Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1981 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1981-03-01 / 1. szám
, , v vrjast ' ’■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES, AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA , MKR 31 XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1981. MÁRCIUS ÁRA: 1 FORINT . KONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK KISZ-alapszervezetünk február 18-án tartotta szokásos évi beszámoló, értékelő és vezetőségválasztó taggyűlését. A taggyűlésen részt vett Vígh Lajos, az iskola pártbizottságának titkára, Borszéki Gyula elvtárs, a KISZ XIV. kerületi bizottságának titkára, valamint az iskola dolgozói pártalapszervezeteinek képviselői. A taggyűlés a vezetőség beszámolóját úgy értékelte, hogy az szépítések nélkül, a maga valóságában tükrözi a szervezet munkáját. Az egyes KISZ- tagok hozzászólásaiból kitűnt, hogy nem elégednek meg az elért eredményekkel, felelősséget éreznek a szervezet jövőjéért. A párt-vb és a pb nevében Vígh Lajos értékelte a szervezet tevékenységét és rámutatott a továbbfejlődés szempontjából legfontosabb feladatokra. Borszéki Gyula hozzászólásában a kerületi KISZ- bizottság és az alapszervezet kapcsolatát jónak, élőnek minősítette. Köszönetet mondott az iskola dolgozóinak a kerületi KISZ-munka támogatásaiért, különösen a politikai képzésben nyújtott segítségért. Felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a KISZ KB kongresszusi levelének feldolgozásában a KISZ-apparátusból jött hallgatók nagy segítséget nyújtoatnak tapasztalataik, mozgalmi ismereteik átadásával. A beszámoló egyhangú szavazással történt elfogadása után került sor az alapszervezet tagjai éves munkájának értékelésére. Az értékelés magvát a KISZ-megbízatásokon kívül a gazdasági és a más területeken végzett társadalmi munka képezte. Az értékelések kiegészítését megelőzően az alapszervezeti vezetőség tagjai elbeszélgettek az illető KISZ-tag munkahelyi vezetőivel, illetve párttag esetében a pártalapszervezeti titkárával vagy pártcsoportbizalmijával. A taggyűlés úgy ítélte meg, hogy az értékelések jól tükrözik az egyes tagok által az év folyamán nyújtott teljesítményt. Ezt követően került sor az új vezetőség megválasztására. A tagság az 1981/1982-es mozgalmi évre a következő fiataloknak: Szántó Pérerné titkárnak, Boda József, Gál Katalin, Ivanov Péterné, Műnk Sándorné vezetőségi tagoknak szavazott bizalmat. Iskolánk KISZ-szervezete ebben az évben is számot adott a párt végrehajtó bizottságának az elmúlt mozgalmi évben végzett munkájáról. A beszámoló fejlődő munkáról adott tájékoztatást. Többek között hangsúlyozta: Az elmúlt évben sok fiatal dolgozót és hallgatót megmozdító színes programokon és rendezvényeken keresztül erősödött az iskola KISZ- szervezetének 29 fős kollektívája. KISZ-szervezetünk eredményesen, fiatalos színt hozva vesz részt iskolánk mozgalmi életében. Az elmúlt mozgalmi évben is a szakszervezettel közösen, illetve önállóan szervezett rendezvények sorozatát tudhatja maga mögött így pl. Lenin-ünnepség, Engelsévforduló, hajókirándulás, szüret, névadó stb. — nem is beszélve a már rendszeressé váló klubdélutánokról, amelyek a főiskolákon tanuló jemeni hallgatókkal immár nemzetközivé váltak. A KISZ-szervezet minden tagja rendszeres látogatója a különböző képzési és oktatási formának. Az elmúlt időszakban több fiatalban érett meg a döntés, hogy a jövőben párttagként vállaljon feladatokat a főiskola mozgalmi munkájából. Örvendetes, hogy az iskola hallgatói mind nagyobb számban vesznek részt a KISZ- szervezet programjain, segítenek a társadalmi munkában, a politikai képzés szervezésében. A KISZ-szervezet beszámolóját élénk vita követte. A vita lezárásaként a párt-végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a KISZ-szervezet fordítson még nagyobb gondot a fiatalok eszmei-politikai arculatának formálására. Szántó Péterné, Port Ferenc GUS HALL FŐISKOLÁNKON Érdekes előadást tartott az USA-ban zajló gazdasági-politikai fejleményekről, a reagani külpolitika imperialista, békeellenes tevékenységéről. Hall konzultációt tartott a nemzetközi politika és nemzetközi munkásmozgalom története tanszék tanárainak is. Március 13-án meglátogatta főiskolánkat Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. ÜLÉST TARTOTT A PÁRTBIZOTTSÁG 1981. február 17-én a pártbizottság megtárgyalta a pártbizottság és munkabizottságai, valamint a párt-végrehajtóbizottság féléves munkájáról szóló beszámolót és a PVB 1981. III. 10.—IX. 15-ig terjedő munka- és üléstervét. A végrehajtó bizottság mindkét előterjesztést elfogadta, és határozattá emelte. JI 4. old. LAPUNK TARTALMÁBÓL Nőnapi köszöntő 2. old. Két kabinet bemutatkozik 3. old. Beszélgetés a sportról TOVÁBB A LENINI ÚTON Gondolatok az SZKP XXVI. kongresszusáról Melyeik az SZKP XXVI. kongresszusának legfőbb jellemzői? Melyek azok a tényezők, amelyek különösen vonzották a figyelmet? Mindenekelőtt ki kell emelnünk, hogy a tanácskozás — mély elemzést adva a belső és a nemzetközi helyzetről — megerősítette az SZKP eddig folytatott, bevált, kiegyensúlyozott és következetesen marxista—leninista bel- és külpolitikáját, hitet tett e politika folytonossága és stabilitása mellett, tovább fejlesztve azt az eddig elért eredmények, gondok és a változott viszonyok alapján. Rendkívül fontos vonása volt a kongresszus munkájának, hogy nagyon őszintén, kritikusan-önkritikusan vizsgált minden kérdést. Büszke, kritikus, reális szemlélet mutatkozott meg a nemzetközi viszonyok, a forradalmi világmozgalom helyzetének elemzésénél is. A kongresszus jelentőségét kiemelte az is, hogy az imperializmus agresszív erőinek feszültséget fokozó tevékenységével szembeállította a szovjet nép változatlan, elszánt békeakaratát úgy is, hogy a kongresszus figyelmének középpontjában mindvégig a béke, az ember és küzdelmes munkája állt. „Nincs jelenleg fontosabb feladat nemzetközi téren pártunk, népünk számára, és bolygónk valamennyi népe számára, mint a béke megvédése” — hangsúlyozta a beszámoló, s annak szellemében újabb kezdeményezésekkel állt a világ elé, így fejlesztve tovább az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusának következetes békeprogramját. Határozottság és forradalmi osztályálláspont tükröződik a kijelölt feladatokban, ugyanakkor kellő rugalmasságot is tanúsít az SZKP. Ez a kongresszus is az SZKP, a szovjet kommunisták következetes proletár, szocialista internacionalizmusának ismételt megnyilvánulása volt. Ez jellemezte a szocialista közösség együttműködése különböző területeinek, vizsgálaséggel és elégedettséggel szólt a szovjet nép és a párt sikereiről, s reálisan közelítette meg a gondokat, a hibákat. Nem mentegetőzött, nem bújt különböző „objektív” tényezők mögé. Jól illusztrálja ezt a KB beszámolójának egy részlete is: „Gigászi munkát végeztünk. Nagy hazánk erősebb, gazdagabb, szebb lett... Nem minden célt sikerült elérni ... Ennek okai különbözőek. .. De a legfőbb ok bizonyára abban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul leküzdeni a tehetetlenség visszatartó erejét, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem annyira a minőség, mint inkább a mennyiség volt előtérben." A burzsoá propaganda a fenyegető szovjet „katonai veszély”-ről lármázik, a világ első szocialista államának békeakaratára nem kell jobb bizonyíték, mint a grandiózus feladatokat tükröző 11. ötéves terv. Ez a békés építés terve, lényege az emberről, a néptömegekről, a szovjet nép nagyobb jólétéről való gondoskodás. „A konkrét törődés az emberrel, szükségleteivel, igényeivel — a párt gazdaságpolitikájának kiinduló — és végső pontja” — jelentette ki L. I. Brezsnyev. A békés egymás mellett élés politikája alapján a Szovjetunió kész a kapcsolatok fejlesztésére a fejlett tőkés országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is, de azt, hogy bárki is az erő pozíciójából beszéljen vele, nem engedi meg. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre — emelte ki a kongresszus —, de azt sem engedi meg, hogy vele szemben alakítsanak ki ilyen fölényt, tát, a feladatok kijelölését, az egymás tapasztalatai tanulmányozásának fontosságára való utalást, a lengyelországi helyzet elemzését. A forradalmi erők egységének további erősítését szolgálta a felszabadult országok helyzetének vizsgálata is: „Senkinek sem szabad kételkednie abban, hogy az SZKP ezentúl is következetesen folytatja a Szovjetunió és a felszabadult országok együttműködése fejlesztésének, a világszocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom szövetsége megszilárdításának irányvonalát.” Az SZKP következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért. A viták nem akadályozhatják az együttműködés erősítését az osztályellenség elleni harcban. A legfelső döntőbíró a felvetődő problémák megoldásában az idő, a gyakorlat. Más kérdések kezelésénél is megmutatkozott, hogy az SZKP következetesen megvalósítja Lenin tanítását: „Valójában csak egyetlenegy nemzetköziség van: önfeláldozó munka a forradalmi mozgalom és a forradalmi harc fejlesztése érdekében saját országunkban, s ugyanennek a harcnak, ugyanennek ,az irányvonalnak és csakis ennek a támogatása (propagandával, együttérzéssel, anyagi eszközökkel) kivétel nélkül minden országban”. És ezen internacionalista magatartás elismerése, az SZKP nagy tekintélye jut kifejezésre abban, hogy a kongresszuson 109 ország 123 pártjának küldöttsége vett részt. Tükrözi ez a világ antiimperialista erőinek mélyülő egységtörekvéseit. Hozzászólásaik, véleménycseréik, a sok kétoldalú találkozó az SZKP XXVI. kongresszusát a forradalmi világmozgalom osztagainak csúcstalálkozójává is avatta. A szovjet kommunisták e fórumának előkészítése, majd munkája a kollektivizmus szellemének megtestesítését jelenti. A párt kollektív bölcsességét jelzi, hogy a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésen nagyfokú aktivitás mutatkozott meg: a tagság 96%-a vett azokon részt, és több mint tízmillió kommunista mondta el véleményét Az SZKP KB-nak a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait tartalmazó tervezete vitájában 121 millió ember vett részt. Mindez egyben a szovjet demokrácia gyakorlati bizonyítéka is. A vezetés kollektív jellegének bizonyítékai, hogy a KB 11 alkalommal ülésezett a két kongresszus között, a Politikai Bizottság 237-szer és a A munkásosztály vezető szerepének további erősödését szolgálja az, hogy a szovjet munkások eszmei-politikai érettsége, műveltsége és szakképzettsége tovább növekedett, s a munkásosztály az osztály nélküli társadalom kialakulása folyamatának mind erőteljesebb meghatározójává válik. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a munkásosztály forradalmi ideológiáját és erkölcsét, közösségi gondolkodásmódját, érdekeit és eszményeit a szovjet társadalom valamennyi rétege magáénak vallja. A kongresszus, a követelményeknek megfelelően, rendkívül nagy figyelmet szentelt az eszmei-politikai nevelőmunka, a marxista—leninista elmélet továbbfejlesztése feladatainak. Az elméleti bátorságot, a realizmust tükrözi, hogy az S&KP XXVI. kongresszusa döntött arról, hogy — az elmúlt 20 év hazai és nemzetközi tapasztalatait összegezve — módosítja és kiegészíti az Titkárság 250-szer tanácskozott. A történelmileg hosszú időszakot igénylő fejlett szocializmus korszerűsítésének, a munka hatékonysága növelésének, az aktív külpolitika folytatásának változatlan feltétele, hogy tovább erősödjön az SZKP, a szovjet munkásosztály vezető szerepe. Az erre való tudatos törekvés jutott kifejezésre, amikor a kongresszus a párttagság összetételének alakulását vizsgálta, amikor az nagyfokú igényességet támasztott a kommunisták munkájával, magatartásával kapcsolatban. — „Semmilyen engedményt sem teszünk senkinek, ha pártunk becsületéről és tekintélyéről, sorainak tisztaságáról van szó” — húzta alá a kongresszusi beszámoló. érvényben levő pártprogramot. Sok mindenről kellene még szólnom. A fentiek az első, talán legfontosabbnak tűnő benyomásaimat jelzik. Valamennyiünk kötelessége a kongresszus anyagainak tanulmányozása, hiszen kitűnő fegyvert fog jelenteni az osztályharc különböző területein jelentkező feladatok végrehajtásához. Minden magyar kommunista dolgozó népünk véleményét juttatta kifejezésre Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, amikor a kongresszuson így szólt: „Az SZKP XXVI. kongresszusa igazolja a haladó emberiség várakozásait. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép töretlen lendülettel tovább halad az élet igazolta lenini úton: a kommunizmus és a béke útján. A szovjet emberek mai nemzedéke méltó örököse a lenini hagyatéknak, a forradalmi hagyományoknak". Kohánka András Középpontban a béke és az ember A proletár internacionalizmusért A kollektivizmus szellemében Eszmei, politikai nevelő munka Leonyid Brezsnyev a szónoki emelvényen V