Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-01-03 / 1. szám
nagyvárosokban ily hosszú, közel 400 méteres egy vágány alig indokolható kellemetlenségekkel jár. A Ferenci-József-rakparton, nevezetesen ennek az eskütér és a kalap utcza közt levő 350 méter hosszú szakaszán, t. i. ahol az legszűkebb, a mostani úttest semmi esetre sem engedhető át a vasút számára még egy vágány létesítésére sem, mert itt a vasút oly viszonyokat teremthetne, melyek könnyen szerencsétlenségeket okozhatnánk. Az eskü téri följárótól tehát egész a 24. sz. házig okvetetlenül viadukt építendő, illetőleg a korzó előtti oszlopos út a följáró áthidalásával, esetleg a följáró legmagasabb pontján a vágányoknak útszínben való átvezetésvel) a viadukt a 24. sz. házig folytatandó, amelyen mindkét vágány elfér. A nevezett ház előtt a viaduktról az egyik vágány a házak előtti gyalogút mellé, a másik vágány pedig a dunaparti gyalogút mellé vonulna, amely pontokon a vásárt is, meg a közönséges kocsik forgalmát is legkevésbé érinti: ez a módosítás a helyszínrajzon zöld színnel van berajzolva. Az így létesítendő viadukt biztosságát a hivatal nem látja vesélyeztetve, mert a Duna folyásának ereje az alsó partnak 75-73 méter magasságán felül aránylag nem nagy : az eddig észlelt legnagyobb árvíz legfölebb 200 méterre lepi el az oszlopokat, de átalában a folyam ezen a domború parton oly gyenge folyású, hogy itt jelentékenyen iszapol. Ami az eskütéri följáró áthidalását illeti, ez nem lehet ugyan oly magas, mint pl. a vasúti áthidalások, de a közönséges teherkocsik el fognak alatta járhatni, különben is az alsó kopárt forgalma csak helyi, azonfölül az Eötvös téri följáró egészen szabad marad. Átalánosságban még egy körülményt nem szabad emlíítetlenül hagyni, azt t. i., hogy az úgynevezett dunaparti főgyűjtő csatorna építése közben a Csepel-rakpart egész hosszában a vasúti közlekedés nemcsak szünetelni lesz kénytelen, hanem magát a vágányt is legnagyobb részben föl kell szedni ,és a csatorna elkészülte után újra építél. A csatorna a dunaparton is fog ugyan némi kellemetlenséget okolni, de áthidalásokkal a forgalmat a fővámháztól fölfelé fenn lehet majd tartani. Minthogy ezen módosított vasútvonalnak elfogadása által az építési költségei, szemben a bejárásnak alapjául szolgáló első tervezettel, tetemesen kisebbednek és tekintettel arra, hogy ezen vasút rögtön való kiépítése a közönségre nézve nem égetőn szükséges s leginkább a társulat érdekébe történik, mert a helyi jelentőségen kivül a k Oruti vasút közforgalmának ényeges részét képezi és egy jövőben fontos vonalat lefoglal, a Dunaparti villamos vasút engedélyidejének lejárta 90 évről sokkal rövidebb időre volna leszállítandó, mely idő azán a vasút tartozékaival együtt, mint a többi közúti vasutak, ingyen és tehermentesen a főváros birtokába megy át Ez a kikötés azért fontos, hogy a dunaparti villamos vasút a többi villamos vasutakkal és a központi áramfejlesztő teleppel együtt egy időben jusson a főváros korlátlan birtokába. Miután azonban az elszigetelt és elkülönített áramvezetés rendszere a viadukt-pályán is alkalmazható és csak az oszlopokon nyugvó tartók szerkezetét kell megfelelően átalakítani, továbbá minthogy az Eskü tértől a Ferencz József térig terjedő rész mindkét javaslatban és tervezetben egyenlő, az eredetileg tervezett alagútra nézve pedig az áramvezetés közömbös, mindezen kért módosításokra nem annyira a rendszer javítása, mint a befektetendő tőke és a sokkal egyszerűbb építésmód adhatott okot. Mindezeknél fogva a módosítások csak a hivatal által jelzett mértékben volnának elfogadhatók. interpelláczióra adott polgármesteri válasz kilátásba helyezte, hogy a tanács közelebb ez ügyben érdemleges javaslatait be fogja mutatni. Minthogy a tárgy a közelebbi napokban a tanács s azután gyorsan a közgyűlés elé fog kerülni, ismertetését az alábbi sorokban nem látjuk feleslegesnek. A kiindulási pont a központi tüzérség mostani helyiségeiben régen tapasztalt állapotok. A tűzoltó-főparancsnokság még 1880. évi augusztus 24-én jelentést tett a IV-ik ker. elöljárósághoz, amelyben kifejtette, hogy a IV. ker. tüzérségi laktanya egészségtelen s azért annak orvosi megvizsgálását s az őrtanya sürgős kihelyezését kérelmezte. A ker. orvos vizsgálatának eredménye szerint a kérdéses laktanya helyiségei sötétek, folyton több gázláng által világítvak, alacsonyak, levegőjük fülledt, azért a ker. orvos a maga részéről is más helyiségbe való áthelyezését javasolta az őrtanyának. A ker.orvos jelentése a tanácsnak beterjesztetvén, ez érdemleges határozat előtt a tűzoltó-főparancsnokságot, hívta föl, hogy az áthelyezés tekintetében tegyen indokolt jelentést.. A tűzoltó-főparancsnokság a közegészségi indokok mellett kifejtette még, hogy a helyiség a tűzoltóság czéljára azért sem alkalmas, mert a főváros balpartjának nem a középpontjára esnek, s ezenkívül annyira szűkek, hogy a tisztek számára külön kellett bérelni lakást, sőt az önkénytes tűzoltó-egylet is kénytelen volt személyes felszerelési raktárát bérelt helyiségben elhelyezni. A helyiségek szűk voltának folyománya még, hogy a drága pénzen beszerzett gépeket a tűzoltó tisztek folytonos felügyelete alól elvonva, az egyes expositu-i rákban szétszórtan, gyors rendelkezésre egyáltalán nem alkalmas módon kellett elhelyezni. Legczélszerűbbnek találta a főparancsnokság, hogy az őrtanya a kerepesi úti régi dologház emeleti és udvari helyiségeiben helyeztessék el. Ott az udvaron egyúttal gyakorló házat is lehetne felállítani s ide lehetne áttenni a gyakorló teret. Itt összepontosítva lennének a gépek, lovak, szerek s ez által a gyors , dispositio tetemesen elősegíttetnék. E mellett a dologház jövedelmező része érintetlenül maradna, mert a boltokat továbbra is boldogoltul lehetne használni. A főparancsnok e javaslata véleményadásra a gazdasági hivatalnak és a tűzoltó házi bizománynak adatott ki, amelynek az indítványhoz úgy egészben, mint részleteiben hozzájárultak. De mind e pártolások daczára a kérdés javaslat stádiumából előbbre írni nem bírt, mert időközben járványok ütöttek ki, a régi dologhoz kórházi czélokra foglaltatott le és ma is a kép használtatik. így száult le a napirendről akkor a tűzoltósági főőrség- igazé3 is felszínre sem került mindaddig, meg egy másik újzottság, egészen természetszerű indokból újra napirendre nem hozta. Ugyanis a szintátvizsgáló bizottság jelentései következtében a tanács ismételten fölhívta a népszinházi bizottság figyelmét a népszínháznál fentorgó tűzbiztonsági hiányokra. E szorgalmazások folytán a népszínházi bizottság a kérdést tanul Bracy tárgyává tette s ennek eredményeként 1888. jan. 6..előterjesztésében maga is szükségesnek tartja, hogy mindazon berendezések és készülékek, melyek tűzveszélyt leginkább idézhetnek elő, nevezetesen : a gőzfűtési berendezés, az asztalosműhely, a napi előadáshoz nem szükséges díszletek és kellékek s majdan a villanyvilágítás behozatala esetén ennek gépezetei is a színházépületen kívül helyeztessenek el. Ez irányban folytatott tanácskozásai közben merült fel az eszme, hogy ezzel egyesíthető volna egy másik, szintén régi óhajt képező és szükséges czéllal, a központi tűzőrségi laktanya létesítésével. A bizottság felkérésére Kauser József, mint anépszínházban a műszaki teendőket teljesítő műépítész elkészíti a tüzérségi laktanyának a József-körúton, a népszínházzal szemben levő telekcsoporton emelendő épülete terveit, azokat minden díj nélkül a bizottság rendelkezésére bocsátván. De e terv szerint az épület udvara szűk lett volna a tűzoltóság czéljaira, azért Kauser egy második. tervet is készített, melyben az udvar" 20 méter szélességre bővíttetett ki. Az épületben elhelyezést találna a tűzoltóságon kívül a népszínház díszlettára, gőzfűtési berendezése stb. s ezért a népszínházi bizottság a népszínházi alap tulajdonát képező 118 38/1000-es kiterjedésű telkét ingyen engedi át a tűzőrségi laktanya javára. A laktanya létesítése végett a népszínházi alap telkén kívül még két telekrészt kellene megszerezni. Rémi és társaitól 506*84 D-ölet s Presingertől (most már László Zsigmondtól) 118 42 D-ölet. Rémi és társai a szükséges területet 160 frtjával készek átengedni. 8 a telken levő gőzfavágó-gyárért kárpótlásul 14,000 frtot kérnek. László Zsigmonddal az egyezkedési tárgyalások most fognak folyamatba tétetni. A népszínházi bizottság jelentésében , megemlíti, hogy a pesti h. e. takarékpénztár a laktanya felépési költségeire 400—450,000 frtos kölcsönt 50 évi törlesztésre s mindent összevéve 6%-os évi amortisatióra hajlandónak nyilatkozott betáblázás nélkül megadni. A tervek fölülvizsgálatára bizottság küldetett ki, mely fölkérte Lechner középítési igazgató urat, hogy a laktanya tervei és költségszámításaira vonatkozó műszaki véleményét s Lampl főszámvevő urat, hogy a költségvetésnek számvevőileg leendő felülvizsgálatára vonatkozó jelentését s az épület jövedelmezőségi számítását terjeszsze elő. A középítési igazgató az eszmét városrendezési és fejlődési szempontból üdvösnek tartja s egyéb szempontoktól eltekintve is, helytelennek találná, hogy a városnak egyetlen telepe se legyen a nagykörúton s ezért is érdekében áll a városnak a kérdéses ingatlanok megszerzése. A központi tüzérség elhelyezésére nézve pedig azt mondja, hogy alig lenne czélszerűbb hely található erre a czélra az egész balparti oldalon, mint ez a fejlődő város középpontján, két legnagyobb forgalmú út keresztezésének közvetlen közelében van. Az építkezés csak úgy lesz azonban czélszerű, ha a megnagyobbított területen, a második terv szerint vitetik ki. Helyesnek tartja a tűzoltóság és a népszínházi raktárak elhelyezésének tervét is, valamint azt, hogy a laktanya Il-ik és Ill-ik emeletet is nyer bérhelyiségek czéljára, mely bérhelyiségek feljárói a tűzoltósági helyiségektől teljesen különválasztják. Az építkezést különben drágító torony pedig indokolását találja abban, hogy nemcsak megfigyelő helyül szolgál, de benne egy állandósított nagy nyomású víztartány is elhelyezhető. Az eszthetikai szempont is a torony mellett szól, de a tervben a torony zöme túl karcsúnak látszik, szemben a felső kiképzéssel. Kauser terve szerint az összes építési költség, a telek beszerzési árán kívül, 344.418 frt 21 krt tesz ki, ebből esik az üvegfedélzetre 46.417 frt 5 kr s az udvar talajozására 3.610 frt 21 kr., tehát az egész épület csupán 294.390 frt 95 krba, vagyis köbméterenkint 6 frt 04 krba jön.Ez az egységár megfelel a jobb modorú épületeknek. Az üvegtetőnél, egyszerűbb szerkezet mellett, 25—27.000 frt volna megtakarítható. Lampl főszámvevő úr véleményében a beruházási költségeket mindössze 498.200 frtra teszi; az évi kiadásokat 28.823 frtra, a bevételeket 29.570 frtra, tehát a várható felesleg 747 frt. De még kedvezőbbé válik az eredmény, ha a főváros e czélra a nagy kölcsön keretében 5%-nál olcsóbb kölcsönt kap s a főszámvevő ez építkezést a nagy kölcsön programmjába fölveendőnek is találja. Azonban ez építkezések által a fővárosra állandó évi tehertöbbletek fognak nehezedni; és pedig a tűzoltósági kiadásokban 5.450 frt (aminek elvállalása a helyiségek tekintetében most fennálló tarthatatlan állapotok megszüntetésével indokolható) s a népszínháznak átengedett helyiségek után évi 5.537 frt 57 kr., amit ha a népszínházi alap nem vállal magára, szintén a fővárosnak kell viselnie. A főszámvevő végül 474.000 frtnyi befektetési költség beszerzéséről kér gondoskodást. Ezen adatok állottak a tűzoltói házi bizottmány rendelkezésére, midőn az eszmét és bemutatott terveket megfontolás tárgyává tette s a maga részéről is csak helyeselni tudta azokat, mert a népszínház tűzveszélyességének megszüntetése (egyebek közt a viztartány által a vízsugárnak a szuffiták fölé lövelhetése), valamint a tűzoltóság megfelelő elhelyezése s a jelenben fenforgó tarthatlan állapotok javítása az elvállalandó évi teher fentebb kimutatott összegét megérik. A tűzoltósági laktanya úgy a nemzeti, mint kivált a népszínház közelében lesz. A nevezett bizottságok e javaslatait a tanács a pénzügyi és gazdasági bizottságnak adván ki, az i. e. május 20-án tartott ülésében a tervet a maga részéről a következő véleménynyel ejte el: »Alulírt bizottmány a központi tűzoltó-laktanyának és díszletraktárnak a népszínház szomszédságában tervezett fölépítéséhez nem járul s ezen tervet elejteni javasolja, mert a fővárosnak sokkal sürgősebb közmunkák létesítésére nincs meg a kivánt anyagi ereje s a tűzoltó-laktanya költségei a tervezett 25 milliós kölcsönnel nem is fedezhetők, mert ezen kölcsön a tervezett csatornázásra és kövezésre is alig lesz elég A népszínház tűzbiztonságáról a régi dologházban berendezett tűzoltó-telep által különben is gondoskodva van s a fölösleges díszletek a népszínház nagy díszletraktárába szállíthatók. A népszínház tűzbiztonsága és a központi tűzoltói laktanya. A német színház leégése következtében a többi tűzínházak s különösen a népszínház tűzbiztonsági tágyában a fer. törvényhatósági közgyűlésen tett 1 10. szám. FŐVÁROSI KÖZLÖNY 1. számú. A világítási kérdés. Lampl Hugó főszámvevő ur az ált. osztr. légszesz-társulatnak a villámvilágítás eszközlése és a légszeszárak mérséklése tárgyában beadott ajánlatára a következő véleményeg jelentést tette Gerlóczy Károly alpolgármester úrhoz, mint a kiküldött albizottság elnökéhez: F. évi szeptember hó 10-én és október hó 25-én 25. és 26. számok alatt méltóztatott az álta