Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1985 (16. évfolyam, 1-5. szám)
1985-02-01 / 1. szám
%$ c'*r«*4rV 19 3 b KB 2 1„) 4* ^ X 1 VILÁG AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA. EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. FEBRUÁR ÁRA: 1,40 FORINT Február 13-án, délután tartotta a Politikai Főiskola pártszervezete a XII. kongresszus óta eltelt öt év munkáját összegező pártértekezletét, amelyen részt vett Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Boros Sándor, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője; Farkasinszky Lajosné, a KB PTO alosztályvezetője; Bakokán Ferenc, az MSZMP XIV. kerületi Bizottságának első titkára; Kürti Ferencné, a KB PTO munkatársa és Réti László, a KB agitációs és propagandaosztályának munkatársa. A pártértekezleten tartalmas vita bontakozott ki a küldöttek számára előre kiadott „Beszámoló” fölött, s ugyancsak tartalmas hozzászólások hangzottak el a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megtárgyalása során felmerült kérdéseket összefoglaló írásos anyaghoz, valamint Kárpáti Sándor — a pártbizottság titkára — és Szelecki György — a végrehajtó bizottság tagja — szóbeli kiegészítéséhez. A pártértekezlet elnöke Harsányi Iván tanszékvezető volt. Az elnökség tagjai: Lakatos Ernő, Farkasinszky Lajosné, Szkokán Ferenc, Szabó József, Kárpáti Sándor és Szelecki György voltak. Magas szintű követelmények — Eszmei szilárdság Nyíltság, demokratizmus Résztelek a pártbizottság — a XII. kongresszus óta végzett munkáról szóló be számolójából A Politikai Főiskola — a párt egyetlen egyetemi jellegű felsőoktatási intézménye — a két pártértekezlet között megfelelő színvonalon folytatta alapvető feladatának ellátását, a párt-, állami, társadalmi és gazdasági élet különböző területein vezető munkakörben dolgozó és utánpótlásként számbajövő káderek komlex elméleti-politikai képzését és továbbképzését. Az eltelt öt év a Politikai Bizottság 1978. május 16-i, a Politikai Főiskoláról szóló határozata végrehajtásának döntő időszaka volt. Az e határozatban megjelölt alapvető feladatokat végrehajtottuk, és igyekeztünk eleget tenni az utóbbi években jelentősen megváltozott és összetettebbé vált feltételekből fakadó új követelményeknek is. 1978 óta a Politikai Főiskola munkája, mind az oktató-nevelő tevékenység, a káderképzés, mind a tudományos kutatói tevékenység terén jelentős fejlődésen ment keresztül, s ez a fejlődés az utóbbi egy-két évben erőteljesen felgyorsult. Emellett a főiskola a korábbiaknál nagyobb és növekvő mértékben nyújtott és nyújt segítséget a pártoktatás különböző szintjein tevékenykedő intézményeknek, különösen a Megyei Oktatási Igazgatóságoknak. Erősödött részvétele és befolyása a magyar ideológiai és tudományos közéletben, tovább szélesedtek hazai és elsősorban a szocialista országokban működő testvérintézményekkel való kapcsolatai, növekedett a főiskola nyitottsága. Az utóbbi évek megváltozott feltételei és megnövekedett követelményei szükségessé, az elért eredmények pedig lehetővé teszik a főiskola munkájának továbbfejlesztését, a képzés struktúrájának korszerűsítését, színvonalának további emelését. A beszámolási időszakban az oktató-nevelő munka jelentősen fejlődött és korszerűsödött. Az oktató-nevelő tevékenység továbbra is a marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításaira épül — a legalapvetőbb klasszikus műveket a hallgatók feldolgozzák —, de jelentős mértékben megnőtt a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazását igénylő, mai, aktuális elméleti-politikai és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó témák, előadások és foglalkozások aránya, mind a főiskola egészének, mind az egyes tanszékek tevékenységében. A korábbinál jóval nagyobb mértékben és érdemibb módon szerepelnek például az ún. globális problémák, a világgazdaság, a nemzetközi politikai, a mai kapitalizmus, a külgazdaságpolitika aktuális kérdései, a gazdaságirányítás, a szocializmus politikai rendszere, a világnézeti nevelés, a korszerű szocializmus kép, a tudományos, ideológiai és művészeti élet problémakörei. Nagyobb teret kapnak a gazdasági hatékonysággal,, a szocialista , gazdasági integrációval, az agrár- és szövetkezetpolitikával, a gazdasági élet pártirányításával kapcsolatos kérdések is. A tanári kar összetételét egészében a stabilitás jellemzi, az utóbbi években azonban néhány új tendencia is jelentkezett: évről évre növekszik a nyugdíjkorhatárt elérők és a nyugdíjba menők száma; jelentősen megnőtt az ötven éven felüliek aránya, (amíg 1986-ban 1/3-a volt, 1984-ben már több mint a fele a tantestületeknek) ; kevesen vannak a 30-40 évesek. Egyszerre és együttesen jelentkezik tehát a feladat; javítani kell a testület életkori összetételén, s ugyanakkor be kell tölteni a nyugdíjba vonulók helyét. E nehéz, összetett feladatot kisebb mértékben az idősebb korosztályhoz tartozó tekintélyes, országosan elismert szakemberek, másrészt a fiatalabb (30-40 éves), de pedagógiai tapasztalatokkal már rendelkező, tudományosan képzett, illetve a színvonalas tudományos munkára képes szakemberek idehozatala — ilyen hallgatók esetén, itt-tartásuk — útján próbáljuk megoldani. A tantestület politikailag elkötelezett, eszmeileg szilárd, kész és képes a párt politikájának képviseletére és magas szintű propagálására. A még nyitott, elméletileg nem eléggé tisztázott kérdésekben, természetesen a testületen belül is differenciált vélemények formálódnak, amelyek vitákat is váltanak ki. A főiskolai pártszervezet, különösen a tanári alapszervezetek és pártcsoportok fontos feladata ezeknek a vitáknak a szorgalmazása, követése, a vitatott kérdések megoldásának keresése, úgy, hogy az elősegítse a tagság politikai és eszmei egységének megszilárdítását. A beszámolási időszakban 1980 és 1984 között a hároméves nappali tagozaton 434-en (közülük 87 nő) a négyéves levelező tagozaton 649-en (közülük 100 nő) fejezték be tanulmányaikat. 1983-ban — egyéves nyelvi előkészítő után — 10 dél-jemeni elvtárs szerezte meg a hároméves főiskola oklevelét. Az SZKP Társadalomtudományi Akadémiára, illetve a Moszkvai Pártfőiskolára kerülők nyelvi előkészítőjét az öt év alatt 80-an végezték el. ★ Az oktató-nevelő és tudományos munka anyagi-technikai feltételei tovább javultak. Elkészült az új 250 ezer kötetes könyvtár, a hozzátartozó korszerű olvasóval, ami a korábbinál sokkal jobb — sajnos még nem eléggé kihasznált — lehetőségeket biztosít mind a tanulmányi, mind a kutató munkához. Az új könyvtár üzembelépése lehetővé tette a korábbi tanszéki kabinetek megszüntetését és a szakreferensi hálózat kiépítését. Ez utóbbitól azt várjuk, hogy a tanszékek a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb segítséget kapjanak tudományos-kutató tevékenységükhöz. 1983-ban felépült az új 216 személyes szállodai kényelmet biztosító kollégium, így a naplapi tagozatos vidéki hallgatók elhelyezési feltételei jelentősen megjavultak. Bővült az étterem is. Az előbbiek mellett egész sor egyéb létesítmény is elkészült. Így például üzembe lépett az új központi gázkazán, mosoda, telefonközpont, új gépeket kapott a sokszorosító, korszerűsítésre kerültek a sportpályák. Tulajdonképpen az oktató-nevelő tevékenységet segítő összes létesítményünk korszerűnek mondható, egyedül az oktatást közvetlenül szolgáló központi épületek korszerűtlenek, mind kevésbé felel meg az egyetemi szintű oktatás követelményeinek. Rekonstrukciója egyre sürgetőbb. ★ Ismert és alapvető megállapítás, hogy a főiskolára felvett hallgatók számára első számú pártmegbízatás az eredményes tanulás, az, hogy a marxizmus—leninizmus eszméit, a politikai vezetői funkciók betöltéséhez szükséges korszerű ismereteket minél magasabb szinten elsajátítsák. Ebből az elvből következően a tanárok alapvető feladata: a tananyag minél hatékonyabb közvetítése, az elmélet alkotó módon való alkalmazásához szükséges készségek kialakítása, s ennek érdekében a magas szintű felkészültségük biztosítása, amihez elengedhetetlen a tudományos-kutató munka folytatását szolgáló lehetőségek bővítése. Szükséges, hogy ehhez az iskolavezetés és a pártszervezet megfelelő ösztönző rendszert dolgozzon ki. ★ Az iskola belső működési mechanizmusában, struktúrájában az oktatás-nevelés szempontjából döntő az iskolai demokratizmus kibontakoztatása, illetve működtetése. Ennek egyik fontos eleme a tanárok és a hallgatók kapcsolata. Megállapítható, hogy egészében véve pozitívan értékelhető e viszony, amely az oktatási folyamatban, a nyílt, többnyire színvonalas szemináriumi vitákban, s az iskolai foglalkozásokon túl is érvényre jutó egyenrangú, elvtársi kapcsolatokban nyilvánul meg. Mindez jelentős mértékben járult hozzá a hallgatói aktivitás kibontakoztatásához. A harmadik évfolyam beszámoló taggyűlésein nagyon sok tanárról szóltak elismerően, nemcsak szakmai, de emberi magatartását is kiemelve. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy van javítanivaló e téren is. Még mindig találkozunk olyan osztályfoglalkozásokkal, ahol a vita helyett, az esetleg tévedő hallgató sértő, gátlásokat ébresztő kioktatására kerül sor. A hallgató-tanár viszony megítélése nem épülhet a folyosói értékelésekre, véleménynyilvánításokra. Arra kell törekedni, hogy minden felmerülő probléma nyílt fórumon hangozzék el, s demokratikus elintézést, megvitatást nyerjen. ★ Főiskolánkon az oktatás technikai hátterét magas igényeket kielégítő könyvtár, s jól működő technikai-műszaki gárda biztosítja. Kiemelendő az az erőfeszítés, amelyet a tanulmányi osztály és könyvtár alapszervezete az oktatás magas színvonaláért tesz. Tanárok és hallgatók számára egyaránt kedvező, hogy a tanulmányi osztály, valamint a könyvtár dolgozói nagy odaadással, készségesen és bürokrácia nélkül intézik az ügyeket, s nyújtanak segítséget a tanítási-tanulási folyamathoz. Probléma azonban — s ez nem az ott dolgozók hibája — van. Még mindig nem megfelelő a könyvtár olvasótermének kihasználtsága. (Igaz, tanárok, hallgatók egyaránt szívesen dolgoznak saját, megszokott környezetükben.) Sokan nem is ismerik a könyvtár nyújtotta széles körű lehetőségeket. ★ A gazdasági alapszervezet (s az e területen dolgozó egész állomány is) példamutatóan helytállt az oktató-nevelő munka feltételeinek javításában, kiszolgálásában. Az alapszervezet szinte minden tagjától nagy odaadást igényelt a beruházásokkal összefüggő feladatok végrehajtása, s az azokkal összefüggő szervezési feladatok színvonalas megoldása. Pártmunkájuk a vállalások, a takarékosság fokozásában és a munkafegyelem erősödésében is megnyilvánult. A gazdasági alapszervezet komoly figyelmet fordított a pártonkívüliek közti politikai nevelő tevékenységre is, amelyet rendkívül sikeresnek értékelhetünk, s amelyet jól szolgált a színvonalas tömegpolitikai oktatás, s a szocialista brigádmozgalom is. A jó közérzet kialakításában jelentős szerep jut a sportnak, a testnevelésnek. A hallgatók részére heti két óra kötelező testnevelési foglalkozás van. Sokan ennél több időt töltenek sportolással nagymértékben a testnevelési csoport és a szakszervezeti bizottság szervező munkájának köszönhetően. Méltatásra érdemes a hallgatói alapszervezetek sportfelelőseinek tevékenysége is. Bár megjegyzendő, hogy a kötelező testnevelési foglalkozások látogatottságán s az ott folyó sporttevékenységen lehetne, sőt illő volna javítani. Intézményünk dolgozói számára is kedvező lehetőségeket biztosítanak különböző sportlétesítményeink. Sajnos azonban ezek kihasználása távolról sem kielégítő. Még mindig sokan idegenkednek a rendszeres testmozgástól. Dolgozóink közül kevesen fordítanak gondot fizikai kondíciójuk megőrzésére, pedig ez feltétlenül szükséges volna. Ezért a pártszervezetnek feladatai között kell nyilvántartania a testmozgásra, a sportolásra — elsősorban adott lehetőségeink kihasználására — való ösztönzést. ★ A tájékoztatás számára nagy lehetőséget jelenthet a Politikai Főiskola időszakosan megjelenő lapja, a Fórum. Az évente ötször kézbe kerülő lap feladata lenne, hogy tájékoztasson az iskolán folyó tanulmányi munkáról, a pártéletről, a tömegszervezeti tevékenységről, s átfogó képet nyújtson az iskolai közélet mellett a párttagságot érintő kérdésekről. Megállapíthatjuk, hogy a lap rövid, átmeneti ingadozás után, ismét tartalmasabb belsővel, s tetszetősebb külső formában jelenik meg. Érezhető a szerkesztők törekvése, hogy az újságot aktuálisabbá, olvasmányosabbá és érdekesebbé tegyék. Ennél azonban többre van szükség, hiszen a Fórum sok tekintetben nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, elmarad saját lehetőségeitől. Ezért arra kell törekedni, hogy a lapban még több vitát serkentő, és fontos, a főiskola életével foglalkozó cikk, riport és egyéb műfajú írás jelenjen meg, hogy a párttagság valóban magáénak érezhesse, hogy a Fórum valóban fórum legyen. ★ A pártalapszervezetek munkáját, tevékenységét a beszámolási időszakban fejlődés, illetve a már elért színvonalon való munkavégzés jellemezte. A szervezeti szabályzatnak és az „Útmutató” előírásainak megfelelően éltek jogaikkal és kötelességeikkel. Az alapszervezetek belső szervezeti élete egészében véve folyamatos és eredményes volt. Nagyobb igényességgel foglalkoznak a párt belső életének fejlesztésével. A pártfórumok eredményesen működnek, a pártdemokrácia alapvetően megvalósul. Kialakították működési rendjüket, módszereiket folyamatosan fejlesztik. A mozgalmi év tanévhez történő igazítása igazolta a várakozásokat. Az oktatási intézmény tevékenységéhez alkalmazkodó munkaritmus alakult ki a pártszervezet életében. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez jelentős gondot, az egész évben folyamatosan működő részlegekben sem okozott. Egyes kisebb, a munka torlódásából fakadó csúszásoktól eltekintve minden alapszervezet rendszeresen megtartotta a taggyűléseket és vezetőségi üléseket. A VI. szemeszteren azonban változatlanul komoly gondot jelentett — s ha a szakosodás már az első évtől elindul, akkor ez már korábban jelentkezik — a rendszeres pártélet biztosítása, amely főként a munka- és órarendszervezési problémákkal volt kapcsolatos. A tanári taggyűlések témakörei között fontos helyet foglaltak el az oktató-nevelő munka helyzetét megítélő és továbbfejlesztésére vonatkozó, valamint a tudományos-kutató munka segítésére és ellenőrzésére vonatkozó napirendi pontok. Az alapszervezetek fontos feladata volt a párttagság egységének, fegyelmének, aktivitásának biztosítása. Tanáraink természetesnek tartják a párt politikai irányvonala melletti kiállást, ennek hirdetését, jóllehet élénk viták zajlanak egy-két konkrét társadalmipolitikai kérdésben. Előrelépésként értékelendő, hogy a tanári alapszervezetek vezetőségei rendszeres tájékoztatást kérnek a tanszékvezetőktől a hozzájuk tartozó tanszékek gondjairól, feladatairól, káderhelyzetéről. A felmerülő problámák, gondok megoldását politikai eszközökkel s módszerekkel is segítik. A tanári alapszervezeteknél ugyanakkor még mindig viszonylag sok az információs jellegű napirend, bár e vonatkozásban pozitívumként kell értékelnünk az alapszervezetek között kibontakozó együttműködést. Az utóbbi két év tanári taggyűlésein — de a beszámoló taggyűléseken is — fontos helyet kapott a főiskola korszerűsítési, fejlesztési terve, a kialakításban való részvételi igény. Több javaslat fogalmazódott meg, amelyek a tanszékek és a hallgatók szélesebb körű bevonását célozzák. Figyelmet érdemel, hogy az iskola továbbfejlesztésének szükségességét, fő irányait (például a továbbképző jelleg erősítését), s azok káderpolitikai vonzatát is alapvetően helyeslik és megértik. Néhány területen — elsősorban ismerethiány következtében — indokolatlan „félelem s egzisztenciális bizonytalanság” merült fel. Fontos feladat, hogy e félelmet az átszervezések során nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal, s humánummal eloszlassuk. ★ A fegyelmi munka ebben a beszámolási időszakban is a pártszervezetek nevelő tevékenységének szerves részét képezte. A pártfegyelmi ügyek megelőzését az alapszervezetekben folyó rendszeres felvilágosító munka segítette. Mindezen törekvések ellenére is több negatív jelenség figyelhető meg. Egyes párttagok lezsersége, önfegyelmének hiánya, a rend megsértése, s esetenként az italozás is károsan hat a tagság fegyelmére, erkölcsi állapotára. A beszámolási időszakban 15 esetben kellett pártbüntetést kiszabni. Az elkövetett vétségek túlnyomó többsége az ittasság, illetve a közlekedési vétség különböző eseteiből tevődött össze. A kiszabott pártbüntetések alaposan átgondoltak, tényszerűen bizonyítottak voltak és minden esetben arányban álltak az elkövetett cselekményekkel. Fellebbezési jogával az eljárás során senki nem élt. A fegyelmi bizottság és az alapszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérték a pártbüntetésben részesültek munkájét, megbízatásaik teljesítését, és azok nevelő hatását. Az elmúlt öt esztendő alatt 12 elvtárs pártbüntetésének törlésére került sor. ★ Főiskolánkon a szakszervezet és a KISZ-alapszervezet tevékenysége jónak minősíthető. A pb elvi, politikai irányítása mellett, szervezeti önállóságukat megtartva végezték munkájukat. A különböző területeken — eltérő rendszerességgel — megfelelő együttműködés alakult ki. Hatáskörük érvényesítésének feltételei biztosítottak voltak. A tisztségviselők a munkabizottságokban és alkalmi munkacsoportok keretein belül eredményes munkát végeztek az elmúlt időszakban. ★ ★