Fővárosi évkönyv az 1936. évre (Budapest, 1936)

A főváros eseményei 1935-ben

r . A főváros eseményei 1935-ben. Budapest székesfőváros autonómiája pár év óta olyan küzdelmeket vív, amelyekről ma már kiderült, hogy szülőanyjuk túlzott aggodalom volt. Amikor ezen a helyen egy esztendő előtt megemlékeztünk a fővárosi reform­ról, amelyet hosszú és éles harc után 1934 április 20-án a magyar ország­­gyűlés felsőháza is megszavazott s amelyet a szanálási rendeletén kívül komoly személyi változások is követtek, már annak tudatában kommentál­tuk az eseményeket, hogy a szanálás csak az autonómia segedelmével oldható meg és hogyha nehéz feladatokat kell is elvégezni, de katasztrófák nem fenyegetik a főváros háztartását. Azóta az ország egyik legkiválóbb közigazgatási szaktekintélye, maga Preszly Elemér belügyi államtitkár is kijelentette, hogy a szanálás a főváros gazdasági helyzetével szemben eltúlzott kifejezés és hogy a főváros háztartási egyensúlyának helyreállítása az autonómia közreműködésével nem okozhat komolyabb nehézségeket. A szanálási törvény hatálya ma már rövid lejáratú. A feladatok tehát sűrűsödnek és azoknak megoldása sürgőssé kezd válni. Az 1936. esztendő tehát az igazi szanálási év, amely azonban, ha a pártpolitikai küzdelmek nem zavarnak, komoly nehézségeket nem okoz. A szanálás nem is szanálás, pusztán olyan feladat, amely más normális körülmények között is előfordulhat. Az egész világon a metropolisok sokkal nagyobb gondokkal küzdenek, mint Budapest székesfőváros, amelynek mindössze néhány milliós deficitet kell eltüntetnie. Ez nem háborús és — ami ennél sokkal több, — háború utáni feladat. Békében is előfordultak ilyen jelenségek, amelyek egy milliós lakosságú fővárosban, amelynek óriási vagyona van, nem okozhatott különleges gondokat. Az 1936. esztendő lesz ugyan a szanálás igazi esztendeje, aminek azonban különös jelentősége nincs, hiszen maga Sipőcz Jenő, a szanáló főpolgármester jelentette ki, hogy ez a művelet nem most kezdődik meg, hanem megkezdődött már akkor, amikor a főváros kiadásainak tíz százalékát zárolták. A szanálási esztendő elé Budapest székesfőváros autonómiája új arculattal indul. Nemcsak a főváros legfőbb tisztviselői kerültek új választás alá az elmúlt esztendőben, hanem egyben új törvényhatósági bizottságot is kapott a magyar székváros. Borvendég Ferenc főpolgármester halálával (1934 november 20.) egészen új helyzet teremtődött a fővárosi politikában és a székesfőváros autonómiájának életében. Ekkor történt meg ugyanis Sipőcz Jenő dr. főpolgármesteri kinevezése (1934 november 24.) Már kinevezésének pillanatában tisztában volt mindenki azzal, hogy az új főpolgármester a főváros egész közönségét képviselő törvényhatósági bizottság kívánságainak figyelembevételével akarja előkészíteni nagy

Next