Fórum - Az MSZMP KB Politikai Főiskolájának lapja, 1985 (16. évfolyam, 1-5. szám)

1985-02-01 / 1. szám

%$ c'*r«*4rV 19 3 b KB 2 1„) 4* ^ X­­ 1 VILÁG AZ MSZMP POLITIKAI FŐISKOLÁJÁNAK LAPJA­­. EGYESÜLJETEK! XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1985. FEBRUÁR ÁRA: 1,40 FORINT Február 13-án, délután tartotta a Politikai Főiskola párt­­szervezete a XII. kongresszus óta eltelt öt év munkáját ös­­­szegező pártértekezletét, amelyen részt vett Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagandaosztályának vezetője. Boros Sán­dor, a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes ve­zetője; Farkasinszky Lajosné, a KB PTO alosztályvezetője; Bakokán Ferenc, az MSZMP XIV. kerületi Bizottságának első titkára; Kürti Ferencné, a KB PTO munkatársa és Réti László, a KB agitációs és propagandaosztályának munkatársa. A pártértekezleten tartalmas vita bontakozott ki a kül­döttek számára előre kiadott „Beszámoló” fölött, s ugyancsak tartalmas hozzászólások hangzottak el a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megtárgyalása során felmerült kér­déseket összefoglaló írásos anyaghoz, valamint Kárpáti Sán­dor — a pártbizottság titkára — és Szelecki György — a vég­rehajtó bizottság tagja — szóbeli kiegészítéséhez. A pártértekezlet elnöke Harsányi Iván tanszékvezető volt. Az elnökség tagjai: Lakatos Ernő, Farkasinszky Lajosné, Szko­­kán Ferenc, Szabó József, Kárpáti Sándor és Szelecki György voltak. Magas szintű követelmények — Eszmei szilárdság Nyíltság, demokratizmus Résztelek a pártbizottság — a XII. kongresszus óta végzett munkáról szóló be szá­molójából A Politikai Főiskola — a párt egyetlen egyetemi jellegű felsőoktatási intézménye — a két pártértekezlet között meg­felelő színvonalon folytatta alapvető feladatának ellátását, a párt-, állami, társadalmi és gazdasági élet különböző területein vezető munkakörben dolgozó és utánpótlásként számbajövő káderek komlex elméleti-politikai képzését és továbbképzését. Az eltelt öt év a Politikai Bizottság 1978. május 16-i, a Politikai Főiskoláról szóló ha­tározata végrehajtásának döntő időszaka volt. Az­ e határozat­ban megjelölt alapvető fel­adatokat végrehajtottuk, és igyekeztünk eleget tenni az utóbbi években jelentősen megváltozott és összetettebbé vált feltételekből fakadó új követelményeknek is. 1978 óta a Politikai Főiskola munkája, mind az oktató-nevelő tevé­kenység, a káderképzés, mind a tudományos kutatói tevé­kenység terén jelentős fejlődé­sen ment keresztül, s ez a fej­lődés az utóbbi egy-két évben erőteljesen felgyorsult. Emel­lett a főiskola a korábbiaknál nagyobb és növekvő mérték­ben nyújtott és nyújt segítsé­get a pártoktatás különböző szintjein tevékenykedő­­ intéz­ményeknek, különösen a Me­gyei Oktatási Igazgatóságok­nak. Erősödött részvétele és befolyása a magyar ideológiai és tudományos közéletben, to­vább szélesedtek hazai és el­sősorban a szocialista orszá­gokban működő testvérintéz­ményekkel való kapcsolatai, növekedett a főiskola nyitott­sága. Az utóbbi évek megvál­tozott feltételei és megnöveke­dett követelményei szükséges­sé, az elért eredmények pe­dig lehetővé teszik a főiskola munkájának továbbfejlesztését, a képzés struktúrájának kor­szerűsítését, színvonalának to­vábbi emelését. A beszámolási időszakban az oktató-nevelő munka jelentő­sen fejlődött és korszerűsö­dött. Az oktató-nevelő tevé­kenység továbbra is a marxiz­mus—leninizmus klasszikusai­nak tanításaira épül — a leg­alapvetőbb klasszikus műveket a hallgatók feldolgozzák —, de jelentős mértékben megnőtt a marxizmus—leninizmus al­kotó alkalmazását igénylő, mai, aktuális elméleti-politi­kai és gyakorlati kérdésekkel foglalkozó témák, előadások és foglalkozások aránya, mind a főiskola egészének, mind az egyes tanszékek tevékenységé­ben. A korábbinál jóval na­gyobb mértékben és érdemibb módon szerepelnek például az ún. globális problémák, a vi­lággazdaság, a nemzetközi po­litikai, a mai kapitalizmus, a külgazdaságpolitika aktuális kérdései, a gazdaságirányítás, a szocializmus politikai rend­szere, a világnézeti nevelés, a korszerű szocializmus kép, a tudományos, ideológiai és mű­vészeti élet problémakörei.­ Na­gyobb teret kapnak a gazda­sági hatékonysággal,, a szocia­lista , gazdasági integrációval, az agrár- és szövetkezetpoliti­kával, a gazdasági élet párt­irányításával kapcsolatos kér­dések is.­­ A tanári kar összetételét egészében a stabilitás jellemzi, az utóbbi években azonban né­hány új tendencia is jelent­kezett: évről évre növekszik a nyugdíjkorhatárt elérők és a nyugdíjba menők száma; je­lentősen megnőtt az ötven éven felüliek aránya, (amíg 1986-ban 1/3-a volt, 1984-ben már több mint a fele a tan­testületeknek) ; kevesen van­nak a 30-40 évesek. Egyszer­re és együttesen jelentkezik tehát a feladat; javítani kell a testület életkori összetételén, s ugyanakkor be kell tölteni a nyugdíjba vonulók helyét. E nehéz, összetett feladatot kisebb mértékben az idősebb korosztályhoz tartozó tekinté­lyes, országosan elismert szak­emberek, másrészt a fiatalabb (30-40 éves), de pedagógiai ta­pasztalatokkal már rendelkező, tudományosan képzett, illetve a színvonalas tudományos munkára képes szakemberek idehozatala — ilyen hallgatók esetén, itt-tartásuk — útján próbáljuk megoldani. A tantestület politikailag el­kötelezett, eszmeileg szilárd, kész és képes a párt politiká­jának képviseletére és magas szintű propagálására. A még nyitott, elméletileg nem eléggé tisztázott kérdésekben, termé­szetesen a testületen­­ belül­ is differenciált vélemények­ for­málódnak, amelyek vitákat is váltanak ki. A főiskolai párt­­szervezet, különösen a tanári alap­szervezetek és pártcsopor­tok fontos feladata ezeknek a vitáknak a szorgalmazása, kö­vetése, a vitatott kérdések megoldásának keresése, úgy, hogy az elősegítse a tagság po­litikai és eszmei egységének megszilárdítását. A beszámolási időszakban 1980 és 1984 között a három­éves nappali tagozaton 434-en (közülük 87 nő) a négyéves le­velező tagozaton 649-en (közü­lük 100 nő) fejezték be tanul­mányaikat. 1983-ban — egy­éves nyelvi előkészítő után — 10 dél-jemeni elvtárs szerezte meg a hároméves főiskola ok­levelét. Az SZKP Társadalom­tudományi Akadémiára, illetve a Moszkvai Pártfőiskolára ke­rülők nyelvi előkészítőjét az öt év alatt 80-an végezték el. ★ Az oktató-nevelő és tudomá­nyos munka anyagi-technikai feltételei tovább javultak. El­készült az új 250 ezer kötetes könyvtár, a hozzátartozó kor­szerű olvasóval, ami a koráb­binál sokkal jobb — sajnos még nem eléggé kihasznált — lehetőségeket biztosít mind a tanulmányi, mind a kutató munkához. Az új könyvtár üzembelépése lehetővé tette a korábbi tanszéki kabinetek megszüntetését és a szakrefe­rensi hálózat kiépítését. Ez utóbbitól azt várjuk, hogy a tanszékek a korábbinál gyor­sabb és hatékonyabb segítséget kapjanak tudományos-kutató tevékenységükhöz. 19­83-ban felépült az új 216 személyes szállodai kényelmet biztosító kollégium, így a nap­­lapi tagozatos vidéki hallgatók elhelyezési feltételei jelentősen megjavultak. Bővült az étte­rem is. Az előbbiek mellett egész sor egyéb létesítmény is elké­szült. Így például üzembe lé­pett az új központi gázkazán, mosoda, telefonközpont, új gé­peket kapott a sokszorosító, korszerűsítésre kerültek a sportpályák. Tulajdonképpen az oktató-nevelő tevékenységet segítő összes létesítményünk korszerűnek­­ mondható, egye­dül az oktatást közvetlenül szolgáló központi épületek kor­szerűtlenek, mind kevésbé fe­lel meg az egyetemi szintű ok­tatás követelményeinek. Re­konstrukciója egyre sürgetőbb. ★ Ismert és alapvető megál­lapítás, hogy a főiskolára fel­vett hallgatók számára első számú pártmegbízatás az ered­ményes tanulás, az, hogy a marxizmus—leninizmus esz­méit, a politikai vezetői funk­ciók betöltéséhez szükséges korszerű ismereteket minél magasabb szinten elsajátítsák. Ebből az elvből következően a tanárok alapvető feladata: a tananyag minél hatékonyabb közvetítése, az elmélet alkotó módon való alkalmazásához szükséges készségek kialakítá­sa, s ennek érdekében a magas szintű felkészültségük biztosí­tása, amihez elengedhetetlen a tudományos-kutató munka folytatását szolgáló lehetőségek bővítése. Szükséges, hogy eh­hez az iskolavezetés és a párt­­szervezet megfelelő ösztönző rendszert dolgozzon ki. ★ Az iskola belső működési mechanizmusában, struktúrá­jában az oktatás-nevelés szem­pontjából döntő az iskolai de­mokratizmus kibontakoztatása, illetve működtetése. Ennek egyik fontos eleme a tanárok és a hallgatók kapcsolata. Megállapítható, hogy egészében véve pozitívan értékelhető e viszony, amely az oktatási fo­lyamatban, a n­yílt, többnyire színvonalas szemináriumi vi­tákban, s az iskolai foglalkozá­sokon túl is érvényre jutó egyenrangú, elvtársi kapcsola­tok­ban­ nyilvánul meg. Mindez jelentős mértékben járult hoz­zá a hallgatói aktivitás kibon­takoztatásához. A harmadik évfolyam beszámoló taggyűlé­sein nagyon sok tanárról szól­tak elis­merően, nemcsak szak­mai, de emberi magatartását is kiemelve. Nem szabad figyel­men­ kívül hagyni, hogy van javítanivaló e téren is. Még mindig­ találkozunk olyan osz­tályfoglalkozásokkal, ahol a vita helyett, az esetleg tévedő hallgató sértő, gátlásokat éb­resztő kioktatására kerül sor. A hallgató-tanár viszony megítélése nem épülhet a fo­lyosói értékelésekre, vélemény­­nyilvánításokra. Arra kell tö­rekedni, hogy minden felme­rülő probléma nyílt fórumon hangozzék el, s demokratikus elintézést, megvitatást nyerjen. ★ Főiskolánkon az oktatás technikai­­ hátterét magas igé­nyeket kielégítő könyvtár, s jól működő technikai-műszaki gárda­­ biztosítja. Kiemelendő az az erőfeszítés, amelyet a tanulmányi osztály és könyv­tár alapszervezete az oktatás magas színvonaláért tesz. Ta­nárok és hallgatók számára egyaránt kedvező, hogy a ta­nulmányi osztály, valamint a könyvtár dolgozói nagy oda­adással, készségesen és bürok­rácia nélkül intézik az ügye­ket, s nyújtanak segítséget a tanítási-tanulási folyamathoz. Probléma azonban — s ez nem az ott dolgozók hibája — van. Még mindig nem megfelelő a könyvtár olvasótermének ki­használtsága. (Igaz, tanárok, hallgatók egyaránt szívesen dolgoznak saját, megszokott környezetükben.) Sokan nem is ismerik a könyvtár nyújtotta széles körű lehetőségeket. ★ A gazdasági alapszervezet (s az e területen dolgozó egész állomány is) példamutatóan helytállt az oktató-nevelő munka feltételeinek javításá­ban, kiszolgálásában. Az alap­szervezet szinte minden tagjá­tól nagy odaadást igényelt a beruházásokkal összefüggő fel­adatok végrehajtása, s az azok­kal összefüggő szervezési fel­adatok színvonalas megoldása. Pártmunkájuk a vállalások, a takarékosság fokozásában és a munkafegyelem erősödésében is megnyilvánult. A gazdasági alapszervezet komoly figyel­met fordított a pártonkívüliek közti politikai nevelő tevé­kenységre is, amelyet rendkí­vül sikeresnek értékelhetünk, s amelyet jól szolgált a színvo­nalas tömegpolitikai oktatás, s a szocialista brigádmozgalom is. A jó közérzet kialakításában jelentős szerep jut a sportnak, a testnevelésnek. A hallgatók részére heti két óra kötelező testnevelési foglalkozás van. Sokan ennél több időt töltenek sportolással nagymértékben a testnevelési csoport és a szak­­szervezeti bizottság szervező munkájának köszönhetően. Méltatásra érdemes a hallgatói alapszervezetek sportfelelősei­nek tevékenysége is. Bár meg­jegyzendő, hogy a kötelező testnevelési foglalkozások láto­gatottságán s az ott folyó sporttevékenységen lehetne, sőt illő volna javítani. Intéz­ményünk dolgozói számára is kedvező lehetőségeket biztosí­tanak különböző sportlétesít­ményeink. Sajnos azonban ezek kihasználása távolról sem kielégítő. Még mindig sokan idegenkednek a rendszeres testmozgástól. Dolgozóink kö­zül kevesen fordítanak gondot fizikai kondíciójuk megőrzé­sére, pedig ez feltétlenül szük­séges volna. Ezért a pártszer­vezetnek feladatai között kell nyilvántartania a testmozgás­ra, a sportolásra — elsősorban adott lehetőségeink kihaszná­lására — való ösztönzést. ★ A tájékoztatás számára nagy lehetőséget jelenthet a Poli­tikai Főiskola időszakosan megjelenő lapja, a Fórum. Az évente ötször kézbe kerülő lap feladata lenne, hogy tájékoz­tasson az iskolán folyó tanul­mányi munkáról, a pártéletről, a tömegszervezeti tevékenység­ről, s átfogó képet nyújtson az iskolai közélet mellett a párt­tagságot érintő kérdésekről. Megállapíthatjuk, hogy a lap rövid, átmeneti ingadozás után, ismét tartalmasabb belsővel, s tetszetősebb külső formában jelenik meg. Érezhető a szer­kesztők törekvése, hogy az új­ságot aktuálisabbá, olvasmá­nyosabbá és érdekesebbé te­gyék. Ennél azonban többre van szükség, hiszen a Fórum sok tekintetben nem felel meg a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, elmarad saját lehetőségeitől. Ezért arra kell törekedni, hogy a lapban még több vitát serkentő, és fontos, a főiskola életével foglalkozó cikk, riport és egyéb műfajú írás jelenjen meg, hogy a párt­tagság valóban magáénak érez­hesse, hogy a Fórum valóban fórum legyen. ★ A pártalapszervezetek mun­káját, tevékenységét a beszá­molási időszakban fejlődés, il­letve a már elért színvonalon való munkavégzés jellemezte. A szervezeti szabályzatnak és az „Útmutató” előírásainak megfelelően éltek jogaikkal és kötelességeikkel. Az alapszer­vezetek belső szervezeti élete egészében véve folyamatos és eredményes volt. Nagyobb igényességgel fog­lalkoznak a párt belső életé­nek fejlesztésével. A pártfóru­mok eredményesen működnek, a pártdemokrácia alapvetően megvalósul. Kialakították mű­ködési rendjüket, módszereiket folyamatosan fejlesztik. A mozgalmi év tanévhez tör­ténő igazítása igazolta a vára­kozásokat. Az oktatási intéz­mény tevékenységéhez alkal­mazkodó munkaritmus alakult ki a pártszervezet életében. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez jelentős gondot, az egész évben folyamatosan mű­ködő részlegekben sem okozott. Egyes kisebb, a munka torló­dásából fakadó csúszásoktól el­tekintve minden alapszervezet rendszeresen megtartotta a taggyűléseket és vezetőségi üléseket. A VI. szemeszteren azonban változatlanul komoly gondot jelentett — s ha a sza­kosodás már az első évtől elin­dul, akkor ez már korábban jelentkezik — a rendszeres pártélet biztosítása, amely fő­ként a munka- és órarend­szervezési problémákkal volt kapcsolatos. A tanári taggyűlések téma­körei között fontos helyet fog­laltak el az oktató-nevelő munka helyzetét megítélő és továbbfejlesztésére vonatkozó, valamint a tudományos-kutató munka segítésére és ellenőrzé­sére vonatkozó napirendi pon­tok. Az alapszervezetek fontos feladata volt a párttagság egységének, fegyelmének, akti­vitásának biztosítása. Taná­raink természetesnek tartják a párt politikai irányvonala mel­letti kiállást, ennek hirdetését, jóllehet élénk viták zajlanak egy-két konkrét társadalmi­politikai kérdésben. Előrelé­pésként értékelendő, hogy a tanári alapszervezetek vezető­ségei rendszeres tájékoztatást kérnek a tanszékvezetőktől a hozzájuk tartozó tanszékek gondjairól, feladatairól, káder­­helyzetéről. A felmerülő prob­­­lámák, gondok megoldását po­litikai eszközökkel s módsze­rekkel is segítik. A tanári alapszervezeteknél ugyanakkor még mindig viszonylag sok az információs jellegű napirend, bár e vonatkozásban pozití­vumként kell értékelnünk az alapszervezetek között kibon­takozó együttműködést. Az utóbbi két év tanári tag­gyűlésein — de a beszámoló tag­gyűléseken is — fontos helyet kapott a főiskola korszerűsíté­si, fejlesztési terve, a kialakí­tásban való részvételi igény. Több javaslat fogalmazódott meg, amelyek a tanszékek és a hallgatók szélesebb körű be­vonását célozzák. Figyelmet érdemel, hogy az iskola to­vábbfejlesztésének szükséges­ségét, fő irányait (például a továbbképző jelleg erősítését), s azok káderpolitikai vonzatát is alapvetően helyeslik és meg­értik. Néhány területen — el­sősorban ismerethiány követ­keztében — indokolatlan „fé­lelem s egzisztenciális bizony­talanság” merült fel. Fontos feladat, hogy e félelmet az át­szervezések során nagyobb nyíltsággal, demokratizmussal, s humánummal eloszlassuk. ★ A fegyelmi munka ebben a beszámolási időszakban is a pártszervezetek nevelő tevé­kenységének szerves részét ké­pezte. A pártfegyelmi ügyek megelőzését az alapszerveze­tekben folyó rendszeres felvi­lágosító munka segítette. Mindezen törekvések ellenére is több negatív jelenség figyel­hető meg. Egyes párttagok le­­zsersége, önfegyelmének hiá­nya, a rend megsértése, s ese­tenként az italozás is károsan hat a tagság fegyelmére, er­kölcsi állapotára. A beszámolá­si időszakban 15 esetben kel­lett pártbüntetést kiszabni. Az elkövetett vétségek túlnyomó többsége az ittasság, illetve a közlekedési vétség különböző eseteiből tevődött össze. A ki­szabott pártbüntetések alapo­san átgondoltak, tényszerűen bizonyítottak voltak és minden esetben arányban álltak az el­követett cselekményekkel. Fel­lebbezési jogával az eljárás során senki nem élt. A fegyel­mi bizottság és az alapszerve­­zetek folyamatosan figyelem­mel kísérték a pártbüntetésben részesültek munkájét, megbí­zatásaik teljesítését, és azok nevelő hatását. Az elmúlt öt esztendő alatt 12 elvtárs párt­büntetésének törlésére került sor. ★ Főiskolánkon a szakszerve­zet és a KISZ-alapszervezet tevékenysége jónak minősít­hető. A pb elvi, politikai irá­nyítása mellett, szervezeti ön­állóságukat megtartva végez­ték munkájukat. A különböző területeken — eltérő rendsze­rességgel — megfelelő együtt­működés alakult ki. Hatáskö­rük érvényesítésének feltételei biztosítottak voltak. A tisztség­viselők a munkabizottságokban és alkalmi munkacsoportok ke­retein belül eredményes mun­kát végeztek az elmúlt idő­szakban. ★ ★

Next