Fővárosi Közlöny, 1891 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1891-01-02 / 1. szám

( / f~ n / // II. évfolyam, 1. szám. Budapest, 1891. január 2-áu. FŐVÁROSI BUDAPEST FŐVÁROS HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁR : Egééi érre 6 fit, félévre 8 frt. MtejELEHIK : Minden kedden és pénteken. KIADJA: BUDAPEST FŐVÁROS KÖZÖNSÉGE. FELELŐS SZERKESZTŐ : HAJNAL ISTVÁN. SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., régi városház I. em. 32. KIADÓHIVATAL : V. ker., hold-utcza 7. szám. HIVATALOS RÉSZ. A főváros képviseletében az uj év alkal­mából a belügyministerium vezetésével meg­bízott gróf Szapáry Gyula ministerelnök urnái Háíh Károly főpolgármester vezetése alatt, a tanács részéről Kamermayer Károly polgár­mester és Gerlóczy Károly alpolgármester rész­vétével, nagyobb küldöttség tisztelgett, mely­nek a törvényhatósági bizottság tagjai közlil tagjai voltak: Csepreghy János, jÉrczhegyi Fe­rencz, Frey József, dr. Gombái• Tivadar, Hein­rich István, Janmiczky Lajos, Magyarevits Je­orniás, dr. Országh Sándor, Radocza János, ochf t Károly. Tábódy Jenő és mások. Máth Károly főpolgármester ur a minis­terelnök úrhoz a következő szavakat int<lzte : »Nagyméltóságú Gróf, Ministerelnök: ur! Kegyelmes Urunk ! Budapest főváros közönsége mindenkor kedves kötelességének ismeri az új év alkal­mából Ő Felsége legkegyelmesebb urunk sirá­lyunk és ó Felsége a királyné, valamint a fen­séges uralkodóház iránti legmélyebb hála- és hódolat-érzelmeinek és egyszersmind le jobb üdv- és szerencsekivánatainak kifejezést adni. A főváros képviseletében ez okból jfilen­tüuk meg ma Nagy méltóságod kegyes nzine előtt és azon alázatos kérelmet bátorko dunk mély tisztelettel előterjeszteni, hogy az új év alkalmából a fővárosnak 0 Felségeik iránti hála- és hódoj^térzelm it, valamint legjobb szerencse' natait kegyesen fogadni és azokat ó felsége,]^ legmagasabb trónja zsámolyához juttatni méltóztassék.« Gróf Szapáry Gyula ministerelnök ur erre a következő szavakkal válaszolt: »Örömmel fogadom a főváros üdv- és sze­rencsekivánatait s kedveskötelességemnek fogom ismerni azokat Ő felségeik legmagasabb trón­jához eljuttatni; meg levén győződve, hogy azokat Ő Felségeik mint mindenkor, úgy ez alkalommal is legkegyelmesebben fogják fogadni.« Ezután Ráth Károly főpolgármester ur újból a következő szavakat intézte a minisz­terelnök úrhoz: »Engedje meg Nagymóltóságod, hogy Bu­dapest főváros képviseletében az új év alkalmá­ból Nagyméltóságod iránt érzett mély tisztele­tünknek, őszinte ragaszkodásunknak és rendü­letlen bizalmuknak szintén kifejezést adjunk és keblünk mélyéből Nagyméltóságodnak és mélyen tisztelt családjának a legboldogabb újévet kívánhassuk. És legyen szabad ehhez meg egy kivána­tot és egy kérelmet csatolnunk. KWánatunk az, hogy a Mindenható azon magas és fényes állásban, melyet a korona és a nemzet bizal­mából elfoglalni méltóztatott, a trón, a haza és a főváros javára évek hosszú során át. a leg­jobb egészségben tartsa. Kérelmünk pedig az, hogy Budapest fővárost ezentúl is hazafias jó indulatában és kegyeiben részesíteni és meg­tartani méltóztassék.« A ministerelnök ur e szavakra következő­leg válaszolt: »Igen köszönöm a főváros nevében irá­nyomban kifejezett jókivánatokat s biztosítom a t. küldöttséget, bogy a főváros haladását, a fővárosnak jólétét mindenkor szivemen visel­tem és viselem s állásomban ezentúl is kedves kötelességemnek fogoin ismerni a főváros köz­javát a trón és a haza érdekében teljes erőm­mel előmozdítani.« A küldöttség tagjai úgy a főpolgármester ur üdvözlő szavait, mint a ministerelnök ur válaszait lelkes éljenzéssel kisérték. A vallás- és közoktatási minister urnák értéséi e esvén, hogy a főváros a budavári plébá­nia-templom, belső felszerelési költségeire 1890. évi költségvetésébe 20.000 frtot vett föl, leirat kíséretében leküldötte a templom belső felszerelé­sére vonatkozólag Schulek Frigyes tanár által készített terveket és költségelőirányzatot, azzal, hogy a tanács azokat betekintse s esetleges észrevételeit tegye meg. Egyúttal félkérte a tanácsot, hogy a megszavazott 20.000 frtot folyó­sítani sziveskedjék, mert a budavári templom mielőbbi használatba vétele fölötte kívánatos s a már is hosszúra nyúlt helyi eállit ás i munkálatok befejezése csakis a mintegy 90.000 frtba kerülő belfelszerelés gyors elkészítése esetén érhető el. A polgármester ur tudomásul vette dr. Nagy Lajos tanácsnok abbéli jelentését, hogy a város­major belső részének rendezési munkálata, vala­mint a retek-utcxa és a városmajor között fekvő, eddigelé szemétlerakó helyül szolgált, most azon­ban már feltöltött területnek parkozása iránt a tervek és költségvetés elkészítésével a mérnöki hivatal közlekedési szakosztálya már foglalkozik és remélhető, hogy a tervek a legrövidebb idő alatt bemutattatván, a tél folyamán műszakilag letárgyaltatni fognak, a jövő tavasz beálltával pedig a munkák megindithatók lesznek. Egyúttal felhivta a polgármester ivr Lechner Lajos főmér­nök középitési igazgató urat, hogy a városmajor és környéke rendezésének ügyét figyelenmel kisér­vén, gondoskodni sziveskedjék arról, hogy a mér­nöki hivatal e részben várt javaslatai a tanácshoz idejekorán beterjesztessenek. A balparti id. viemií kiUrjesztési végrehajtó vegyes bizottmány 1891. évi január hó 3-án szombaton délután 4 órakor Lechner Lajos fő­mérnök, köeépitési igazgató ur hivatalos helyisé­gében (uj városházán II. em. 26. sz. a.) ülést tart, melyre a t. tagok ez uton is meghivatnak. Tárgy: A Ganz-féle részvénytársaság vég­számlájának felülvizsgálása. A járdákon való hözlekedésre vonatkozólag a tanács a következő szabályrendeleti javaslatot terjeszti a közgyűlés élé: Szabályrendelet a főváros gyalogutain a közlekedés biztosítására. 1. §• Budapest főváros területén a közönség gyalog közlekedésére szánt járdán avagy e czélra fentartott gyalogúton a közlekedést fel­tartóztatni, akadályozni, vagy megnehezíteni nem szabad. A járdáknak, gyalogutaknak állandó el­foglalása tilos; tilos továbbá azoknak szükség nélküli időközi elfoglalása is, mihez képest az időközi elfoglalás is csak úgy engedtetik meg, ha a fel- vagy lerakodás a járdák, gyalog­útak időleges elfoglalása nélkül meg nem tör­ténhetik. A lerakodásnak haladéktalanul és meg szakítás nélkül kell történnie. Lerakodás közben a járdát, szegélyköve ket, lámpaoszlopokat, fákat és egyéb köztulaj­dont képező tárgyakat -megrongálni tilos. 3. §. Az utczára nyiló üzleti helyiségek előtt rahanemüeket, bútordarabokat, árúczikkeket és egyéb tárgyakat elhelyezni és kifüggeszteni tilos. Kivételnek van helye azou üzletekre nézve, a melyeknél eddig is szokásban volt az üzlei minémüségének jelzésére, a falhoz erősített ! boltajtón, kendőt, kelmedarabot vagy bőrdara­bot felszegezni. Továbbá kivételnek van helye azon üzleti helyiségekre nézve, a hol bolt-kapuzatoknak és lépcsőfokoknak a járdán elhelyezése az illetékes hatóság által megengedtetett. Ily esetekben ugyanis az árűezikkek a lépcsőfokon és illetve a boltkapuzat (portale) határvonalán belül helyezhetők el, A járdákon és gyalogutakon járó közön­séget tolakodó módon feltartóztatva, avagy hangos szóval bevásárlás czéljából az üzletekbe behivogatni és az üzletek elé a járdára kiülni tilos. Az üzleti személyzet ez iránybani cselek­ményeiért első sorban az üzlettulajdonos fe­lelős. 5. §. Az üzletek felett a boltevnyők, czégtáb­lák, függő lámpák, hirdetési táblák, egyes árúczikkek sto. oly módon erősitendők meg, hogy azok lehullásának lehetősége is ki legyen zárva; továbbá, hogy azok a közterület feletti légürbe 2-5 méternél (8 láb), illetőleg ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék