Fotóművészet, 2007 (50. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 3. szám
Fényűzők Juhász Gyula (1883-1937) költőt két rövid versre is megihlette Bäck Manci (1891-1989) szegedi fényképésznő. Minden bizonnyal napirendre is térnénk e könnyed, literátus liezon felett, ha korunk nem a melldöngető, falrengető blöffök kora lenne. De az, így az ember - akár a szalmaszál a fuldoklóba - mindenbe belekapaszkodik, amiben a mécsesnél egy kissé erőteljesebben világló értelem halvány reményét sejti. Lássuk tehát, hogy mit ír a harmincéves Juhász Gyula a fényképezőgép körül szorgoskodó, huszonhárom éves hölgyről: „Hízelgőn mindenkit levesz, /Bäck Manci fényűzése ez!" Majd egy újabb, némileg több tintát igénylő nekirugaszkodásban: „Fölveszi, akit levesz,/ Ugyan ki is lehet ez? Fényűzése ez neki, / Míg egy jó kép elviszi / Bäck Manci." A Tisza-parti város poétáját szemlátomást foglalkoztatta a képkészítés értelmezésének segítségével az alkotó újszerű megnevezésének lehetősége. Igaza volt a szakállas-bajuszos, csokornyakkendős költőnek, Niépce, Daguerre és Talbot óta - akarva-akaratlanul, tudatosan vagy tudat alatt (öntudatlanul?) - tulajdonképpen ezt teszik a fénnyel alkotók, azaz űzik a fényt. Keresik-kergetik, majd kifinomult vagy felháborítóan puritán eszközeikkel, egy alkimistát is zavarba hozóan bonyolult összetételű vegyi anyagaikkal pedig keretek közé akarják kényszeríteni a fényt. Közben fogy az idő, a pénz, szaporodik a fáradság - a költő ezúttal sem túlzott, hanem telibe talált, a szó eredeti értelmében vett valódi fényűzés, nagystílű pompa ez. Dr. Gömör Béla reumatológus orvos-professzor az életrajzi könyv megjelentetése és a szegedi kiállítás után a szó szoros értelmében véve a fővárosban, azaz a Fővárosi Képtárban (Kiscelli Múzeumban) is bemutatta felfedezettjét, Bäck Mancit ez év júniusában egy igényesen megrendezett tárlaton. Bár a gyógyítás feladatán kívül - mint minden hazai értelmiségit - száz gond, baj gyötri, dr. Gömör a felfedezés rácsodálkozásán túljutva Bäck Manci újabb és újabb remekeit tárja elénk. A katalógusba a versben is megénekelt szegedi fényképésznő képein szereplő táncosokról B. Nagy Anikó, a sajátos küllemű jelmezekről és ruhákról pedig F. Dózsa Katalin írt elemzést. Utóbbit annyira meglepi a fényképésznőnek a jelmezbe öltözött férjét ábrázoló majdnemprivát fotója, hogy saját felveté- A Süsse testvérek 1839-ben, Párizsban elkészített dagerrotip fényképezőgépe, a bécsi WestLicht 11. árverésének katalógusából © WESTLICHT, WIEN, 2007 122 * Fotóművészet • 2007/3