Fővárosi Évkönyv az 1929. évre (Budapest, 1929)

A főváros eseményei

Mindezeken kívül pedig a főváros tanácsának hozzájárulásával és segít­ségével erőteljesen folyik az utcai közlekedés rendjének megszervezése is, amibe belekapcsolódik a közlekedési rendőrség kitűnő munkája, azonkívül a közlekedést szabályozó készülékek, valamint a közönséget védő járdaszigetek jelentős szaporítása. Itt kell megemlíteni azt a rendkívüli haladást is, amely Budapest utcáinak és tereinek világítása körül az utolsó évben végbement és amelynek egyik legszebb vívmánya a kisebb utcáknak is középvilágítással való ellátása. A közlekedésbe kapcsolódik bele az utolsó évtized legnagyobb problémája, amely nemcsak a fővárost, de a magyar államot is érinti: az útépítés kérdésének megoldása. A közlekedés a maga egészében valósággal egy csapásra átváltozott, a lófogatú kocsiról áttért az automobilra. Olyan rendkívüli változást jelent ez, amely az egész útépítés eddigi rendjét és módját új alapokra helyezi. Budapest székesfőváros törvényhatósága, tanácsa és műszaki vezető egyéniségei teljes lélekkel és odaadással fáradoznak a nagy kérdés megoldásán, amely valószínűleg csak nagyarányú útépítési kölcsön révén lesz megvalósítható. A városépítés és városrendezés terén azonkívül, hogy az utcák rendbe­hozatala, csatornák építése és javítása, a szivattyútelep modern alapra való fektetése hatalmas munkát adott és nagy összegeket emésztett fel, inkább dominálnak a nagy tervek. Ezek között legelső helyen a magánépítkezési tevékeny­ség emelése, az építkezés irányának megszabása és annak hatósági támogatása áll. Bőséges feladatot nyújt a különböző városrendezési tervek megalkotása és keresztülvitele is, de ezek között is legfőbb probléma a Tabán rendezése, amelyről sok szó folyt, sok terv merült föl a múlt esztendő során, de amelynek megoldása a jövőre maradt. Kulturális téren 1928-ban is hű maradt Budapest régi, nagy tradícióihoz. Szép tervek és tiszteletreméltó szándékok hiúsultak meg súlyos gazdasági okokból, de így is elmondhatja Budapest, hogy kulturális törekvései, iskolapoliti­kája, valamint a mindezekért hozott anyagi áldozata nagyvárosi színvonalon áll és hatalmas tényezője lesz a magyar kultúrfölényért megindult nemzeti küz­delemnek. Kulturális téren nagyjelentőségű a Károlyi-palota megvásárlása is, amely a fővárosi múzeumnak és képtárnak lesz klasszikus otthona. Hasonlóan erejét fölülmúló áldozatokra hajlandó Budapest akkor is, amikor polgárainak egészségét védi. Ezen a téren szintén óriási probléma megoldását hivatottak biztosítani a következő esztendők, így a többi között a Rókus-kórház kitelepítésével és az új központi kórház felépítésével. A probléma másik része Budapest kórházainak tehermentesítése. E végből indult meg a mozgalom, hogy Pest vármegye is is építtessen lehetőleg Budapesten közkórházat. Mindent elkövetett Budapest a régi kórházak idők során megrongálódott berendezésének rendbehozása érdekében, ugyanakkor pedig Budapest egészségét komoly, preventív intézkedésekkel is biztosította azzal, hogy nagy áldozatokat hozott a vízművek kibővítése, a köztisztaság fokozása, a portalan szemétgyűjtés megvalósítása, anya- és csecsemővédő otthonok építése és a népfürdők szaporítása érdekében. A közegészségen kívül nagy nemzeti célt

Next