Fotóművészet, 2010 (53. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám
Szamossy Ferenc kassai fényképész 1912 körül készült, hosszított formátumú, 12,2x5,3 cm-es matt celloidin képén az ismeretlen nő már nem visel fűzőt. Haja duzzasztott, egyszerű vonalú blúza csipkével díszített, sima, kissé bővülő szoknyájának dereka a divatnak megfelelően kissé magasan van. A kép verzóján szecessziós ornamentika (Magyar Nemzeti Múzeum) alak sziluettje a háború okozta nélkülözések ellenére is, teltebbnek tűnik. Az óriási kalapok helyét egyszerűbb, kevésbé méretes karimájú fejfedők veszik át, a derék a helyére kerül. A háború alatt viselt női ruhák egészükben sokkal inkább hasonlítanak a későbbiekre, mint a korábbi idők öltözékeire. Körülbelül itt kezdődik az a fajta célszerű, modern öltözködés, amelyik a divatot követő rétegek körében is meghatározza a viseletét mind a mai napig. A háborús évek divatjáról szóló írások rendre beszámolnak ugyan a háború alatt divatba jött, rövidebb, fél lábszárig érő, ám nagyon bő szoknyát jelentő ún. háborús krinolinról. Ezt a divatot nem sokan követhették, fényképen nem találkoztam vele. A hajviselet is egyszerűsödik, a nagy, tupírozott vagy póthajjal kiegészített, gömb alakú kontyok helyett az arc körül simán vagy kicsit hullámosan elrendezett hajat hátul a tarkó fölött kis kontyban fogják össze, a fiatal lányok gyakran kötnek óriási masnikat a hajukba. A férfiak viselete is egyszerűsödött. A frakk kifejezetten esti, a zsakett napközbeni ünnepélyes öltözéke az előkelőknek, magasabb rangú hivatalnokoknak, diplomatáknak. A régi, jó császárkabát (redingot, ferencjóska, szalonkabát) utolsó éveit éli. Idősebb urak még hordják, de fiatalok ilyet már nemigen csináltatnak. A zakó, illetve az öltöny - kötelezően mellénnyel - az általánosan elfogadott és hordott nappali öltözék a hozzávaló kemény-vagy egy re gyakrabban puha kalappal együtt. A háború elhúzódásával a dolgozó rétegek és a középosztály azon részének körében, amelynek nem voltak tartalékai, nőtt a szegénység, az öltözködés egyre nagyobb gondot jelentett. A frontról hazatérőknek sokszor nem volt megfelelő civil ruhájuk, ilyenkor a katonaság engedélyezte számukra az egyenruha megtartását. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a háborút követő időszak utcai képein olyan sok katonaruhás férfit látunk. Stemlerné Balog Ilona JEGYZETEK A Sajtóhadiszállás parancsnoka Hoen tábornok, majd 1917 márciusától Eisner Bubna vezérkari ezredes volt. ? Zádor István: Egy hadifestő emlékei 1914-1918. Budapest, 1933. Egyet. ny. 117. p. 3 Uo. 90. o. 4 Uo. 99. o. A másik fényképész, aki Zádorral tartott Dél-Tirolba, Nicola Perscheid, neves német fotográfus volt. 5 Tolnai Világlapja, 1914. szeptember 13. 2.0. 6 Vasárnapi Újság, 1914. november 1. 826.0. 7 Szilágyi Flóra: Háborús album. In A fénykép varázsa 1839-1989. i. m. 73. p. Az 1990-es években keretezett formában is került az albumból való kép a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az eredeti mappákból a nyolcvanas évek ben még Colin Ford, a bradfordi National Museum of Photography, Film and Televi sion akkori igazgatója, aki nagyra értékelte a sorozatot, vásárolt példányokat budapesti antikváriumban. A szerkesztők, úgy tűnik, elérték céljukat a kiadvánnyal. 8 Zádor, i. m. 49. o. 9 Tóth László: A fénykép kudarca. Nyugat, 1917. 6. sz. 592-594. A cikkre Tomsics Emőke hívta fel a figyelmemet. 10 Az utolsó magyar királykoronázás képei. A kiállítást rend. és a tanulmányt írta: F. Dózsa Katalin. Budapest, 1996, Budapesti Történeti Múzeum, 5. o. Papírhánerek nagy színválasztékban! A tripont INGYENES HÍVHOZSZÁLLÍTÁS! www.tripont.hu 108 Fotóművészet *2010/1 Az első világháború és a forradalmak fényképei (1914-1919)