Fotóművészet, 2007 (50. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 3. szám

Fény­űzők Juhász Gyula (1883-1937) köl­tőt két rövid versre is megihlette Bäck Manci (1891-1989) sze­gedi fényképésznő. Minden bi­zonnyal napirendre is térnénk e könnyed, literátus liezon felett, ha korunk nem a melldöngető, falrengető blöffök kora lenne. De az, így az ember - akár a szal­maszál a fuldoklóba - minden­be belekapaszkodik, amiben a mécsesnél egy kissé erőteljes­­ebben világló értelem halvány reményét sejti. Lássuk tehát, hogy mit ír a harmincéves Juhász Gyula a fényképezőgép körül szorgos­kodó, huszonhárom éves hölgy­ről: „Hízelgőn mindenkit levesz, /Bäck Manci fényűzése ez!" Majd egy újabb, némileg több tintát igénylő nekirugaszkodás­ban: „Fölveszi, akit levesz,/ Ugyan ki is lehet ez? Fényűzése ez neki, / Míg egy jó kép­­ elviszi / Bäck Manci." A Tisza-parti vá­ros poétáját szemlátomást fog­lalkoztatta a képkészítés értel­mezésének segítségével az al­kotó újszerű megnevezésének lehetősége. Igaza volt a szakállas-baju­szos, csokornyakkendős költő­nek, Niépce, Daguerre és Talbot óta - akarva-akaratlanul, tudato­san vagy tudat alatt (öntudatla­nul?) - tulajdonképpen ezt te­szik a fénnyel alkotók, azaz űzik a fényt. Keresik-kergetik, majd kifinomult vagy felháborítóan puritán eszközeikkel, egy alki­mistát is zavarba hozóan bonyo­lult összetételű vegyi anyagaik­kal pedig keretek közé akarják kényszeríteni a fényt. Közben fogy az idő, a pénz, szaporodik a fáradság - a költő ezúttal sem túlzott, hanem telibe talált, a szó eredeti értelmében vett valódi fényűzés, nagystílű pompa ez. Dr. Gömör Béla reumatoló­­gus orvos-professzor az életrajzi könyv megjelentetése és a sze­gedi kiállítás után a szó szoros értelmében véve a fővárosban, azaz a Fővárosi Képtárban (Kiscelli Múzeumban) is bemu­tatta felfedezettjét, Bäck Mancit ez év júniusában egy igényesen megrendezett tárlaton. Bár a gyógyítás feladatán kívül - mint minden hazai értelmiségit - száz gond, baj gyötri, dr. Gömör a felfedezés rácsodálkozásán túljutva Bäck Manci újabb és újabb remekeit tárja elénk. A ka­talógusba a versben is megéne­kelt szegedi fényképésznő ké­pein szereplő táncosokról B. Nagy Anikó, a sajátos küllemű jelmezekről és ruhákról pedig F. Dózsa Katalin írt elemzést. Utóbbit annyira meglepi a fény­képésznőnek a jelmezbe öltö­zött férjét ábrázoló majdnem­­privát­ fotója, hogy saját felveté- A Süsse testvérek 1839-ben, Párizsban elkészített dagerrotip fényképezőgépe, a bécsi WestLicht 11. árverésének katalógusából © WESTLICHT, WIEN, 2007 122 * Fotóművészet • 2007/3

Next