Fotó, 1981 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
Egy befejezetlen életmű töredéke Befejezetlen, mert Kinszki Imre negyvennégy éves korában a fasizmus áldozata lett. Töredék, mert a fényképezésen kívül életét még nagyon sok egyéb — sokak számára hasznos — tevékenység is jellemezte. Természettudományos műveltségéről, irodalmi és ismeretterjesztő munkásságáról, ha nem is bővebb, de részletesebb adatokkal szolgáltak közelebbi ismerői, Litván György és Nagy István György. Mi most azt a fotóst szeretnénk bemutatni, aki a 30-as évek hazai fotóéletének hirtelen feltűnt, sikeres és tehetséges alakja volt. Munkásságával, amelyet az utókor nem eléggé ismer, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar fotográfia túllépett megkövesedett hagyományain. Sajnos csak rövid ideig, alig több mint egy évtizedig lehetett tevékeny tagja a fotóamatőrök táborának. Nevével először 1931-ben találkozhatunk a fényképészeti szaksajtóban, amikor is a Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége —július 15-i választmányi ülésén — felvette tagjai közé, s erről a hagyományokhoz híven, hivatalos közlönyében, a Fotóművészeti Hírekben is beszámolt.„ Fényképezni azonban Kinszki ennél jóval hamarabb kezdett. Sárguló fényképei, negatívjai és feljegyzései arról tanúskodnak, hogy már a 20-as évek elején is szenvedélyes fotóamatőr volt, csak éppen a nyilvánosság előtt nem szerepelt még fotóival, írásait azonban már ekkor sokan olvashatták; a természettudományokkal foglalkozó hoszszabb-rövidebb tanulmányait neves folyóiratok közölték. Cikkei jelentek meg a Nyugatban, a Huszadik Században, a Századunkban, az Aurórában. Röviddel azután, hogy bekapcsolódott a MAOSZ munkájába, új témákat, új ötleteket ajánlott fotós társai figyelmébe. A Fotóművészeti Hírek hasábjain 1931 októberében már arra buzdít, hogy ne csak a festői tájakat, a „romantikus” népéletet, a viseleti hagyományokat fényképezzék, hanem fedezzék fel a hétköznapi világ apróbb részleteit is. Makrofelvételeket ebben az időszakban szinte egyáltalán nem láthatott a fotókiállításokat látogató közönség. Kinszki felvételein az apró bogarak, rovarok, növényi részletek felnagyított képe, az életnagyságnál sokszorta nagyobb, részletgazdag képi látvány érthetően meglepte mind a fotósokat, mind a nézőket. Ezek a felvételek újszerűen hatottak a megszokott, lágyító előtéttel készült életképek között. A közelfényképezés technikáját is igyekezett egyszerűsíteni. Különböző előtéteket, sőt egy speciális, 6 x 6-os képet rögzítő kamerát is tervezett, amelyet megrendelésére a Hock és Kiss cég készített el. Egyéves használat után levelet írt a műszerészeknek.