Fotó, 1981 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

Egy befejezetlen életmű töredéke Befejezetlen, mert Kinszki Imre negyvennégy éves korában a fasizmus áldozata lett. Töredék, mert a fényképezésen kívül életét még nagyon sok egyéb — sokak számára hasznos — tevé­kenység is jellemezte. Természettudományos művelt­ségéről, irodalmi és ismeretterjesztő munkásságáról, ha nem is bővebb, de részletesebb adatokkal szolgáltak közelebbi ismerői, Litván György és Nagy István György.­ Mi most azt a fotóst szeretnénk bemutatni, aki a 30-as évek hazai fotóéletének hirtelen feltűnt, sike­res és tehetséges alakja volt. Munkásságával, amelyet az utókor nem eléggé ismer, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar fotográfia túllépett megkövese­dett hagyományain. Sajnos csak rövid ideig, alig több mint egy évtizedig lehetett tevékeny tagja a fotó­amatőrök táborának. Nevével először 1931-ben találkozhatunk a fényképé­szeti szaksajtóban, amikor is a Magyar Amatőrfényké­­pezők Országos Szövetsége —július 15-i választmányi ülésén — felvette tagjai közé, s erről a hagyományok­hoz híven, hivatalos közlönyében, a Fotóművészeti Hírekben is beszámolt.„ Fényképezni azonban Kinszki ennél jóval hamarabb kezdett. Sárguló fényképei, negatívjai és feljegyzései arról tanúskodnak, hogy már a 20-as évek elején is szenvedélyes fotóamatőr volt, csak éppen a nyilvánosság előtt nem szerepelt még fotóival, írásait azonban már ekkor sokan olvas­hatták; a természettudományokkal foglalkozó hosz­­szabb-rövidebb tanulmányait neves folyóiratok közöl­ték. Cikkei jelentek meg a Nyugatban, a Huszadik Században, a Századunkban, az Aurórában. Röviddel azután, hogy bekapcsolódott a MAOSZ munkájába, új témákat, új ötleteket ajánlott fotós tár­sai figyelmébe. A Fotóművészeti Hírek hasábjain 1931 októberében már arra buzdít, hogy ne csak a fes­tői tájakat, a „romantikus” népéletet, a viseleti hagyo­mányokat fényképezzék, hanem fedezzék fel a hétköz­napi világ apróbb részleteit is. Makrofelvételeket ebben az időszakban szinte egyáltalán nem láthatott a fotókiállításokat látogató közönség. Kinszki felvéte­lein az apró bogarak, rovarok, növényi részletek felnagyított képe, az életnagyságnál sokszorta nagyobb, részletgazdag képi látvány érthetően meglepte mind a fotósokat, mind a nézőket. Ezek a felvételek új­szerűen hatottak a megszokott, lágyító előtéttel ké­szült életképek között. A közelfényképezés technikáját is igyekezett egy­szerűsíteni. Különböző előtéteket, sőt egy speciális, 6 x 6-os képet rögzítő kamerát is tervezett, amelyet megrendelésére a Hock és Kiss cég készített el. Egy­éves használat után levelet írt a műszerészeknek.

Next