Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1890-02-14 / 13. szám

I. évfolyam, 13. szám. EI.GriztTI«I ÍR: Égé« évre 6 frt, félévre 3 frt. MEGJELSKIK : Minden kedden és pénteken. Budapest, 1890. február 14-én. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. KIADJA­ BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. SZERKESZTŐSÍQ: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. kar., hold-utc­a 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottságánál 1890. feb­ruár 12-én s folytatva 13-án tartott rendes közgyűlése. I. nap. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester ur megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy a tör­vény értelmében és a közgyűlési határozat folytán, a megüresedett V. ker. elöljárói állásra pályázók a főpolgármesternél tartozván jelent­kezni, ez állásra a kitűzött határidőig csak egy jelentkezés történt, még­pedig Kelecsényi Ödön, az eddigi helyettes elöljáró személyében. Az V. ker. elöljárói állás a jövő közgyűlésen fog választás által betöltetni. Elnök bejelenti továbbá, hogy a napirendre utólagosan még egy sürgős tárgy vétetett fel: a középítési igazgató, középítési bizottság és a tanács elő­terjesztése a dunaparti villamos vasút módo­sított tervei ügyében s a belügyi s kereskedelmi míniszernek e tárgyra vonatkozó leirataira. E tárgyat Kun tanácsnok terjeszti elő a napi­rend során. A napirend előtt dr. Váradi Antal a követ­kező interpellátiót intézte a tanácshoz: A lefolyt közgyűlés folytatólagos napján közbe­vetőleg egy kérdést intéztem az előadó tanács­nok úrhoz, melyre nézve a főpolgármester úr figyelmeztetett, hogy interpellác­ió alakjában a jövő ülésen tegyem meg kérdésemet. E fel­hívásnak engedve megteszem most interpellá­ciómat. Több mint két hónapja, hogy az osztrák államvasúttól a kerepesi­ útig a városi vasúti vállalat lerakta síneit. A társulat több mint 100.000 forintot fektetett be az épít­kezésekbe, daczára annak, hogy építési enge­délye sem az építés megkezdése alkalmával nem volt, sem jelenleg nincsen. Kérdezem minő stádiumban áll az építési engedély, a műtanrendőri bejárás és az üzem­engedély ügye, ha pedig ez utóbbi hosszabb ideig elodá­zandó volna, van-e szándéka a tanácsnak addig is, míg rendes közlekedésünk lesz, gondoskodni arról, hogy az az 50—60.000 ember, ki a nagy körúton s ennek mellék­utczáiban lakik, ne legyen kénytelen gyalog járni, hanem intéz­kedik, hogy addig is legalább omnibus közle­kedés rendeztessék be. A sugár­út még annyira sem volt kiépítve, mint most a nagy körút, s már volt omnibus közlekedése. A tanács nevében Kún Gyula tanácsnok válaszolt az interpellation: T. közgyűlés! A városi vasúti vállalattal hosszas tárgyalások után meg lett kötve a szerződés a nagy körúti vonalra nézve. A szerződést tegnapelőtt kaptam kezemhez s holnap mutatom be a tanácsnak. Némi csekély akadályt képezhet azon körül­mény, hogy a vállalat a szerződésben kikötött 10.000 frt biztosítékot még nem tette le, de erre én nagy súlyt nem fektetek. Ezzel kapcso­latban jelenthetem, hogy a vállalatnak a nagy­körúti vonalra vonatkozó tervei minden tör­vényes fórum approbatióját megnyerték, kivéve a ministériumét. Az építési engedélyt mi már hetekkel ezelőtt megadhattuk volna, ha a vállalat a szeződést aláírta volna. A­mi az interpellác­ió azon részét illeti, hogy a vasúti vonal részben már kiépült építési engedély nélkül, ez tényleg így van, de méltóztassék megnyugodva lenni arra nézve, hogy azon körül­mény, hogy az engedély nélküli építkezés következtében a vállalat mikép bírságoltatik meg, vagy mikép nem, ez a vonal üzembe-1 vételével összefüggésben nem áll, ez nem­­ akasztja meg a kiépülő vonal mielőbbi üzembe-­ vételét. A műtanrendőri bejárásról, csak akkor­­ lehet szó, ha egészen kész lesz az egész vonal, úgy hogy már a közlekedést rajta meg lehet indítani. Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudo­másul veszik e választ. Ezután a közgyűlés áttért a napirend tárgyalására. Horvát tanácsnok ismertette a tanács elő­terjesztését s a közgyűlés minapi megállapo­dásait, a központi tűzoltósági laktanya létesítése ügyében. Jelenleg még a tanács előterjesztésé­nek harmadik pontjára a szavazás van hátra. Elnök kijelentvén, hogy a törvény e pontra névszerinti szavazást kíván, constatálja, hogy a bizottsági tagoknak több mint része jelen van és elrendeli a szavazást. A szavazatok megszámlálása után kitűnt, hogy a tanács javaslata mellett igennel 144, ellene tehát nemmel 87-en szavaztak. Ez össze­s­sen 231, ennek 1/3-aa 154, tehát a javaslat nm nyerte el a '/3 többséget. (Nagy mozgás.) Elnök constatálja, hogy a javaslat 3. pont­ja a kivánt */3 többséget nem nyerte el. Miután azonban a közgyűlés, a mult alkalommal elhatá­rozta, hogy a központi tűzőrségi laktanya föl­építtessék s erre a czélra reagántelkek is részint egyezkedés részint felsajátítás útján megszerez­tessenek, közmű létesítéséről levén szó, e hatá­rozat, bár a fedezet nem lett is megszavazva, a belügyminiszerhez jóváhagyás végett felter­jesztendő. Sigray Pál nézete szerint a mai határozatból nem következik az, hogy ezen be nem végzett ügy a belügyminiszerhez már most felterjesz­tenék, mert kimutatott fedezés hiányában, mit határozhatna a belügyminiszer ? Nézete szerint az volna a követendő eljárás, hogy mivel a közgyűlés a fedezet iránt a tanács javaslatát el nem fogadta, a tárgy visszautasítandó a tanácshoz, hogy a fedezet kijelölése iránt újabb előterjesztést tegyen. Wodianer Albert véleménye szerint is ezen tárgy, míg az kiegészítve nincs, nem terjeszt­hető fel a belügyministerhez. A belügyminiszter nem hagyhat jóvá oly költekezést, melynek fedezete nincs. Kéri, hogy utasíttassák vissza a tárgy a tanácshoz újabb fedezet kijelölése­­ végett. Rácz Károly nem járulhat azon felfogáshoz, hogy ezen határozat a belügyminiszerhez fel­terjesztessék. Ha a javaslat egy része elvettetett, elvettetik a másik része is, ha kimondja a köz­gyűlés, hogy hajlandó központi tűzoltósági laktanyát építeni, de az erre szükséges 500.000 frt költséget meg nem adja, akkor ezzel az egész ügy vissza van utasítva. Kaszárnyát elvből épí­teni nem lehet. Ezen ügy nem mehet fel a­­ belügyministerhez.­ hanem vétessék le a napi­rendről. Radócza János szerint a kérdés úgy áll, hogy a közgyűlés elhatározta a laktanya kiépí­tését, de a fedezetet nem szavazta meg. Ennek az a következménye, hogy a törvény határozott intézkedése folytán a két első kérdésben hozott határozat, úgy, a­mint azt az elnök mondta, a belügyministerhez felterjesztendő. Mellesleg megjegyzi, hogy e határozat ellen feleltezés adatott be, mely szintén felterjesztetett a bel­ügyminiszerhez. Ha a belügyminiszer határozi­ fog, akkor újból a közgyűlés elé fog kerüln a fedezet kérdése. Egyetért előtte szólóval, hogy kaszárnyát elvből építeni nem lehet, erre pénz , kell; ha a közgyűlés másodszor sem fogja­­ megszavazni a fedezetet, akkor nem fogják a­­ laktanyát felépíteni.­­ Fenyvessy Adolf száz meg száz tapaszta­­­latból állítja, hogy a belügyminiszer semmiféle­­ ügyet fedezet nélkül jóvá nem hagy. Azt hatá­rozottan tagadja, hogy azzal, hogy a többség­­ elvetette a fedezet kijelölésének ezen módját, egyúttal a laktanya létesítését is elvetette­­ volna. A többség azon nézetben volt, hogy a laktanya felépítendő, csak nem azon feltételek­­ mellett, melyeket a tanács proponált, most­­ arról van szó, mely forrásból szerezzük meg a­­ laktanya építésére szükséges pénzt, nem lehetne-e azt a pénzt olcsóbban megszerezni. A tanács más fedezetet fog kijelölni s ha a közgyűlés i­­zt elfogadja, akkor lehet mind a 3 kérdést teljes összefüggésben felterjeszteni a belü­gy-f­­ministerhez. Arra kéri a közgyűlést, hogy újabb fede­­­­­zet kijelölése iránt hívja fel a tanácsot. Elnök kijelenti, hogy a törvény szerint,­­ mivel közmű létesítéséről van szó, a közgyű­l­­és előbbi határozata okvetlenül felterjesztendő a belügyminiszerhez. Ha majd a belügyminiszer­­ érdemileg határoz, akkor alkalma lesz a közös gyűlésnek más fedezet kijelölése iránt intéz­kedni. Mit érne új fedezet kijelölése, ha a miniszer egyáltalában nem hagyná jóvá a­­ laktanya építését? Pártos Béla véleménye szerint az ügy­­ csonka s azért a belügyminiszerhez nem ter­­­jeszthető fel. Csatlakozik Sigray nézetéhez s ajánlja, hogy adassék vissza a tárgy a tanács­i­nak azon utasítással, hogy más fedezet ki­jelöléséről gondoskodjék mielőbb.­­ Krausz Lajos nem helyesli, hogy a pénz­kérdés a többi kérdésektől elválasztva "bocsát­tatott szavazásra, s vagy az első szavazás nem volt helyén, vagy ha igen, akkor a közgyűlés most tovább határozhat. A közgyűlés bizonyos feltételek mellett megszavazta a laktanya léte­sítését, ha most a fedezetre vonatkozó javas­latot nem fogadja el, ez által az ügy nincs elejtve. Csatlakozik Sigray indítványához. Virava József nem osztja azon nézetet, hogy a belügyminiszerhez ezen ügy felterjesz­tessék. A többség határozata folytán szakítta­tott e kérdés három részre; ez már magában véve törvénytelenség. Miután fait accomplival állunk szemben, el kellett készülve lenniök azoknak, kik ezt kierőszakolták, hogy a 3-ik kérdésre nem lesz többségük. Azt nem lehet mondani, hogy a 3-ik kérdést adjuk vissza a tanácsnak. A közgyűlés határozott, a jegyző­könyv is felterjesztendő. Ha a történt erősza­kolás folytán a resultatum mondhatni nevetsé­ges, viseljék azok, kik azt előidézték. A közgyűlés elnök indítványára elhatá­rozza, hogy miután a fedezeti kérdésben a­­ törvény, által megkívánt s/s többség el nem éretett s másrészt a közgyűlés múlt határoza­tával elrendelte a központi tűzoltó laktanya felállítását, közmű létesítéséről lévén szó, fel­sőbb jóváhagyás végett e határozat felterjesz­tetik a belügyministériumhoz. Ha a belügy­miniszer a határozatot jóváhagyja, akkor fog a köz­gyűlés új fedezet kijelölése iránt intéz­kedni. Horvát János tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a Bogdanovits-féle alapítvány tulajdonát képező Erzsébet-körúti ház és telek el­adása iránt tartott árverés eredményéről; továbbá néhai Kép Ferencz által tett szegény­házi alapítványra vonatkozó okirat megállapí­­t­ása; néhai Frum István hagyatékában talált­­ értékpapírok egy részének értékesítése s az

Next