erősödjön, a vitás nézetek tisztázására nyíl­jon nagyobb lehetőség; — ápolja tovább és tegye rendszeresebbé a csepeli testvér­szervezettel, meglevő kapcsolatokat; a társadalmimunka-akciók szervezése mellett — a lehetőség szerint — bővítse kulturális, politikai akciókkal is; — valósítsa meg a tematikus klubfoglalkozások rendsze­rét; ennek során a klubfoglalkozások tartalmi gazdagságának növelése érdekében jobban építsen a mozgalmi év során adódó politikai ünnepekre, évfordulókra; — a párt-végrehajtó bizottság által elfogadott értékelő elemzést, a feladatokat a KISZ-vezetőség beépíti az elmúlt mozgalmi év akcióprogramjának értékelésébe és a következő éves programjába. Boros Béla ifjúsági felelős Illyés Gyula: Feleség Veled jó, veled jó a mező, a folyó, meg a szél, meg az éj, meg minden, ami él. Ha fele nem tiéd, ízetlen az ebéd, a nap, a letűnő, a harag, a jövő. Amihez csak érek, válik ketté rögtön, két részre a földön: egybefűzni véled. Ha fele nem tiéd, kevés a föld, az ég, nemz a nyár, meg a tél, meg a dél, meg az éj, a múlt, a kikelet, a kisgyerek. 19?9 Mat 1 4 nőnap alkalm­ából Szeretettel köszön­ti a dolgozó, tanuló asszonyokat, édesanyákat és lányokat a Főiskolai Pártbizottság a Rektori Tanács a Szakszervezeti Bizottság és a Fórum Szerkesztő Bizottsága Nemzetközi konferencia az Egyesült Államok külpolitikájáról Dr. Szántó György, a nemzet­közi politikai tanszék vezetője előadást tart Főiskolánk hét szocialista ország küldötteinek, valamint a Béke és Szocializmus képvi­selőjének volt vendéglátója február 6. és 9-e között. A bolgár, a csehszlovák, a len­gyel, a mongol, az NDK, a szovjet, a vietnami testvér­párt főiskoláinak, felső szintű oktatási intézményeinek taná­rai és kutatói gyűltek össze tudományos eszmecserére. Vendégeink, együtt a főisko­la érintett tanáraival, a hazai Amerika-kutatás különböző műhelyeinek képviselőivel és szakértőivel, a megyei oktatá­si igazgatóságok meghívott ta­náraival, a 6. szemeszteren nemzetközi politikára szako­sodó végzősökkel plenáris ülé­seken és szekciókban vitat­koztak az amerikai külpoliti­ka állandó és változó elemei­nek összefüggéseiről. Konferenciánk egyidejűleg több cél elérésére törekedett. Nemcsak arról volt szó, hogy megismerjük egymás kutatási eredményeit és kicseréljük ta­pasztalatainkat az amerikai külpolitika osztály felfogású oktatásáról és az imperialista stratégia leleplezésének pro­pagandájáról. Kerestük az amerikai külpolitika mozgató erőinek — osztályhátterének — változásait, s azok össze­függését a stratégiai és takti­kai célkitűzésekkel. Ez jelle­mezte a bevezető magyar elő­adást is, amely értelemszerűen egyezett az amerikai külpoli­tikáról az 5. szemeszteren ok­tatott téma alaptételeivel. Ez­zel párhuzamosam vizsgáltuk, hogyan biztosítja az ideológia síkján az amerikai uralkodó osztály az expanzív és anti­­kommunista célok elérését. Az amerikai külpolitika általános kérdései között kiemelt hang­súllyal szerepelt a szovjet— amerikai viszony meghatározó jellege a nemzetközi kapcso­latok egészében. A plenáris ülés sokoldalú vitát, majd alapvető n­ézet­­azonosságú következtetéseket eredményezett. Egyetértettünk abban, hogy az imperializmus külpolitikájának osztálycéljai és osztályfeladatai nem vál­toztak. Az enyhülési politika jelentős sikereit eredményező, az SZKP legutóbbi két kong­resszusán kimunkált béke­programokra alapuló és a szocialista országok álltal tá­mogatott szocialista stratégia — amely az erőviszonyok ked­vező változására támaszkodik — olyan­ tényező, amely elől az imperializmus nem tudott kitérni, egyidejűleg alkalmaz­za a versengés és az együtt­működés módszereit. Miköz­ben együttműködésre kény­szerül, különösen olyan fon­tos kérdésekben, mint a fegy­verkorlátozás, újabb és újabb módszerek és eszközök válto­gatásával próbálja az­ enyhü­lés ütem­át csökkenteni, nem riad vissza az enyhülés meg­­zsarolásának kísérleteitől sem. A szocializmus tekintélye az amerikai külpolitika lehető­ségeit behatároló tényező lett, és ebből a meggondolásból különösen fontos, hogy a vi­lág haladó közvéleménye mi­lyen támogatást képes nyúj­tani a szocialista erők enyhü­lési politikájához. Egyetértet­tünk abban is, hogy az impe­rializmus a militarizáláshoz, a fegyverkezési hajszához az antikommunizmus, különösen a szovjetellenesség felszításá­val próbál ideológiai háttér­biztosítást nyújtani. Közös felfogás alakult ki a trilateralizmus kérdésében is. Az imperialista erőcentrumok úgynevezett háromoldalú ös­­­szefogása a mai imperialista stratégia egyik legjellemzőbb vonása. Igaz, az összefogást belső ellentmondások feszítik — s ez elkerülhetetlen, mivel az USA saját, szupremáciájá­ra törekszik a másik két part­ner: Nyugat-Európa és Japán felett —, de a szocializmus országaival, a társadalmi ha­ladás erőivel és a fejlődő or­szágok szocialista útválasztá­saival szemben az amerikai —nyugat-európai—japán tri­­centrrizmus veszélyes és kö­zös akciókra képes imperia­lista összefogást is képvisel. A plenáris ülés vitáit a szekció ülésein folytattuk. A szekciók megszervezésénél a szocialista külpolitika elsőbb­ségi sorrendjét vettük figye­lembe. Az 1. szekcióban a legfőbb­ forradalmi erő, a szocialista közösség ellen irányuló ame­rikai külpolitikát elemeztük. A vita két kérdéséről kü­lön említést kell tenni. Az egyik: a két világrendszer kö­zötti nemzetközi méretű osz­tályharc katonai, gazdasági és ideológiai eszközeinek szerepe és sorrendje. Megállapítottuk, hogy a katonai önmagában nem lehet a legfőbb és min­dent eldöntő tényező. A fel­sorolt eszközök mindegyiké­nek nagy jelentősége van. Bár (Folytatás a 3. oldalon) A Politikai Főiskola adott otthont a nemzetközi eszmecserének (Rácz Géza felvételei) Vendéghallgatók fogadása A hazánkban tanuló etiópiai hallgatók, tanul­mányaik megkezdése alkalmából találkoztak a Politikai Főiskola vezetőivel. A házigazdák nevében dr. Szabó József rektor üdvözli az öthónapos tanfolyamra érkezett vendégeket Lányi Sarolta: Tavasz 1919-ben Ropognak a tavaszi csontok — Boldog az ember, máris boldog. Fakadnak a tavaszi nedvek — Jegy nélkül kapjuk a jókedvet. Fészket keres vidor madárhad — fészke lesz embernek, madárnak. Didereg a zsugori vénség — fütyörész a dolgos szegénység. Mindenkié az üres asztag —■ mindenkié a teli asztag. Vörös lobogók lobognak, vörös katonák robognak. Gyermekek játszanak, dalolnak. Az ő szemükben ragyog a Holnap.

Next