Fővárosi Közlöny, 1890 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1890-02-14 / 13. szám
I. évfolyam, 13. szám. EI.GriztTI«I ÍR: Égé« évre 6 frt, félévre 3 frt. MEGJELSKIK : Minden kedden és pénteken. Budapest, 1890. február 14-én. FŐVÁROSI KÖZLÖNY. BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. KIADJA BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. SZERKESZTŐSÍQ: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. kar., hold-utca 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. Budapest főváros törvényhatósági bizottságánál 1890. február 12-én s folytatva 13-án tartott rendes közgyűlése. I. nap. Elnöklő Ráth Károly főpolgármester ur megnyitván a közgyűlést, bejelenti, hogy a törvény értelmében és a közgyűlési határozat folytán, a megüresedett V. ker. elöljárói állásra pályázók a főpolgármesternél tartozván jelentkezni, ez állásra a kitűzött határidőig csak egy jelentkezés történt, mégpedig Kelecsényi Ödön, az eddigi helyettes elöljáró személyében. Az V. ker. elöljárói állás a jövő közgyűlésen fog választás által betöltetni. Elnök bejelenti továbbá, hogy a napirendre utólagosan még egy sürgős tárgy vétetett fel: a középítési igazgató, középítési bizottság és a tanács előterjesztése a dunaparti villamos vasút módosított tervei ügyében s a belügyi s kereskedelmi míniszernek e tárgyra vonatkozó leirataira. E tárgyat Kun tanácsnok terjeszti elő a napirend során. A napirend előtt dr. Váradi Antal a következő interpellátiót intézte a tanácshoz: A lefolyt közgyűlés folytatólagos napján közbevetőleg egy kérdést intéztem az előadó tanácsnok úrhoz, melyre nézve a főpolgármester úr figyelmeztetett, hogy interpelláció alakjában a jövő ülésen tegyem meg kérdésemet. E felhívásnak engedve megteszem most interpellációmat. Több mint két hónapja, hogy az osztrák államvasúttól a kerepesi útig a városi vasúti vállalat lerakta síneit. A társulat több mint 100.000 forintot fektetett be az építkezésekbe, daczára annak, hogy építési engedélye sem az építés megkezdése alkalmával nem volt, sem jelenleg nincsen. Kérdezem minő stádiumban áll az építési engedély, a műtanrendőri bejárás és az üzemengedély ügye, ha pedig ez utóbbi hosszabb ideig elodázandó volna, van-e szándéka a tanácsnak addig is, míg rendes közlekedésünk lesz, gondoskodni arról, hogy az az 50—60.000 ember, ki a nagy körúton s ennek mellékutczáiban lakik, ne legyen kénytelen gyalog járni, hanem intézkedik, hogy addig is legalább omnibus közlekedés rendeztessék be. A sugárút még annyira sem volt kiépítve, mint most a nagy körút, s már volt omnibus közlekedése. A tanács nevében Kún Gyula tanácsnok válaszolt az interpellation: T. közgyűlés! A városi vasúti vállalattal hosszas tárgyalások után meg lett kötve a szerződés a nagy körúti vonalra nézve. A szerződést tegnapelőtt kaptam kezemhez s holnap mutatom be a tanácsnak. Némi csekély akadályt képezhet azon körülmény, hogy a vállalat a szerződésben kikötött 10.000 frt biztosítékot még nem tette le, de erre én nagy súlyt nem fektetek. Ezzel kapcsolatban jelenthetem, hogy a vállalatnak a nagykörúti vonalra vonatkozó tervei minden törvényes fórum approbatióját megnyerték, kivéve a ministériumét. Az építési engedélyt mi már hetekkel ezelőtt megadhattuk volna, ha a vállalat a szeződést aláírta volna. Ami az interpelláció azon részét illeti, hogy a vasúti vonal részben már kiépült építési engedély nélkül, ez tényleg így van, de méltóztassék megnyugodva lenni arra nézve, hogy azon körülmény, hogy az engedély nélküli építkezés következtében a vállalat mikép bírságoltatik meg, vagy mikép nem, ez a vonal üzembe-1 vételével összefüggésben nem áll, ez nem akasztja meg a kiépülő vonal mielőbbi üzembe- vételét. A műtanrendőri bejárásról, csak akkor lehet szó, ha egészen kész lesz az egész vonal, úgy hogy már a közlekedést rajta meg lehet indítani. Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul veszik e választ. Ezután a közgyűlés áttért a napirend tárgyalására. Horvát tanácsnok ismertette a tanács előterjesztését s a közgyűlés minapi megállapodásait, a központi tűzoltósági laktanya létesítése ügyében. Jelenleg még a tanács előterjesztésének harmadik pontjára a szavazás van hátra. Elnök kijelentvén, hogy a törvény e pontra névszerinti szavazást kíván, constatálja, hogy a bizottsági tagoknak több mint része jelen van és elrendeli a szavazást. A szavazatok megszámlálása után kitűnt, hogy a tanács javaslata mellett igennel 144, ellene tehát nemmel 87-en szavaztak. Ez összessen 231, ennek 1/3-aa 154, tehát a javaslat nm nyerte el a '/3 többséget. (Nagy mozgás.) Elnök constatálja, hogy a javaslat 3. pontja a kivánt */3 többséget nem nyerte el. Miután azonban a közgyűlés, a mult alkalommal elhatározta, hogy a központi tűzőrségi laktanya fölépíttessék s erre a czélra reagántelkek is részint egyezkedés részint felsajátítás útján megszereztessenek, közmű létesítéséről levén szó, e határozat, bár a fedezet nem lett is megszavazva, a belügyminiszerhez jóváhagyás végett felterjesztendő. Sigray Pál nézete szerint a mai határozatból nem következik az, hogy ezen be nem végzett ügy a belügyminiszerhez már most felterjesztenék, mert kimutatott fedezés hiányában, mit határozhatna a belügyminiszer ? Nézete szerint az volna a követendő eljárás, hogy mivel a közgyűlés a fedezet iránt a tanács javaslatát el nem fogadta, a tárgy visszautasítandó a tanácshoz, hogy a fedezet kijelölése iránt újabb előterjesztést tegyen. Wodianer Albert véleménye szerint is ezen tárgy, míg az kiegészítve nincs, nem terjeszthető fel a belügyministerhez. A belügyminiszter nem hagyhat jóvá oly költekezést, melynek fedezete nincs. Kéri, hogy utasíttassák vissza a tárgy a tanácshoz újabb fedezet kijelölése végett. Rácz Károly nem járulhat azon felfogáshoz, hogy ezen határozat a belügyminiszerhez felterjesztessék. Ha a javaslat egy része elvettetett, elvettetik a másik része is, ha kimondja a közgyűlés, hogy hajlandó központi tűzoltósági laktanyát építeni, de az erre szükséges 500.000 frt költséget meg nem adja, akkor ezzel az egész ügy vissza van utasítva. Kaszárnyát elvből építeni nem lehet. Ezen ügy nem mehet fel a belügyministerhez. hanem vétessék le a napirendről. Radócza János szerint a kérdés úgy áll, hogy a közgyűlés elhatározta a laktanya kiépítését, de a fedezetet nem szavazta meg. Ennek az a következménye, hogy a törvény határozott intézkedése folytán a két első kérdésben hozott határozat, úgy, amint azt az elnök mondta, a belügyministerhez felterjesztendő. Mellesleg megjegyzi, hogy e határozat ellen feleltezés adatott be, mely szintén felterjesztetett a belügyminiszerhez. Ha a belügyminiszer határozi fog, akkor újból a közgyűlés elé fog kerüln a fedezet kérdése. Egyetért előtte szólóval, hogy kaszárnyát elvből építeni nem lehet, erre pénz , kell; ha a közgyűlés másodszor sem fogja megszavazni a fedezetet, akkor nem fogják a laktanyát felépíteni. Fenyvessy Adolf száz meg száz tapasztalatból állítja, hogy a belügyminiszer semmiféle ügyet fedezet nélkül jóvá nem hagy. Azt határozottan tagadja, hogy azzal, hogy a többség elvetette a fedezet kijelölésének ezen módját, egyúttal a laktanya létesítését is elvetette volna. A többség azon nézetben volt, hogy a laktanya felépítendő, csak nem azon feltételek mellett, melyeket a tanács proponált, most arról van szó, mely forrásból szerezzük meg a laktanya építésére szükséges pénzt, nem lehetne-e azt a pénzt olcsóbban megszerezni. A tanács más fedezetet fog kijelölni s ha a közgyűlés izt elfogadja, akkor lehet mind a 3 kérdést teljes összefüggésben felterjeszteni a belügy-fministerhez. Arra kéri a közgyűlést, hogy újabb fedezet kijelölése iránt hívja fel a tanácsot. Elnök kijelenti, hogy a törvény szerint, mivel közmű létesítéséről van szó, a közgyűlés előbbi határozata okvetlenül felterjesztendő a belügyminiszerhez. Ha majd a belügyminiszer érdemileg határoz, akkor alkalma lesz a közös gyűlésnek más fedezet kijelölése iránt intézkedni. Mit érne új fedezet kijelölése, ha a miniszer egyáltalában nem hagyná jóvá a laktanya építését? Pártos Béla véleménye szerint az ügy csonka s azért a belügyminiszerhez nem terjeszthető fel. Csatlakozik Sigray nézetéhez s ajánlja, hogy adassék vissza a tárgy a tanácsinak azon utasítással, hogy más fedezet kijelöléséről gondoskodjék mielőbb. Krausz Lajos nem helyesli, hogy a pénzkérdés a többi kérdésektől elválasztva "bocsáttatott szavazásra, s vagy az első szavazás nem volt helyén, vagy ha igen, akkor a közgyűlés most tovább határozhat. A közgyűlés bizonyos feltételek mellett megszavazta a laktanya létesítését, ha most a fedezetre vonatkozó javaslatot nem fogadja el, ez által az ügy nincs elejtve. Csatlakozik Sigray indítványához. Virava József nem osztja azon nézetet, hogy a belügyminiszerhez ezen ügy felterjesztessék. A többség határozata folytán szakíttatott e kérdés három részre; ez már magában véve törvénytelenség. Miután fait accomplival állunk szemben, el kellett készülve lenniök azoknak, kik ezt kierőszakolták, hogy a 3-ik kérdésre nem lesz többségük. Azt nem lehet mondani, hogy a 3-ik kérdést adjuk vissza a tanácsnak. A közgyűlés határozott, a jegyzőkönyv is felterjesztendő. Ha a történt erőszakolás folytán a resultatum mondhatni nevetséges, viseljék azok, kik azt előidézték. A közgyűlés elnök indítványára elhatározza, hogy miután a fedezeti kérdésben a törvény, által megkívánt s/s többség el nem éretett s másrészt a közgyűlés múlt határozatával elrendelte a központi tűzoltó laktanya felállítását, közmű létesítéséről lévén szó, felsőbb jóváhagyás végett e határozat felterjesztetik a belügyministériumhoz. Ha a belügyminiszer a határozatot jóváhagyja, akkor fog a közgyűlés új fedezet kijelölése iránt intézkedni. Horvát János tanácsnok előadta a tanács előterjesztését a Bogdanovits-féle alapítvány tulajdonát képező Erzsébet-körúti ház és telek eladása iránt tartott árverés eredményéről; továbbá néhai Kép Ferencz által tett szegényházi alapítványra vonatkozó okirat megállapítása; néhai Frum István hagyatékában talált értékpapírok egy részének értékesítése s az